Ugrás a tartalomhoz

Bocuse d’Or

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bocuse d'Or szócikkből átirányítva)
Bocuse d’Or
A verseny díjai
A verseny díjai
Alapítva1987
Típusszakácsverseny
A Bocuse d’Or weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocuse d’Or témájú médiaállományokat.
Paul Bocuse, a Bocuse d’Or alapító elnöke (2007)

A Bocuse d’Or (Concours mondial de la cuisine) kétévente megrendezett szakácsverseny. A Paul Bocuse mesterszakácsról elnevezett esemény döntőjét minden második év januárja végén rendezik meg Lyonban, a SIRHA Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállításon. A világ egyik legrangosabb (ha nem a legrangosabb)[1] főzőversenyének számít.[2][3] Magyarországról elsőként Széll Tamásnak sikerült bejutnia a döntőbe; ő a 2013-as versenyen a 10. helyen végzett.[4] A 2016-os európai döntő rendezésének jogát Budapest nyerte el.[5] Budapesten 2016-ban Széll Tamás nyerte a május 10–11-én rendezett európai döntőt,[6][7] aki ezt követően a 2017-es lyoni világdöntőn az előkelő 4. helyezett lett és két különdíjat is (legjobb hústál és a legjobb plakát) elnyert. 2023. január 22-23-án rendezett lyoni világdöntőn Dalnoki Bence vezette magyar csapat bronzérmes lett, ezzel ő lett az első magyar aki dobogóra állhatott.[8]

Lebonyolítás

[szerkesztés]

A Bocuse d’Or ötletét 1985-ben egy lyoni kiállításon (Salon des Métiers de Bouche) Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg.

Úgy érezte, jó lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt egy-egy melegkonyhás szakácsversenyt tartani, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez, a minőség fenntartásához, és folytonosságát is biztosíthatná. Gondos előkészületek után a versenyt első ízben 1987-ben rendezték meg.[9]

A világverseny kvalifikáció rendszere és a verseny menete többször változott az indulás óta.

2009-től 24 ország csapata vesz részt a döntőben, amelyek különböző módon kerülhetnek be a döntőbe. Bejut:

- a 20 nemzet részvételével zajló Bocuse d’Or Europe 12 legjobbja,
- a Bocuse d’Or Asia 12 csapatából a 4 legjobb,
- a 12 résztvevős latin-amerikai Copa Azteca 3 legjobbja,[3]

valamint

- 3 induló azokból az országokból, ahonnan szervezési okokból kontinensviadalon nem vehettek részt (Afrika, Észak-Amerika, Közel-Kelet és Óceánia), a Nemzetközi Szervezőbizottság által és
- 2 további ország kap lehetőséget ún. „szabad kártyával" („wild card"),[10] akiket a rendezők szabadon választanak ki.[11]

A versenyen mindennek frissen kell készülnie (egyetlen engedmény, hogy alapleveket vihetnek a séfek). 2009 óta külön ellenőrök vigyázzák, hogy ne legyenek előre felvágott zöldségek sem. Egy hús- és egy halételt kell elkészíteni, valamint három köretet.[12] Alapanyagaikat a szervezők 2011-ig a verseny előtt 6 hónappal előbb, 2012-től azonban a haltálét már csak 2 hónappal előre hirdették meg, ezzel inspirálva a résztvevőket, hogy kreatívabban álljanak a feladathoz. További változás a korábbiakhoz képest, hogy a szakácsok a zöldségek és gyümölcsök összeválogatására a verseny estéjén csupán 30 percet kapnak.[13] 2013-ban még két újdonságot vezettek be. Az egyik, hogy az előre megtervezhető tálak mellett improvizációs gyakorlat is van: a piacról beszerezhető alapanyagokból kell hirtelen köretet készíteni. A másik változás az előírásokban van: kötelező minden versenyzőnek valamilyen, a saját országát képviselő nemzeti vonalat is belevinni az ételek jellegébe.[12]

