Blaha Lujza tér
Blaha Lujza tér | |
Ország | Magyarország |
Település | |
Névadó | Blaha Lujza |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.496700°N 19.070000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 12″47.496700°N 19.070000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Blaha Lujza tér témájú médiaállományokat. |
A Blaha Lujza tér Budapest VIII. kerületében, Palotanegyed városrészben található. Ez az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművész-énekesnőről, az akkor csaknem hetvenéves „nemzet csalogányáról” nevezték el, 1920-ban,[1] ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta. A teret egyik oldalról határoló Rákóczi út közigazgatási határt képez a VII. és a VIII. kerület között.
A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer ember és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A tér alatt elhaladó M2-es metróvonal második szakaszának elkészültével, 1972 decemberében megszűnt a tér mellett elhaladó Rákóczi úton a korábbi (19, 44, 67, 68) villamosközlekedés.[2]
Volt és jelenlegi épületei
[szerkesztés]Nemzeti Színház
[szerkesztés]A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”. A budapesti 2-es metró építésére hivatkozva a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották.[3] Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láthattunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.
A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük Bajor Gizi, Csortos Gyula, Ódry Árpád, Somlay Artúr és Újházi Ede.
Corvin Áruház
[szerkesztés]A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg, amelyet a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapított egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa németországi nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg, klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, amit 2018-ban bontottak le az épület felújításának keretében.[4]
EMKE
[szerkesztés]A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza.[5] A zenés szórakozóhely[6] nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. A kávéház jelentőségét növeli, hogy a teret évtizedekkel a hivatalos névadás, sőt a tér átalakítása, valamint a kávéház bezárása után is EMKE-ként emlegették, mely a rendszerváltást követően kezdett kikopni a közbeszédből. Nevét viselte az 1971-ben épült közeli EMKE Szálló és a rendszerváltás után épült EMKE Irodaház is. A kávéház földszintjén eszpresszó és bisztró, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.[7]
Éjjel-nappali
[szerkesztés]Az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán, az Erzsébet krt. 1–3. sz. alatti, Czigler Győző által a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára 1892-ben épített sarokház utcaszintjén volt az 1960-as évektől Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett Éjjel-nappali CSEMEGE, a Közért (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt.) kezelésében. Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.
Sajtóház
[szerkesztés]A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005–2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.
Megközelítése
[szerkesztés]A tér Budapest két jelentős forgalommal bíró útjának, a József körútnak és a Rákóczi útnak a kereszteződésénél található. Az utak találkozásánál aluljáró húzódik, innen nyílik az M2-es metró Blaha Lujza tér állomásának utasforgalmi csarnoka is. A teret helyzetéből adódóan számos busz-, és villamosjárat is érinti:
- Villamos: 4, 6, 28, 28A, 37, 37A, 62
- Autóbusz: 7, 7E, 8E, 99, 107, 108E, 110, 112, 133E, 217E
- Éjszakai autóbusz: 907, 907A, 908, 908A, 923, 931, 931A, 956, 973, 973A, 990
Képek
[szerkesztés]-
Blaha Lujza, a tér névadója
-
Az EMKE kávéház a kép bal oldalán, 1905-ben
-
A Blaha Lujza tér és a Nemzeti Színház épülete az 1950-es években
-
Metróépítés az 1960-as évek végén
-
A Éjjel-nappali CSEMEGE áruház
-
Bontják a sajtóházat
-
A sajtóház helyén épült Europeum bevásárlóközpont
-
A tér 2023-ban
-
A tér 2023-ban
A tér az irodalomban, filmekben
[szerkesztés]- A tér több jelenet helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Hány éves a Blaha Lujza tér? (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2016. december 1.) „1918-ban a Népszínház utca első szakaszát nevezték el Blaháról (Blaha Lujza utca), ezt azonban a közgyűlés nem hagyta jóvá. 1920. január 23-án jelent meg a Fővárosi Közlönyben a Blaha Lujza tér névadásáról szóló hír.”
- ↑ Népszabadság, 30. évfolyam, 297. szám: December 23: Változások a fővárosi tömegközlekedésben. Népszabadság (az Arcanumon), 1972. december 17. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
- ↑ Szucsi: Nemzeti Színház Blaha Lujza téren Budapesten (magyar nyelven). egykor.hu, 2010. (Hozzáférés: 2015) „A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.” fotókkal
- ↑ Elkezdték leszedni a Corvin Áruház alumíniumburkolatát
- ↑ Emke Kávéház
- ↑ „Szemben az EMKE cigánya zenél…”. [2020. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 2.)
- ↑ Tér, ami nincs
Források
[szerkesztés]- Útikönyvek: Budapest (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1961) azonossági száma: 10019
- Sármány Ilona - Juhász Gyula: Amit a századforduló kávéházainak berendezéseiről tudunk
- Magyar színháztörténet II.
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk
[szerkesztés]- A Blaha Lujza tér története (www.emke-budapest.com)
- Cikk a tér tervezett felújításáról és történetéről (HG.hu, 2010. március 31.)