Bháratíja Dzsanatá Párt

Indiai Néppárt Bháratíja Dzsanatá Párt भारतीय राष्ट्रीय कांग्रेस
Mottó: A különböző párt
Adatok
Elnök	Jagat Prakash Nadda
Frakcióvezető	Narendra Modi
Alapítva	1980. április 6.
Elődpárt	Rástríja Szvajamszévak Szangh Bháratíja Dzsanatá Szang
Székház	110002 Újdelhi, Deen Dayal Upadhyaya Marg utca 6/a.
Ifjúsági tagozat	Bharatiya Janata Yuva Morcha
Pártújság	Kamal Sandesh
Tagok száma	180 millió (2019)
Ideológia	integrált humanizmus hindu nacionalizmus neoliberalizmus Nemzeti konzervativizmus jobboldali populizmus
Politikai elhelyezkedés	jobboldal
Parlamenti jelenlét	1990–jelenleg
Parlamenti mandátumok	Lok Szabha: 302 / 543 Rádzsja Szabha: 92 / 245
Nemzetközi szövetségek	Ázsiai-csendes-óceáni Demokrata Unió (APDU) Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)
Hivatalos színei	narancssárga
India politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai Néppárt Bháratíja Dzsanatá Párt भारतीय राष्ट्रीय कांग्रेस témájú médiaállományokat.

A Bháratíja Dzsanatá Párt (angolul: Bharatiya Janata Party, hindiül: भारतीय जनता पार्टी jelentése: Indiai Néppárt, rövidítve BJP) hindu nacionalista, konzervatív, jobboldali populista párt Indiában. 2014 óta az ország nagyobbik kormánypártja, vezetője a hivatalban lévő miniszterelnök, Narendra Modi. Jelenleg a Nemzeti Demokratikus Szövetség elnevezésű 11 párti koalícióban kormányoz. 180 millió fős párttagságával a legnagyobb politikai párt a világon.

Áttekintés

India a világ legnépesebb demokráciája, a parlamenti választásokon mintegy 900 millió szavazópolgár teheti le voksát. A választási rendszer parlamentáris, a volt gyarmattartó britek westminsteri mintájú képviseleti rendszerén alapul. A „győztes mindent” visz elve alapján minden egyes választási körzetben a legtöbb voksot gyűjtő jelölt nyer képviselői helyet, listás szavazatok nincsenek. Az indiai állam törvényhozási struktúrája a szövetségi parlament, amely két szintet foglal magába: a közvetlenül választott alsóházat, a Lók Szabhát (A Nép Háza), valamint a közvetetten megválasztott felsőházat, a Rádzsja Szabhát. A felsőház szerepe elsősorban a regionális politikai csoportok képviselete, itt többségében az egyes nyelvi-etnikai-vallási csoportokat képviselő politikusok ülnek.

Az ország politikai életét évtizedek óta két nagy párt dominálja, a közép-baloldali Nemzeti Kongresszus és a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanatá. A kisebb pártok, mint a kommunisták és a regionális csoportosulások a mérleg nyelvének szerepét töltik be.

Történelem

Elődpártok

A BJP elődjeként az 1925-ben alakult Rástríja Szvajamszévak Szangh-ra (RSS) tekinthetünk, amely szélsőséges hindu vallási-nacionalista szervezetként tagjai számára félkatonai kiképzést biztosított. A szervezet hálózata továbbra is megtalálható az ország minden tagállamában és oktatási valamint segélyezési tevékenységeket végez India legelmaradottabb tájain. Ez a hálózat lett a későbbi évek folyamán a párt kampánybázisa és a szervezet nevelte ki a jelenlegi politikai vezetőséget, a miniszterelnök, Narendra Modi pályafutását is ők egyengették.

