Ugrás a tartalomhoz

Briglevics Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Briglevics Károly
Született1878. október 14.
Nemesapáti
Elhunyt1957. június 28. (78 évesen)
Zalaegerszeg
Nemzetiségemagyar
Házastársakiszellői és nemesvarböki Csesznák Anna (1895-1975)
Foglalkozásajogász, ügyvéd, Zala vármegye kormánybiztos főispánja
SablonWikidataSegítség

Briglevics Károly István (Nemesapáti, 1878. október 14.Zalaegerszeg, 1957. június 28.)[1] Zala vármegye kormánybiztos főispánja a Károlyi-kormány alatt, ügyvéd, politikus.

Élete

[szerkesztés]

Egy Vas vármegyei nemesi családban született Nemesapátiban, Zala vármegyében. Szülei Briglevics Károly (1839-1921), földbirtokos és Peszlen Mária (1850-1920) voltak.[2] Anyai nagyszülei Peszlen István és Gotthardt Róza (1826-1906).[3] Az apai ági felmenője Briglevics János 1624. július 10-én szerzett címeres nemeslevelet II. Ferdinánd magyar királytól. Briglevics Károly leánytestvérei: Briglevics Matild (1881-1900), Briglevics Gizella (1871-1904), Briglevics Emilia (1873-1904), valamint Briglevics Krisztina kisasszonyok.[4] Fivérei: Briglevics Károly és Briglevics Kálmán.

Középiskolai tanulmányait először Zalaegerszegen, később Kőszegen és Veszprémben végezte. Az egyetemi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron folytatta és végezte. Diplomája megszerzése után, Zala vármegye szolgálatába lépett: 1905-ben a főispán tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki.[5] 1905 és 1909 között árvaszéki jegyző lett, és 1909 és 1918 között pedig árvaszéki ülnök. Ez idő alatt, 1917-ben, a Közélelmezési Minisztériumból Temesvárra küldték közélelmezési kormánybiztosnak. 1918-ban a Károlyi-kormány Zala megye kormánybiztos főispánjává nevezte ki, majd 1919-ben ünnepi nagygyűlésen átadta a hatalmat a forradalom vezetőinek. A Tanács Köztársaság bukása után, 1919 és 1945 között Zalaegerszegen dolgozott ügyvédként, és egyben Zala vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Az 1922-es nemzetgyűlési választásokon országgyűlési képviselővé jelöltette magát boldogfai dr. Farkas Tiborral és Friedrich Istvánnal szemben, azonban veszített. A szovjet megszállás után, 1945. április 2-től május 31-ig, újra főispáni tisztséget töltött be a kormány által kinevezett, B. Molnár József megérkezéséig.[6]

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

1908. augusztus 1.-én Zalaegerszegen feleségül vette a nemesi származású kiszellői és nemesvarböki Csesznák Anna Ludovika Mária Cecília (Zalaegerszeg, 1885. november 22.Zalaegerszeg, 1975. december 14.)[7][8] kisasszonyt, akinek a szülei kiszellői és nemesvarböki Csesznak Sándor (1847-1896),[9] árvaszéki elnök és niczkilaki és ondódi Laky Amália (1839-1928) voltak.[10] A menyasszonynak az apai nagyszülei nemes Csesznák János (1810-1901),[11] Zala vármegye alispánja 1862. július 8.-a és 1863. február 28.-a között, földbirtokos és felsőeőri Fábián Terézia (1822-1880) voltak; az anyai nagyszülei miczkilaki és ónodi Laky József (1790-1857), földbirtokos és makkoshetyei Hettyey Ludovika (1818-1895) voltak. Briglevics Károly és Csesznák Anna házasságából született:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Briglevics Károly életrajza, Tudástár, Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg Archiválva 2016. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005


Elődje:
Bosnyák Géza
Utódja:
Vigh Ispán


Elődje:
Csomay Miklós
Utódja:
B. Molnár József