Mind a selejtezőkön, mind a döntőn a versenyzőknek 5 óra 35 perc áll rendelkezésükre, hogy elkészítsenek egy halas és egy húsos fogást. Egy csapatban ketten vannak, a szakács és a kuktája. A séfnek 23 évesnél idősebbnek kell lennie, míg a commis a verseny ideje alatt még nem töltheti be a 22. életévét. A csapat harmadik tagja a tréner, aki kétfős csapata felkészítését végzi, de ő maga a konyhában nem lehet jelen a verseny ideje alatt.[9]

A zsűri 24 neves séfből áll. A két 12 fős csoport egyike a halételeket bírálja, míg a másikuk a húst. A pontszám kétharmadát a felszolgált étel minősége határozza meg (ez max. 40 pont lehet), egyharmadát pedig a tálalásért kaphatják a versenyzők, valamint további 20 ponttal értékelhető a csapatmunka, a főzési folyamat tisztasága, és hogy mennyire takarékosan használja a szakács az alapanyagokat. A legmagasabb összesített pontszámot elért szakács kapja a Bocuse d’Or trófeát.

Az első helyezett 20 000, a második 15 000, a harmadik 10 000 eurós díjat kap.[12]

Története

[szerkesztés]

Az 1983-ban Lyonban megrendezett Salon des Métiers de Bouche gasztronómiai kiállítás keretében Paul Bocuse ötlete alapján szerveztek egy szakácsversenyt, melynek koncepciója szerint minden ételt az alapoktól a közönség előtt kellett elkészíteni. A verseny védnökévé és a zsűri elnökévé Bocuse-t kérték fel.

A kiállítást később átnevezték Salon international de la restauration de l'hôtellerie et de l'alimentation-ra (SIRHA) és a szakácsverseny ötletét Bocuse egy meghívásos világkupa irányába fejlesztette tovább. Vele kapcsolatban álló, híres konyhafőnököket kért fel világszerte, hogy válasszanak ki az országukból egy szakácsot, mint versenyzőt, akit elkísérve a versenyre, zsűritagként vegyenek részt a rendezvényen. Végül 1987-ben meg is rendezték az első ilyen versenyt, amit Albert Romain, a kiállításszervező akkori igazgatója Bocuse tiszteletére Bocuse d'Or-nak nevezett el.[14]

1999-ig létezett egy szabály, miszerint a győztes ország nem vehet részt a következő versenyen, de ezt törölték, miután '99-ben Franciaország először nem nyert, amikor versenyzett.

2017-ig francia és norvég győztesek közé csak egy luxemburgi (Lea Linister), egy svéd (Mathias Dahlgren) és egy dán (Rasmus Kofoed) versenyzőnek sikerült befurakodnia és a győzelmet jelentő aranyszobrot megszereznie.

A 2016-os európai döntő Budapesten

A meghívásos rendszer a 2007-es versenyig működött, (melynek francia győztesét egyébként a németek csalással vádolták).[15] Innentől a lyoni verseny döntővé avanzsált és 2008-tól Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában regionális elődöntőn választják ki a lyoni döntő résztvevőit. 2017-ig az USA önálló regionális döntő után, saját jogán küldhetett versenyzőt. 2018-tól már az egész amerikai kontinensre kiterjedő elődöntőt szerveznek. Ugyanekkor rendezték meg az első afrikai regionális válogatót is.[16]

A 2016-os európai döntő Budapesten

[szerkesztés]

A 2016-os európai döntő rendezésének jogát Budapest nyerte el Bécs, London és Łódź előtt; az erről szóló megállapodást 2015. március 30-án írták alá a New York kávéházban. A rendezvényre május 9. és 11. között került sor a Hungexpo területén.[5]

Magyar részvétel

[szerkesztés]
Paul Bocuse és Molnár B. Tamás

A kezdetek

[szerkesztés]