1951-ben alapították meg valóban bejegyzett pártként, ekkor még Bháratíja Dzsanatá Szang néven, hogy jobboldali, nemzeti jellegű hindu alternatívát kínáljanak a választóknak az erőteljesen szekuláris, baloldali Nemzeti Kongresszus ellenében. 1953-ban kerültek először a figyelem középpontjába, amikor radikális hindu álláspontként a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír teljes beolvasztásáért és különleges státuszának megvonásáért, valamint a marhahús fogyasztásának betiltásáért kampányoltak. Ennek ellenére egészen az 1980-as évek végéig nem sikerült meghatározó politikai erővé válnia.

Megalakulás, ellenzéki szerep

A párt mai formájában 1980-ban alakult újra Atal Bihari Vajpayee vezetésével, aki igyekezett mérsékeltebb irányba terelni a pártot, de ez szakadást eredményezett a szervezeten belül. 1984-ben a szélsőséges L. K. Advani lett az új pártelnök. 1992-ben radikális lépésre szánta el magát a párt: az uttar pradesi Ajódhjá városában kampányával feltüzelte a hindu tömeget és porig rombolták az indiai muszlimok egyik legszentebb vallási helyét, a 16. században épült Babri Maszdzsid mecsetet, azzal a céllal, hogy Ráma istennek építsenek szentélyt a helyszínen. A műemlék mecset lerombolását a hatóságok nem merték megakadályozni és a szekularista Nemzeti Kongresszus sem ítélte el állásfoglalásában. A felbőszült muszlim kisebbség összecsapott a hindu tüntetőkkel, az elszabadult erőszak során több mint 2000 ember halt meg.

Kormánypártként 1998-2004

Zavargások Gudzsarátban, 2002

Az 1998-as parlamenti választásokon a párt addigi történetének legjobb eredményét érte el, 182 képviselői helyet szerzett meg az 543-ból és miután számos kisebb regionális jobboldali beállítottságú párttal koalícióra lépett, (Nemzeti Demokratikus Szövetség) kormányt alakíthatott. Első kormányzása során erősen neo-liberális gazdaságpolitikát folytatott, a miniszterelnök Vajpayee, a miniszterelnök-helyettes Advani lett.

2002-ben Gudzsarát államban hazatérő zarándokok vonatszerelvénye kigyulladt és kilencvenen meghaltak a tömegszerencsétlenségben. A hindu tömeg a helyi muszlim közösséget vádolta meg gyújtogatással és nagyszabású pogromokat indítottak a kisebbség ellen. A tartományi kormány, amelynek vezetője ekkor a később miniszterelnök, a szintén BJP-s Narendra Modi volt, kijárási tilalmat rendelt el, de elszabadult a vérengzés. A halottak számát 1 500-ra becsülik, 150 000 muszlim kényszerült elmenekülni otthonából. A gudzsaráti rendőrség semmit nem tett az erőszak megfékezésére, sőt számos forrás arról számol be, hogy fegyveres rendőrök is részt vettek a muszlimok elleni hajtóvadászatban. A nemzetközi tiltakozás hatására India végül bevetette a központi hadsereget és szükségállapotot hirdetett ki. Modival szemben visszatérő vád, hogy passzív hozzáállásával gyakorlatilag hozzájárult a helyi muszlimok legyilkolásához. A nemzetközi közösség által genocídiumnak minősített eset miatt a jelenlegi indiai miniszterelnök sokáig ki volt tiltva az Egyesült Államok és az Európai Unió teljes területéről is. A botrány hatására lemondott tisztségéről, azonban a kiírt időközi választáson váratlanul földcsuszamlásszerű győzelmet aratott és ismét ő alakíthatott kormányt a tagállamban.

Ellenzékként 2004-2014

A gazdasági sikerek ellenére a 2004-es választásokon BJP koalíciója alig 186 képviselői helyet szerzett a parlament alsóházában, a Lók Szabhában, így a rivális Nemzeti Kongresszus alakíthatott kormányt. A vereség elsősorban a vidéki lakosság szavazatain múlt, akiknek anyagi helyzete nem változott az előző kormányzati periódus alatt és kormányzati kommunikáció sem szólította meg őket hatékonyan.

