Ugrás a tartalomhoz

Szepesmindszent

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bijacovce szócikkből átirányítva)
Szepesmindszent (Bijacovce)
Szepesmindszent zászlaja
Szepesmindszent zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterJán Pivovarníček
Irányítószám053 06
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség967 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság628 m
Terület64,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 21″, k. h. 20° 47′ 48″49.022500°N 20.796667°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 21″, k. h. 20° 47′ 48″49.022500°N 20.796667°E
Szepesmindszent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmindszent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesmindszent (szlovákul: Bijacovce, németül: Biazowitz/Betendorf) falu Szlovákiában, az Eperjes megye Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szepesváraljától 4 km-re északkeletre, a Branyiszkó-hegység nyugati oldalán található.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A település a 12. század végén keletkezett. Az első falu a tatárjárás során elpusztult és ezt követően németekkel telepítették újra. 1258-ban „terra Bech” néven említik először, a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1264-ben „Omnium Sanctorum”, 1278-ban „villa Beche” illetve „villa omnium Sanctorum”, 1283-ban „Bechfolua”, 1349-ben „Mendzenth”, 1352-ben „villa Omnium Sanctorum” néven írják. A 15. században a Szapolyai család birtokaként Szepes várának tartozéka. Később a Szapolyaiakon kívül a Thurzók és Csákyak voltak birtokosai. 1452-ben „Peterdorf”, 1537-ben „Bethania” a település neve. 1710-ben pestisjárvány pusztított. 1749 és 1780 között sóraktár állt a településen. 1773-ban „Biaczowcze” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 75 házában 596 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MINTSZENT. vagy Biaczovecz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, fekszik Kirkedorfhoz 1/2 órányira, szántó földgyei néhol soványak, és néhol nedvesek, réttyei jók, legelője elég, fája van mind a’ két féle, piatzozása is közel.”[2]

1828-ban 84 házát 605-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, valamint a vár szolgálónépei voltak. 1831-ben kolerajárvány pusztított, majd a sanyarú viszonyok miatt ezen a részen is parasztlázadás tört ki, melyet a katonaság vert le. 1835-ben tűzvész pusztított.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mindszent Biaczovecz, tót falu, Szepes vmegyében, Korotnokhoz 1/2 órányira: 605 kath. lak. Kath. paroch. templom, szép emeletes kastély. Vizimalom, termékeny határ. F. u. gr. Csáky Károlyné.”[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

1918 után a Csáky család itteni birtokait felosztották a szlovákok között. Lakói később főként a környékbeli üzemekben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1910-ben 567, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
  • 2001-ben 818 lakosából 800 szlovák volt.
  • 2011-ben 898 lakosából 768 szlovák és 90 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Szepesmindszent Árpád kori temploma dél felől tekintve, balra pedig a rotunda látható.
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus temploma 1260 körül épült, a 14. században hajóval és toronnyal bővítették, 1402-ben átalakították, ekkor készültek freskói is. A korai templom Szent László-legenda freskói egy későbbi átépítéskor a padlásszintre kerültek. Ma a karzaton és a nyugati tornyon keresztül juthatunk föl a templom padlására, ahol néhány részlet még látható a Szent László-legendából.
  • A temetőben, a templom mellett, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, a 13. század első felében épített román stílusú körkápolna áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Bényben (Kisbény, Bina), Jákon és több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amit keresztelőkápolnaként említenek. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
  • Nagyméretű barokk kastélyát a Csákyak építtették 1780-ban, a Szepesi vár leégése után. Bejárata fölött Vörösmarty Mihály Ősök című verse díszelgett.
  • A Szentháromság-kápolna az 1710. évi pestisjárvány áldozatainak emlékére épült.
  • A faluban a népi építészet számos szép emléke látható.

Híres emberek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Bratislava.
  • Szilágyi András (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Gervers-Molnár Vera (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szepesmindszent&oldid=27693904”