A magyar részvételt Molnár B. Tamás javasolta, nem sokkal a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) megalakulása után. Az egyesület tagjai csak hosszas vita után támogatták a javaslatot, de végül az MGE jelezte a részvételi szándékát a 2007-es lyoni verseny szervezőinek. A 24 résztvevős limit miatt Magyarország részvételére ekkor még nem volt mód, így a jelentkezést visszautasították, de ekkor már szervezték a 2008-as stavangeri európai válogatót, így javasolták az arra való jelentkezést. Mire az elutasítás megérkezett, az MGE már javában szervezte a Hagyomány és Evolúció melegkonyhás szakácsversenyét, azzal a nem titkolt céllal, hogy annak győztesét nevezzék a Bocuse d’Or-ra. Ezt a versenyt Bicsár Attila az Alabárdos Étterem konyhafőnöke nyerte.

Az MGE kicselezése

[szerkesztés]

A Vomberg Frigyessel, Bíró Lajossal és főként az elnök Sándor Dénessel kialakult kapcsolatra alapozva, az MGE be szerette volna vonni az Étrend, Magyar Konyhafőnökök Egyesületét is a 2008-as előkészületekbe, de az elnöki tisztéről éppen leköszönő Sándor a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséget (MNGSZ) ajánlotta maguk helyett. Az MNGSZ tagságát és (főleg) vezetőségét pont azok a séfek alkották, akik a leginkább sértőnek találták Molnár B. Tamás kritikáit, ezért, amikor Sándortól tudomást szereztek az MGE pályázatáról, titokban levelet írtak a BdO francia szervezőinek, melyben arra hivatkozva, hogy Molnár B. Tamás nem rendelkezik még szakács végzettséggel sem, az MGE egy szakmán kívüli egylet, szemben az MNGSZ-el, amely évtizedek óta rendelkezik versenyrendezési tapasztalatokkal és Magyarországon "a törvény erejénél fogva" (sic!) egyedül az MNGSZ jogosult a szakács szakmát képviselni, valamint nemzetközi versenyekre résztvevőt delegálni, kérik, hogy a szervezők kizárólagosan őket bízza meg a selejtező megrendezésével. Az ügylet lebonyolítására az MNGSZ-nél egy Kreil Vilmos nevű, ambivalens megítélésű egyén[17] jelentkezett, akinek távlati céljai között az MNGSZ elnöki posztjának megszerzése szerepelt, amihez a BdO-t megfelelő ugródeszkának tartotta.[18] Kreil kiutazott Lyonba és Paul Bocuse menedzsmentjétől megvásárolta a névhasználati licencet egy Bocuse d'Or Akadémia nevű szervezet megalapításához. Kreil hazatérve az MNGSZ különböző tisztségviselőivel megalapította az akadémiát, majd kezében az alapító okirattal és a bejegyzési végzéssel újra kiutazott tárgyalni a SIRHA-t rendező, (és a Hungexpo-t is privatizáló) GL Events képviselőivel. Sikerült meggyőznie őket, hogy az akadémia mögött széles összefogás áll és ígéretet tett arra, hogy egy öt állomásos regionális selejtező után a budapesti döntőben fogják kiválasztani a magyar versenyzőt, amit a Hungexpo gasztronómiai kiállítása (HOVENTA) keretében fognak megrendezni. Ezzel eldőlt, hogy az MGE helyett a Bocuse d'Or Akadémia Hungary jelölheti a versenyzőt a BdO európai selejtezőire. A Hagyomány & Evolúció szervezése ekkor már javában folyt, az időpontokat fixálták, a külföldi zsűritagokkal lefolytak az egyeztetések.

