Ugrás a tartalomhoz

Bozita

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Buzitka szócikkből átirányítva)
Bozita (Buzitka)
Római katolikus temploma
Római katolikus temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
PolgármesterHelena Ševčíková
Irányítószám985 41 (pošta Šávoľ)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség478 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület13,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 28″, k. h. 19° 48′ 04″48.307778°N 19.801111°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 28″, k. h. 19° 48′ 04″48.307778°N 19.801111°E
Bozita weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozita témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bozita (vagy Bozitapuszta, szlovákul: Buzitka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Losonctól 10 km-re keletre, Fülektől 3 km-re északra, a Szuha jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1350-ben „Bozyta” alakban történt. A füleki váruradalom része volt. 1554 és 1594 között török megszállás alatt állt. Ezután a Serényi család birtoka, de 1625-ben újra a töröknek fizetett adót. A 17. század közepén a hadi események következtében elpusztult, és csak száz év múlva telepítették újra. 1828-ban hat házát 52-en lakták, akik mezőgazdaságból éltek. Később a Coburg-család birtoka.

Vályi András szerint „BOZITA. Szabad puszta Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, fekszik Losontzhoz egy mértföldnyire, határja jó, legelője, ’s fája is elég van.”[2]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. A csehszlovák megszállás után szlovákokat telepítettek ide a Coburg-birtokra. 1938-ban szlovák lakossága a magyar csapatok elől elmenekült és csak a háború után tértek vissza.

Csak 1957 óta önálló község, addig Perse része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1970-ben 620 lakosából 92 magyar és 481 szlovák volt.

2001-ben 529 lakosából 473 szlovák és 45 magyar volt.

2011-ben 526 lakosából 450 szlovák és 42 magyar volt.

2021-ben 478 lakosából 413 (+10) szlovák, 46 (+4) magyar, 10 (+2) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Megújuló energiaforrás

[szerkesztés]

Egy megawatt teljesítményű naperőművet állítottak próbaüzembe Bozitán, 2009 novemberében. A létesítmény – előre láthatólag – Szlovákia legnagyobb napelemes naperőműve lesz, eddig 3,5 millió euróba került (kb. egymilliárd forint). Jelenleg az áram EU által támogatott termelői ára 0,431 euró (kb. 135 Ft)/kilowattóra, amely a gőz-gáz ciklusban megtermelt villamosenergia árának ötszöröse. Az erőmű a cseh légió volt tagjainak kb. 20 hektáros földjén épült, amelyet a társaság felvásárolt az örökösöktől.[4][5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ma7.sk
  4. [1] Bumm.sk, 2009. 10. 22.
  5. [2] ÚjSzó.sk, 2010. január

További információk

[szerkesztés]