Kormánypártként 2014-napjainkig

A 2019-es parlamenti választások eredménye

A 2014-es parlamenti választásokon a BJP 282 parlamenti helyet szerzett és a koalíciós partnerek 54 képviselőjével abszolút többségű kormányt alakíthatott. India 14. miniszterelnöke a volt gudzsaráti főminiszter, Narendra Modi lett. A lakosság alig 31%-a szavazott a Bháratíja Dzsanatára, elsősorban a hindu nyelven beszélő északi, sűrűn lakott alföldekről, az abszolút parlamenti többséget a többi párt elaprózottságának és a választási rendszer a „győztes mindent visz” rendszerének köszönhette. A hagyományosan a közép és felsőosztályra támaszkodó BJP sikeresen szólította meg az alsóbb kasztok, például a dalitok (páriák) rétegeit is. A választás eredménye meglepetés volt az elemzők számára, a közvélemény-kutatások a Nemzeti Kongresszus győzelmét vetítették előre.

Miután kitöltötte 5 éves ciklusát, 2019-ben nagy többséggel újraválasztották Modit, a BJP 303 helyet szerzett az alsóház 542 székéből, a választásokon rekordszámú, 78 nő került be a törvényhozásba. A parlamenti többséget felhasználva keresztül vitték a nagy vitákat kiváltó 2019-es állampolgársági törvényt, amely biztosítja az indiai állampolgárságot a szomszédos Pakisztánból és Bangladesből, valamint Afganisztánból érkező hindu, szikh, buddhista és keresztény illegális bevándorlók számára, azonban az azonos helyzetben lévő muszlimok számára ezt nem teszi lehetővé. Az indoklás szerint ezzel a szomszédos országok üldözött kisebbségeit szeretnék megvédeni, azonban az ügy apropóján szerte az országban nagyszabású tüntetések kezdődtek, mind a muszlim közösség, mind a szekularizációt féltő csoportok részéről.

Politikája

Az integrált humanizmus

Narendra Modi 2015-ben

A párt saját bevallása szerint elsődleges politikai filozófiájuk és ideológiájuk az integrált humanizmus, amelynek alapjait Dindejal Upadhjaj (दीनदयाल उपाध्याय, Deendayal Upadhyaya) hindu nacionalista politikus fektette le az 1960-as években. Elutasítják, hogy besorolják őket a nyugati imperialista értelemben vett ideológiákba, az európai eredetű „izmusok” (például liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus) helyett egy különálló, egyedi indiai kulturális és politikai utat szeretnének követni, amely az embert helyezi a középpontba. Az ideológiára nagy hatást gyakorolt az indiai függetlenségi mozgalom egyik meghatározó eszméje, a Hindutva, amely elutasítja a nyugati kultúra térnyerését az indiai szubkontinensen. A Nemzeti Kongresszussal szemben, amely az európai mintájú szekularizmust támogatja, a BJP egy indiai típusú szekularizációt, a Gandhi által megalkotott Sarvadharma Samabhavat helyezi előtérbe, amely a vallások kölcsönös tiszteletén alapul.

A nemzetközi porondon általában szélsőjobboldali, konzervatív, hindu nacionalista, bevándorlás és muszlim-ellenes pártként aposztrofálják.

Gazdaság

A BJP gazdasági stratégiája sokat változott megalakulása óta. A párt korai szakaszában, az 1980-as években a swadeshi mozgalom célkitűzéseit támogatta, vagyis a helyi manufaktúrák védelmét és fejlesztését, valamint a protekcionista gazdaságpolitikát támogatta. A gazdasági liberalizáció fontossága mellett foglalt állást, szemben a Nemzeti Kongresszus állami irányítású iparosításával. A párt az 1990-es évek második felétől kezdve fokozatosan megváltoztatta gazdaságpolitikai elképzeléseit és nyitottá vált a a globalizmus felé. Kormányzása alatt neoliberális módszereket alkalmazott és nagy erőfeszítéseket tett a nemzetközi nagyvállalatok és a tőke Indiába vonzásáért.