Az első két részvétel dilettáns vezetőkkel

[szerkesztés]

Bár a H&E időpontja régóta ismert volt, az akadémia ugyan arra a napra szervezte rá a Bocuse d'Or Selection Hungary-t, így nem volt meglepő, hogy ezen egyetlen MGE-hez köthető szakács sem vett részt. A válogatót Kovács Sándor, egy kecskeméti szálloda szakácsa nyerte. Ő utazhatott segítőjével és Kreilel Stavangerbe. Az ezen a téren képzetlen magyar versenyző a húszfős mezőnyben 17. lett. Kreil másokat hibáztató nyilatkozatokkal magyarázta és próbálta felmagasztalni az eredménytelenséget.[19]

A következő, 2010-es magyar válogatóra az MGE már nyílt bojkottot hirdetett. Kreil egy kétségbeesett kísérletet tett ennek megtörésére és a releváns konyhafőnököket, ill. MGE tagokat egy 22 fősre terített vacsorára hívta meg egy budapesti szálloda különtermébe. Erre csak Bíró Lajos és Hamvas Zoltán ment el, de miután Bíró néhány keresetlen szóval elmagyarázta Kreil Vilmosnak, hogy mit tart róla, ők is távoztak. Ezek után a BdO Selection Hungary 2010 hasonlóan zajlott le, mint az előző, összesen 11 résztvevővel. Az ezzel párhuzamosan zajló Hagyomány és Evolúción ezzel szemben 36-an indultak, és a legismertebb étteremkalauzok rangsorai alapján a mezőny erőssége is jóval meghaladta a Bocuse d’Or selejtezőjéét. Végül Kostyál Gábor keszthelyi szakács utazott az akkorra tiszteletbeli elnöknek felkért Kalla Kálmánnal és Kreilel Genfbe, a BdO európai selejtezőjére, ahol sikerült még a 2008-as eredményt is alulmúlva a 18. helyen végezniük.[1]

Új kezdet

[szerkesztés]

Az eredménytelenséget megelégelve a GL Events gyakorlatilag menesztette az akadémia elnökségét és az MGE-t kereste meg az újraindítással. Az MGE vezetősége Bíró Lajost ajánlotta elnöknek és tagjaiból töltötte fel az akadémia elnökségét.[20]

2012–2013 Széll Tamás

[szerkesztés]

A Bocuse d’Or Europe 2012 magyarországi selejtezőjét 2011. október 14-én rendezték, nyolc résztvevővel és ekkorra már az MGE támogatásával. A verseny győztese Széll Tamás (Onyx Étterem, Budapest) lett, így ő képviselhette Magyarországot az európai selejtezőn. A második helyezést Szabó László (Sodexho Magyarország Kft.), a harmadik helyezést Volenter István (Hotel Amade Château, Nyékvárkony, Szlovákia) érte el. A zsűri tagjai Litauszki Zsolt, Molnár B. Tamás, Christian Meyer, Andrusch Péter és Vomberg Frigyes voltak.[21] Széll Tamás a 2012. márciusi európai selejtezőn, Brüsszelben 19 induló közül a 9. helyet szerezte meg, ezzel Magyarországról elsőként bejutott a Bocuse d’Or döntőjébe (a 12 legjobb jut tovább).[22] A 2013. január 29–30-án rendezett lyoni döntőben[11] a 10. helyet szerezte meg.[4]

2014–2015 Molnár Gábor

[szerkesztés]

A Bocuse d’Or 2015 magyarországi selejtezője a Hagyomány és evolúció verseny volt,[20] az európai selejtezőnek Stockholm adott otthont.[4] A magyar induló, Molnár Gábor bejutott a 2015. január 27–28-án rendezett döntőbe, ahol a 13. helyet szerezte meg.[23]

2016–2017 Széll Tamás másodszorra már Európa legjobbja

[szerkesztés]

A 2016-os európai döntő rendezésének jogát Budapest nyerte el.[5] Budapesten 2016-ban Széll Tamás nyerte a május 10–11-én rendezett európai döntőt,[6][7] aki ezt követően a 2017-es lyoni világdöntőn az előkelő 4. helyezést érte el és két különdíjat is (legjobb hústál és a legjobb plakát) elnyert.[8]

A szakadás

[szerkesztés]

