Ugrás a tartalomhoz

Czigler Győző

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czigler Győző
Született1850. július 19.[1][2]
Arad
Elhunyt1905. március 28. (54 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Képzőművészeti Egyetem
Halál okahirtelen szívmegállás
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.[3]

Életpályája

[szerkesztés]

Ifj. Czigler Antal építész[4] és Dittl Róza fiaként született.[5] Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. 1871-től, apja halálát követően az ő megkezdett építkezéseit fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.

1874-ben Budapesten telepedett le, és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek, és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában. 1905 januárjában, daganatos betegsége miatt visszavonult a munkából,[6] és állandó helyettesének Dvorák Edét nevezte ki, aki 21 éven keresztül munkatársa és asszisztense volt.[7] Végül 1905-ben, 55. életévében hunyt el. Halálát szívhűdés okozta.[8]

Emlékezete

[szerkesztés]
Sírja a Kerepesi temetőben: 28-ds.-10. Dvorák Ede alkotása
  • I. Ferenc József magyar király és császár harmadosztályú Vaskorona-renddel tüntette ki.
  • Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: „(…) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el. (…)”
  • Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.
  • 1905-től irodáját Dvorák Ede vezette tovább. Első években az egykori főnöke által elkezdett épületek befejezésével foglalkozott, melyek közül a legfontosabb a Széchenyi gyógyfürdő volt.

Stílusa

[szerkesztés]

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

Legfontosabb művei

[szerkesztés]

Budapesten

[szerkesztés]
  • a Kereskedelmi Akadémia épülete (V., Alkotmány u. 9–11.; 1882)
  • Rózsák terei görögkatolikus templom (VII., Rózsák tere 8.; 1883)
  • a Havas Boldogasszony-templom toronykupolája (I., Mészáros utca 1.; 1884)
  • a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX., Bakáts tér 14.; 1884)
  • a Moosmüller-féle bárház (I., Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884)
  • Saxlehner-palota (VI., Andrássy út 3.; 1885)
  • az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V., Alkotmány utca 6.; 1885)
  • Korányi-féle bérház az Erzsébet körúton (VII., Erzsébet körút 56.; 1885)
  • Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 49. Podmaniczky utca 27.; 1886)
  • Bakáts téri bérház (IX., Bakáts tér 7.; 1887)
  • Károlyi utcai bérház (V., Károlyi utca 17.; 1887)
  • Kehrer-féle bérház (VII., Erzsébet körút 4.; 1887)
  • Károlyi Tibor-féle bérház (VI., Teréz körút 41.; 1891)
  • a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII., Erzsébet körút 1.; 1892)
  • az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V., Semmelweis utca 1–3.; 1895)
  • a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V., Kossuth Lajos utca 18.; 1895)
  • a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII., Károly körút 9.; 1896)
  • a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI., Hunyadi tér; 1896)
  • a Hold utcai vásárcsarnok (V., Hold utca; 1897)
  • a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II., Keleti Károly u. 5–7.; 1897)
  • a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V., Váci utca 25.; 1898)
  • Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás épületei (II., Kis-Rókus utca 15/a – Kitaibel Pál utca 4. – Keleti Károly utca 24.; 1900)
  • az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII., Pihenő út; 1901)
  • a Gozsdu-udvar (VII., Király utca 13.; 1901)
  • Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatótelep (II., Hermann Ottó u. 15, 1901–1903)[9]
  • a Czigler-bérpalota (II., Frankel Leó út 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901)
  • Stefánia úti kastély (XIV., Stefánia út 26.; 1903)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI., Műegyetem rakpart; 1904)
  • Hőgyes Endre utcai bérház (IX., Hőgyes Endre utca 7–9.; 1904)
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI., Műegyetem rakpart; 1905)
  • a volt Geist-bérpalota (I., Döbrentei tér 6., Horgony utca 2–6.; 1905, lebontották)
  • Széchenyi gyógyfürdő (Dvorák Edével együtt; 1913)
  • az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
  • a Budapesti Hírlap székháza
  • az 1900-as évekből valók a Pesti Vigadó átalakítási tervei
  • a Gourmand eszpresszó (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet székháza)
  • a Margit körúti elemi iskola
  • a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán (ma Dreher Sörgyárak Zrt.)

Máshol

[szerkesztés]

Templomok

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Istenszülő oltalma templom a Rózsák terén (1883)
    Istenszülő oltalma templom a Rózsák terén (1883)
  • Saxlehner András palotája, (1885) – Andrássy út 3.
    Saxlehner András palotája, (1885) – Andrássy út 3.
  • Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1892)
    Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1892)
  • Országos Kaszinó; Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai palotája (1895)
    Országos Kaszinó; Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai palotája (1895)
  • Hold utcai vásárcsarnok (1896)
    Hold utcai vásárcsarnok (1896)
  • Statisztikai palota (1897)
    Statisztikai palota (1897)
  • Hunyadi téri vásárcsarnok (1897)
    Hunyadi téri vásárcsarnok (1897)
  • Szapáry palota (1898)
    Szapáry palota (1898)
  • Műegyetem CH (Kémia) épülete (1904)
    Műegyetem CH (Kémia) épülete (1904)
  • Gyula, József Szanatórium (1904–1905)
    Gyula, József Szanatórium (1904–1905)
  • Széchenyi gyógyfürdő (1913)
    Széchenyi gyógyfürdő (1913)
  • Károly krt. 9. homlokzati terve (1894)
    Károly krt. 9. homlokzati terve (1894)
  • Károly krt. 9. metszetrajza (1894)
    Károly krt. 9. metszetrajza (1894)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/837-czigler-viktor, http://web.archive.org/web/20230722141625/http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/837-czigler-viktor
  3. ↑ Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.
  4. ↑ A Művészeti kislexikon szerint születési adatai ismeretlenek. Arad környékén dolgozott klasszicista illetve kora romantikus stílusban.
  5. ↑ A szülőkre vonatkozó információk a halotti anyakönyvből származnak. Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.
  6. ↑ Czigler Győző meghalt. Magyarország. 12. évf. 79. sz. 1905. 03. 29. 6. o.
  7. ↑ Fővárosi Közlöny, 16. évf. 30. sz. 1905. 04. 11. 526. o.
  8. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 758/1905. folyószáma alatt.
  9. ↑ https://www.budaipolgar.hu/helytortenet/kutatointezet.html
  10. ↑ studhist.blog.hu

Források

[szerkesztés]
  • Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Czigler_Győző&oldid=27520013”