Nagy vitákat váltott ki a BJP kormányzat lépése 2016-ban, amikor a burjánzó feketegazdaság csökkentésének érdekében egyik napról a másikra kivonták a forgalomból az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket a forgalomból. A hirtelen bejelentés nyomán a pénznyomdák nem tudtak megfelelő mennyiségű új pénzt nyomni és így a fizetőeszközként használt valuta mennyisége 75%-kal csökkent és súlyos likviditási válság alakult ki. Új, minden eddiginél komplexebb adórendszert is bevezettek, szintén az illegális gazdaság csökkentésének érdekében, de ez a vidéki területeken, ahol szinte csak feketegazdaság működik bénitóan hatott az egész gazdaságra.

A 2020-as koronavírus járvány a világátlagnál sokkal súlyosabban érinti az indiai gazdaságot, az előrejelzések szerint az év végéig 24%-kal fog csökkenni az ország GDP-je és máris a munkanélküliségi ráta óriási növekedése tapasztalható. Összeomlott a turisztikai ipar és az alapvető ellátási láncolatok is veszélybe kerültek.

Külpolitika

Miután Narendra Modit 2014-ben megválasztották miniszterelnöknek, India külpolitikája sokkal aktívabbá vált. Az ország nemzetközi politikájának célja 1947-től egészen a 2000-es évekig a regionális és globális stabilitás megőrzése és a gazdasági fejlődés fenntartása volt, ezen okból kifolyólag igyekezett magát a formális nemzetközi szövetségektől távol tartani. Az ezredforduló után előtérbe került a geoökonómia, vagyis a piaci alapú gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolásának központi szerepe a tervezésben. 2014-ig azonban Delhi külföldi kapcsolatai reaktívak maradtak, vagyis igyekezett alkalmazkodni a nemzetközi folyamatokhoz. Az új miniszterelnök, Modi víziója a globális nagyhatalom India megteremtése.

Geoökonómiai stratégia

A BJP geoökonómiai programja három alappilléren nyugszik: az első a „Szomszédság először” politika. Ennek értelmében először a regionális nagyhatalmi státuszt igyekszik megerősíteni: miniszterelnökségének kezdete óta a korábbinál sokkal fontosabb szerephez jutott a SAARC, vagyis a Dél-Ázsiai Szervezet a Regionális Együttműködésért. A szomszédos országokkal, mint Bhután, Mianmar, Banglades, Nepál és Srí Lanka nagy költségvetésű közös infrastrukturális beruházások révén fonja szorosabbra a kapcsolatot. Amikor az Indiai Űrkutatási Hivatal 2017-ben pályára állította a Dél-Ázsia elnevezésű, a kommunikációs hálózat fejlesztését célzó műholdat, használatát ingyenesen megosztotta a szomszéd országokkal, ezzel is jelezve regionális hatalmi státuszát.

Indiai hadihajók 2014-ben

A geopolitikai program második eleme a „Keleti cselekvés” . A stratégia központi eleme, hogy legfontosabb geopolitikai ellenfeleit, a kommunista Kínát és a muszlim Pakisztánt elszigetelje. Ennek érdekében India aktívan keresi a kooperáció lehetőségét a nem szomszédos Iránnal és Afganisztánnal, valamint Délkelet-Ázsia országaival is. A BJP kormányzat kapcsolata az utóbbi években nem javult a régóta ellenséges Pakisztánnal Kasmír vitatott státusza miatt és Kínával is elhidegült a viszony, részben mivel India politikai megfontolásokból nem hajlandó részt venni a az Egy Övezet Egy Út projektben, másrészt a 2020-ban kitört határvillongások is negatívan érintették a két állam diplomáciai kapcsolatait.