Már az MGE 2014. évi közgyűlésén felmerültek nézeteltérések a BdO kormánytámogatásának felhasználását illetően. Főleg Bíró Lajos és Hamvas Zoltán a BdO Akadémia tiszteletbeli- és ügyvezető elnöke ellenezték a támogatás megosztását a selejtezőt (H&E) rendező MGE-vel.[24] Bár a továbbiakban konkrét nyilatkozatok nem jelentek meg a pénzügyi ellentétekről, beszédes, hogy az MGE 2015-ben annak ellenére is filléres anyagi problémákkal küzdött,[25][26] hogy a BdO Akadémia összességében több száz milliós állami támogatást kapott. Ezekből az MGE nem részesült, viszont a budapesti Európa-döntőt bonyolító csoport által újonnan létrehozott Pannon Gasztronómiai Akadémia igen. 2016. május 12-én Uj Péter a 444.hu hírportál főszerkesztője Széll Tamás, az európai győztes: hihetetlen siker, de nem áttörés címmel kritikus hangvételű tárcát írt a hírpoltálra.[27] Uj maga is az MGE tagja. Bár a cikk egyértelműen Uj Péter stílusában íródott, a Bíró Lajos, Hamvas Zoltán, Csapodi Balázs (a Balatonszemesi Kistücsök tulajdonosa) és Zsidai Roy vezette csoport alkalmasnak találta arra, hogy ürügyként szolgáljon a szakításra Molnár B. Tamással és az MGE-vel, azzal vádolva Molnárt, hogy ő áll a cikk mögött és az egy támadás a – többek mellett – általuk is alapított Pannon Gasztronómiai Akadémia ellen. Végül az MGE által kinevelt Széll Tamás olvasta fel a kilépők nyilatkozatát az MGE 2016. május 31-i közgyűlésén.[28] Az MGE is egy nyilatkozattal reagált, melyben tagadta a vádakat, de elismerte BdO leválását az egyesületről.[29]

2018–2019 Pohner Ádám

[szerkesztés]

2018-ban Pohner Ádém képviselhette Magyarországot a Torinóban megrendezett európai döntőben, ahol a 8. helyezéssel továbbjutott a lyoni döntőbe,[30][31] és ott végül 12. lett.[32][33]

2020–2021 Veres István

[szerkesztés]

A 2020. február 5-én lezajlott Bocuse d’Or magyar selejtezőt Veres István, a budapesti Bábel étterem konyhafőnöke nyerte, ezzel ő utazhatott a tallini európai selejtezőre.[34] A Veres István séf, Molnár Bence commis és Volenter István coach, valamint Széll Tamás csapatvezető alkotta magyar csapat által elért 9. helyezés továbbjutást jelentett a végül 2021. szeptember 26-27-én megtartott lyoni döntőbe,[35][36] ahol a 11. helyezést érték el a 24 résztvevő ország között.[37]

2021-2023 Dalnoki Bence

[szerkesztés]

A 2021. október 21.-én lezajlott Bocuse d'Or magyar selejtezőt Dalnoki Bence az akkor még egy Michelin csillagos Stand étterem sous-chef-je nyerte. Ezzel ő képviselhette hazánkat a 2022. március 23-24.-i hazai rendezésű európai selejtezőn. A Dalnoki Bence séf, Nyikos Patrik commis valamint Széll Tamás coach alkotta magyar csapat az európai selejtezőn második helyezést ért el. Ezzel delegálta magát 2023. január 22-23-án megtartott lyoni döntőbe ,ahol a csapat bronzérmes lett, ezzel pedig Dalnoki Bence lett az első magyar séf aki felállhatott a dobogóra a világ legrangosabb szakácsversenyén.

