Bukovina (Szlovákia)
| Bukovina | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pavol Debnár | ||
| Irányítószám | 032 23 (pošta Liptovská Sielnica) | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 112 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 590 m | ||
| Terület | 1,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″49.134400°N 19.470600°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 04″, k. h. 19° 28′ 14″49.134400°N 19.470600°E | |||
| Bukovina weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukovina témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bukovina (szlovákul Bukovina) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Bukovina, Dusany, Jánosháza (Jánošovce) és Várallya egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra, a Chocs-hegység lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. században egy bükkerdő irtványán keletkezett, a Bukovinszky család birtoka volt. Első írásos említése 1297-ből származik, amikor „silva Nagbukovina” birtokát III. András király Nose fia Lászlónak adta. 1388-ban „Bokovina a. n. Stelistyge”, 1392-ben „Bakonia a. n. Seliche”, 1506-ban „Bukovina” néven szerepel az írott forrásokban. Itt, Liptó vára alatt vezetett el a liptói kereskedelmi út. 1784-ben 17 házában 88 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUKOVINA. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai Bukovinszky Urak, fekszik a’ Malatini völgynek torkában, Sz. Máriahoz nem meszsze, mellynek filiája; ékesítik birtokos Urainak lakó helyei. E’ helység határjában vala hajdan Lipto Ó Vár, vagy Vasvár nevű erősség; de a’ mellynek már maradványai sintsenek. Határja középszerű.”[2]
1828-ban 15 háza volt 159 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az idők során Várallya, Jánosháza és Dusany települések olvadtak bele.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bukovina, tót falu, Liptó vgyében, 20 kath., 139 evang. lak. – Határja hegyes, sziklás, terméketlen. F. u. Belánszky.”[3]
A 20. század elején nevét Liptóbakonyára magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Dusany
[szerkesztés]Dusany vagy Dusán 1735-ben „Dussani” alakban bukkan fel, a Kubinyi család birtoka volt. A 18. században lakói főként fazekasságból éltek. 1784-ben 11 háza és 68 lakosa volt, mind zsellérek egy nemes kivételével.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUSÁJ. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Kubinyi Uraság, lakosai katolikusok, határja sovány termékenységű, fája elég mind a’ kétféle, legelője jó, harmadik Osztálybéli.”[2]
1808-ban „Dussany cum Bukovina” néven említik. 1828-ban 9 házában 57 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dussan, Liptó m. tót falu, 12 k., 45 ev. lak. Bukovina mellett, mellytől egy patak választja el. F. u. Kubinyi.”[3]
A 19. század közepén csatolták Bukovinához. Ma Bukovina északnyugati csücskét alkotja.
Jánosháza
[szerkesztés]Jánosháza 1455-ben „Janusshaza” néven bukkan fel a forrásokban. 1519-ben „Janosfalwa” a neve. Több nemesi család birtoka volt. 1784-ben 9 házát 56-an lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÁNOSHÁZA. Elegyes falu Liptó Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Máriának szomszédságában, mellynek filiája, és földgye hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 13 háza és 123 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jánosháza, (Janosovec), tót falu, Liptó vmegyében: 7 kath., 116 evang. lak. F. u. Kiszely s m. t. Ut. p. Berthelenfalva.”[3]
A 20. század elején csatolták Bukovinához. Ma Bukovina délkeleti végét alkotja.
Várallya
[szerkesztés]Várallya 1273-ban „Varalia” néven tűnik fel először. A liptói óvár szolgálófaluja volt. A 14. században egyesült Bukovinával.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „*VÁRALLYA. Podzámek. Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Váralja, kis nemes helység Liptó vmegyében, Szent Anna fiókja.”[3]
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 172, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 132 lakosából 130 szlovák volt.
2011-ben 112 lakosából 109 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Róza plébániatemplom. 1808-ban alapítva.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b c d Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c d Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