Az indiai nemzetközi stratégia harmadik alappillére az ország tengeri hatalommá fejlesztése és az Indiai-óceán ellenőrzése. Ennek érdekében az ország nagy összegeket fordított az indiai flotta erejének növelésére. Nemzetközi megfigyelők szerint az ország fegyverkezése veszélyezteti a régió stabilitását. A BJP kormány álláspontja álláspontja szerint a felfejlesztett flotta garantálja az Indiai-óceán vizein haladó kőolaj-szállítási útvonalak biztonságát, valamint nagy segítséget jelenthet például katasztrófák kezelésénél és humanitárius segélyek szállításánál.

Kapcsolat nyugati országokkal

Trump – Modi találkozó

A Modi-kormányzat alatt szorosabbá vált az Egyesült Államok és India kapcsolata, az Obama-adminisztráció levette az indiai miniszterelnököt az USA-ból kitiltott személyek listájáról és később több Trump-Modi találkozó is létrejött. A BJP kormányzat jó kapcsolatot ápol a Netanjáhú vezette Izraellel, közös stratégiai céljuk a muszlim szélsőségesség visszaszorítása országaikban és módszereik miatt mindketten számos kritikát kaptak a nyugati országoktól. A két miniszterelnök 2018-as találkozója során Netanjáhú így nyilatkozott:

„A radikális iszlám megkérdőjelezi a modernitást, annak érdekében, hogy biztosítsák a jövőjüket, a demokráciáknak össze kell fogniuk.”

Szervezeti felépítése

Elnökei

A Bháratíja Dzsanatá Párt elnökei
Kép	Név	hivatal ideje
	Atal Bihari Vajpayee	1980 – 1980
	L. K. Advani	1986 – 1991
	Murli Manohar Joshi	1991 – 1993
	L. K. Advani	1993 – 1998
	Kushabhau Thakre	1998 – 2000
	Bangaru Laxman	2000 – 2001
	Jana Krishnamurthi	2001 – 2002
	Venkaiah Naidu	2002 – 2004
	L. K. Advani	2004 – 2005
	Rajnath Singh	2005 – 2009
	Nitin Gadkari	2009 – 2013
	Rajnath Singh	2013 – 2014
	Amit Shah	2014 – 2020
	Jagat Prakash Nadda	2020 – napjainkig

BJP párti felvonulás Amethi városában

Párttagság

A BJP párttagsága gyorsan növekszik, a 2015-ben 110 millió fős tagság 2019-re elérte a 180 milliót. Ezzel az értékkel messze a világ legnagyobb politikai pártja, a második helyezett Kínai Kommunista Párt csak feleennyi tagot, 90 millió embert tudhat soraiban. A BJP párttagságánál csak 7 független országnak van nagyobb lakossága, és a fő rivális Nemzeti Kongresszus csak kilencedannyi, 20 milliós tagsággal rendelkezik, ami még mindig Magyarország népességének kétszerese.

Választási eredményei

Év	Párt vezetője	Mandátumok száma	Mandátumok változása	Kapott szavazatok aránya	Szavazatok változása	Végeredmény	Forrás
1984	L. K. Advani	2 / 533	2	7.74%	–	ellenzék
1989	L. K. Advani	85 / 545	83	11.36%	3.62%	a kormány frakción kívüli támogatója
1991	L. K. Advani	120 / 545	35	20.11%	8.75%	ellenzék
1996	Atal Bihari Vajpayee	161 / 545	41	20.29%	0.18%	először kormány, majd ellenzék
1998	Atal Bihari Vajpayee	182 / 545	21	25.59%	5.30%	kormánypárt
1999	Atal Bihari Vajpayee	182 / 545		23.75%	1.84%	kormánypárt
2004	Atal Bihari Vajpayee	138 / 545	44	22.16%	1.69%	ellenzék
2009	L. K. Advani	116 / 543	22	18.80%	3.36%	ellenzék
2014	Narendra Modi	282 / 543	166	31.34%	12.54%	kormánypárt
2019	Narendra Modi	303 / 543	21	37.46%	6.12%	kormánypárt