Bocuse d'Or világdöntő Lyon: Eredmények

[szerkesztés]
Bocuse d’Or trófeák
Geir Skeie, a 2009-es győztes
Év Bocuse d’Or Ezüst Bocuse Bronz Bocuse Magyar induló
1987 Franciaország Jacky Freon Belgium Michel Addons Németország Hans Haas –
1989 Luxemburg Léa Linster Belgium Pierre Paulus Szingapúr William Wai –
1991 Franciaország Michel Roth Norvégia Lars Erik Underthun Belgium Gert Jan Raven –
1993 Norvégia Bent Stiansen Dánia Jens Peter Kolbeck Belgium Guy Van Cauteren –
1995 Franciaország Régis Marcon Svédország Melker Andersson Németország Patrick Jaros –
1997 Svédország Mathias Dahlgren Belgium Roland Debuyst Norvégia Odd Ivar Solvold –
1999 Norvégia Terje Ness Franciaország Yannick Alleno Belgium Ferdy Debecker –
2001 Franciaország François Adamski Svédország Henrik Norström Izland Hákon Már Örvarsson –
2003 Norvégia Charles Tjessem Franciaország Frank Putelat Németország Claus Weitbrecht –
2005 Franciaország Serge Vieira Norvégia Tom Victor Gausdal Dánia Rasmus Kofoed –
2007 Franciaország Fabrice Desvignes Dánia Rasmus Kofoed Svájc Frank Giovannini –
2009 Norvégia Geir Skeie Svédország Jonas Lundgren Franciaország Philippe Mille –
2011 Dánia Rasmus Kofoed Svédország Tommy Myllymäki Norvégia Gunnar Hvarnes –
2013 Franciaország Thibaut Ruggeri Dánia Jeppe Foldager Japán Noriyuki Hamada 10. Magyarország Széll Tamás, Garai Ádám
2015[23] Norvégia Ørjan Johanessen USA Philip Tessier Svédország Tommy Myllymaki 13. Magyarország Molnár Gábor, Pohner Ádám
2017[8][38] USA Mathew Peters, Harrison Turone Norvégia Christopher William Davidsen, Havard Werkland Izland Viktor Andresson, Hinrik Larusson 4. Magyarország Széll Tamás, Szabó Kevin
2019 [39][40][41] Dánia Kenneth Toft-Hansen, Christian Wellendorf Kleinertt Svédország Sebastian Gibrand, Gustav Leonhardt Norvégia Christian André Pettersen, Havard André Josdal Ostebo 12. Magyarország Pohner Ádám, Csillag Richárd[33]
2021 Franciaország Davy Tissot, Arthur Debray Dánia Ronni Vexøe Mortensen, Sebastian Holberg Svendsaard Norvégia Christian André Pettersen, Even Strandbråthen Sørum 11. Magyarország Veres István, Molnár Bence
2023 Dánia Brian Mark Hansen, Elisabeth Madsen Norvégia Filip August Bendi, Leon Haarberg Nilsen Magyarország Dalnoki Bence, Nyikos Patrik 3. Magyarország Dalnoki Bence, Nyikos Patrik

