Ugrás a tartalomhoz

Blazovich László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blazovich László
SzületettBlazovich László
1943. november 2. (81 éves)[1]
Szombathely
Állampolgárságamagyar[2]
Nemzetiségemagyar
HázastársaFenyvesi Gabriella
GyermekeiBlazovic László (1970)
Blazovich Péter (1972)
Blazovich Ákos (1974)
SzüleiBlazovich Ferenc
Külics Ilona
Foglalkozásalevéltáros, tanár, történész
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1967)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Blazovich László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Blazovich László (Szombathely, 1943. november 2. –) magyar levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató. A történelemtudományok doktora (2003). Közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Tudományegyetem MOL[3] keretében működő Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadványainak megalkotásában (lásd művei közt Anjou-kori oklevéltár...).

Életútja

[szerkesztés]

Blazovich Ferenc és Külics Ilona gyermekeként született. Kőszegen nőtt fel. Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szakán végezte, 1967-ben szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos középiskolai tanári oklevelet.

1967–1969 között a hódmezővásárhelyi 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott. 1969–1980 között a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított és 1978-tól igazgatóhelyettesi teendőket látott el. 1980-tól vett részt a honismereti mozgalmakban. 1980–2009 között a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója volt. 1986–1991 között a Szegedi Akadémiai Bizottság filozófiai és történeti bizottságának titkára volt. 1989–1997 között a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékén tanított docensi beosztásban félállásban.

Az 1991-ben megalakult Csongrád Megyei Honismereti Egyesület alapító tagja, 2000-ig alelnöke, 2001–2018 között elnöke volt. 1995-ben habilitált. 1995–2001 között a Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságának tagja volt. 1997 óta egyetemi tanár Szegeden. 1999–2002 között a Honismereti Szövetség kuratóriumának elnöke volt. 2000-től a Nagy György Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2001-től a történeti demográfiai albizottság elnöke. 2005-től az Elpusztult és Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület elnöke. 2010-ben kezdeményezésére jött létre a Magyar Tudományos Akadémia várostörténeti albizottsága.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területe a középkori magyar történelem, a Dél-Alföld történelme és a levéltártudomány. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv szerkesztője. NB I-es és NB II-es kosárlabdacsapatokban játszott Szegeden és Hódmezővásárhelyen, diákszínpadot vezetett gimnáziumi tanárként. A Csongrád Megyei Választási Bizottság alelnöke.

Családja

[szerkesztés]

Nős, második felesége Fenyvesi Gabriella. Három fia született: László (1970), Péter (1972) és Ákos (1974).

Művei

[szerkesztés]
  • Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok (társközreadóval Varsányi Péter Istvánnal 1978)
  • Csanád megye levéltára 1730–1950 (szerkesztette, 1984)
  • Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata (társközreadóval Galántai Erzsébettel, 1985, 1999)
  • Csongrád megye évszázadai I. A feudalizmus kora (történelmi olvasókönyv, szerkesztette, 1985)
  • A Körös–Tisza–Maros köz középkori településrendje (1986)
  • Mátyás király (1990)
  • Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban I–III. (társközreadóval, Dunai Józsefné Bognár Júliával 1990)
  • Anjou-kori oklevéltár VII. 1323, VIII. 1324, X. 1326 (társközreadókkal[4] 1991, 1993, 1999, 2000)
  • A csongrádi régió 1100 éve (társszerzővel, Kristó Gyulával 1993)[5]
  • Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (társközreadóval, Galántai Erzsébettel, 1994)
  • Szent Istvántól Mohácsig (összeállította, 1994)
  • Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (1995)
  • A Telegdiek pere 1568–1572 (társközreadóval, Géczi Lajossal 1995)
  • A Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban (1996)
  • Magyarország levéltárai (szerkesztette, 1996)
  • Levéltárak – Kincstárak (társközreadókkal, Érszegi Géza, Turbuly Éva, ford. Almási Tibor at al. 1992; 1999)
  • Három folyó mentén : Csongrád megye millenniumi albuma (szerkesztette Marosvári Attilával)[6]
  • Buda város jogkönyve I-II. (szerkesztő; társközreadóval, Schmidt Józseffel) Középkorász Műhely, 2001 (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 17.)
  • Városok az Alföldön a 14-16. században (szerző) a térképeket kész. Kratochwill Mátyás ; a fotókat kész. Lőkös Sándorné. Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2002 (Dél-alföldi évszázadok, 17.)
  • Válogatás 35 év írásaiból. A 60 éves Blazovich László születésnapjára ; szerk. Berta Tibor, Géczi Lajos; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2003
  • Szeged rövid története (2005)
  • A Szász tükör (közreadó, szerkesztő) Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2005 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 5.)
  • Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből; társszerzők Galántai Erzsébet és Schmidt József; Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2007 (Gyulai füzetek, 16.)
  • Szeged rövid története; 2. jav., bőv. kiad.; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2007 (Dél-alföldi évszázadok, 21.)
  • Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői, 1950-1990 ; szerk. Blazovich László; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2007 (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 36.)
  • A Sváb tükör (Schwabenspiegel ); közread. Blazovich László, Schmidt József, németre ford. Katona Tünde; Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2011 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 35.)
  • Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok ; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2013 (Dél-alföldi évszázadok, 31.)
  • Magyar Várostörténeti Atlasz. 3. kötet. Szeged ; szerk. Blazovich László. Szeged, Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014. ISBN 978-963-08-9999-4
  • A középkori európai város és jogélete. Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2017
  • Raymundus Parthenopeis: A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata. A fordítást, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket készítette Blazovich László. Gondolat Kiadó, Bp. 2021 (Jogtörténeti értekezések, 49.) https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266-dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/89722/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-49.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Társasági tagság

[szerkesztés]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ Magyar Országos Levéltár
  4. ↑ Szerk. Kristó Gyula, társközreadók: Sölch Miklós Blazovich László, Géczi Lajos, Almási Tibor (1959-), Kristó Gyula, Piti Ferenc.
  5. ↑ Parkkalauzt készítette: Trogmayer Ottó.
  6. ↑ Szerzők: Apró Ferenc et al., 2001; ill. Dömötör Mihály et al.
  7. ↑ Alapítóját ünnepelte Szeged - Delmagyar.hu

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Blazovich_László&oldid=27403498”