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vinkó József (2012. február 16). „A hízelgés művészete”. Heti Válasz XII (7), 54–55. o. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1587-0804. (Hozzáférés: 2012. március 3.) 
  2. ↑ Vétek György: Szakácsversenyek: a széthúzás a mi erősségünk? (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  3. ↑ a b Schillek Márton: Újfajta országimázs: Gasztronómiában törnénk az élre (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. március 11. [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  4. ↑ a b c „A csúcsgasztronómia befektetés” (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. február 6. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  5. ↑ a b c Kalas Györgyi: Tíz Michelin-csillagos konyhát kell Budapesten felépíteni (magyar nyelven). Index, 2015. március 30. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
  6. ↑ a b A Bocuse d’Or Europe 2016 Europe Döntő győztese: Széll Tamás, bocusedorhungary.hu
  7. ↑ a b A magyar csapat nyerte a Bocuse d'Or-selejtezőt Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, gaultmillau.hu
  8. ↑ a b c Negyedik, és két díjat is kapott Széll Tamás a Bocuse d'Or-on, index.hu
  9. ↑ a b WM: Ki mehet a világhírű Bocuse d’Or versenyre? (magyar nyelven), 2010. február 23. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  10. ↑ PRESENTATION OF THE CONTEST (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  11. ↑ a b Vinkó József: Győztes tányérok (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. április 6. [2012. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  12. ↑ a b c Táfelspicc: Bocuse d’Or összefoglaló a döntő előtt (magyar nyelven), 2013. január 29. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  13. ↑ Magyar versenyző is indul a mai szakács olimpián (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  14. ↑ Bocuse d'Or - Asia 2010 | History of the Bocuse d'Or. web.archive.org, 2010. augusztus 5. [2010. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
  15. ↑ BOCUSE D'OR : les Danois contestent les résultats - LyonCapitale.fr - l'info de Lyon et de la région Rhône-Alpes en multimédia. web.archive.org, 2007. október 30. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
  16. ↑ AFRICA (amerikai angol nyelven). Bocuse d'Or. [2020. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
  17. ↑ Kreil Vilmos interjú. www.hejszakacsok.hu, 2007. július 30. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  18. ↑ Kreil Vilmos MNGSZ elnökjelölt. www.hejszakacsok.hu, 2009. április 17. (Hozzáférés: 2020. július 19.)
  19. ↑ Kreil Vilmos: Bocuse d' Or Europe 2008. www.hejszakacsok.hu, 2008. július 12. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  20. ↑ a b Bocuse d’Or újragondolva (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. szeptember 14. [2011. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  21. ↑ Bocuse d’Or Hungary (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. október 15. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  22. ↑ Szily László: A szegény libapásztorfiú posírozott osztrigája (magyar nyelven). Index, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  23. ↑ a b „Bocuse d’Or Finale 2015” (angol nyelven), 2015. január 28. [2015. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 28.)
  24. ↑ MGE közgyűlési jegyzőkönyv, 2014. március 23.. Bűvös Szakács, 2014. március 25. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  25. ↑ MGE közgyűlés 2016. május 31.. Bűvös Szakács, 2016. június 14. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  26. ↑ MGE ÉVES TARTALMI BESZÁMOLÓ 2015 (magyar nyelven). Bűvös Szakács, 2016. január 6. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  27. ↑ Péter, Uj: Széll Tamás, az európai győztes: hihetetlen siker, de nem áttörés. tldr, 2016. május 12. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  28. ↑ Széll Tamás által felolvastott szöveg. Bűvös Szakács, 2016. június 24. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  29. ↑ Magyar Gasztronómiai Egyesület – közlemény. Bűvös Szakács, 2016. június 6. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  30. ↑ Pohner Ádámék továbbjutottak a Bocuse d'Or lyoni döntőjébe. bocusedorhungary.hu. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  31. ↑ Nyolcadik helyen végzett a magyar csapat a Bocuse d'Or válogatóján
  32. ↑ Bocuse d'Or 2019 Lyon. bocusedorhungary.hu. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  33. ↑ a b Bocuse d'Or: Tizenkettedik lett a magyar csapat, index.hu
  34. ↑ Veres István, a Babel séfje nyerte a Bocuse d’Or magyar döntőjét. bocusedorhungary.hu. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  35. ↑ Magyarország bejutott a Bocuse d'Or világdöntőjébe. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  36. ↑ Bocuse d’Or: norvég győzelem és magyar továbbjutás (magyar nyelven). turizmus.com. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  37. ↑ Franciaország nyerte a Bocuse d'Or idei világdöntőjét, Magyarország 11. lett (magyar nyelven). telex, 2021. szeptember 27. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
  38. ↑ BOCUSE D'OR FINALE 2017. 24. 25 janv. 2017. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  39. ↑ Dánia nyerte a Bocuse d’Or fődíját, 24.hu
  40. ↑ Bocuse d’or - LIVE
  41. ↑ Bocuse d'Or 2019 Lyon: Végeredmény, vilagevo.hu

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bocuse_d’Or&oldid=26460973”