Koalíciós partnerek

A BJP számos ideológiailag hasonló elképzelésekkel rendelkező regionális (helyi, tagállami jelentőségű) párttal lépett koalícióra, hogy többségét biztosítsa a parlamentben. Ennek a választási szövetségnek az elnevezése a Nemzeti Demokratikus Szövetség (NDA, राष्ट्रीय जनतांत्रिक गठबंधन). Parlamenti képviselőkkel rendelkező koalíciós partnerei a Lok Szabhában:

•      Dzsanatá Dal (Janata Dal, जनता दल (यूनाइटेड)) : regionális párt Arunácsal Pradesben és Bihárban
•      Lok Dzsansattí (Lok Janshakti, लोक जनशक्ती पक्ष) : regionális párt Bihárban
•      Apana Dal (Apna Dal (Sonelal), अपना दल (सोनेलाल)) : regionális párt Uttar Pradesben
•      Össz-Indiai Anna Dravíd Munetra Karagam (All India Anna Dravida Munnetra Kazhagam, ऑल इंडिया अन्ना द्रविड़ मुनेत्र कड़गम) : a dravida kisebbség pártja
•      Dzshárkhandi Diákok Uniója (All Jharkhand Students Union, ऑल झारखण्ड स्टूडेंट्स यूनियन) : regionális párt Dzshárkhandban
•      Rádzsasztán Loktrantik Párt (Rashtriya Loktantrik Party, राष्ट्रीय लोकतांत्रिक पार्टी)  : regionális párt Rádzsasztánban
•      Nemzeti Demokratikus Progresszív Párt (Nationalist Democratic Progressive Party, नेशनलिस्ट डेमोक्रेटिक प्रोग्रेसिव पार्टी)  : regionális párt Nágaföldön
•      Nemzeti Néppárt (National People's Party, नेशनल पीपल्स पार्टी (भारत)) : regionális párt Meghálajában
•      Mizo Nemzeti Front (Mizo National Front, मिज़ो नेशनल फ्रंट) : regionális párt Mizoramban
•      Szikkim Krantikari Morcsa (Sikkim Krantikari Morcha, सिक्किम क्रन्तिकारी मोर्चा) : regionális párt Szikkimben

Vélemények a pártról

A BJP támogatói a párt fontos eredményének tartják az adórendszer egyszerűsítését, a csődeljárások menetének reformját, és a Swachh Bharat elnevezésű szociális fejlesztési programot, amelynek keretében jelentősen javult az országban a köztisztaság, rengeteg közvécé épült szerte az országban. Ez a program az elemzések szerint jelentősen hozzájárult a párt népszerűségének növekedéséhez és újraválasztásához. Népszerű lépés volt továbbá, hogy a falusi családoknak ingyenes gázpalackokat szolgáltatott az állam, lehetővé téve a vidéki családok számára konyhájuk alapvető fejlesztését. A párt sikerként könyveli el Dzsammu és Kasmír státuszának rendezését is.

Belföldi és nemzetközi kritikusai felróják szerepét a 2002-es gudzsaráti zavargásokban és a Babri Maszdzsid mecset lerombolásában, a muszlim közösség elleni gyűlöletkeltéssel és a hinduk nacionalista érzelmeinek felkorbácsolásával, uszításával vádolják. Számos kritika éri a szekularizáció lebontása és a vallás szerepének közéletbe helyezése, valamint populista retorikája miatt. Visszatérő vád a kritikus hangok elfojtása, ami újult erővel került előtérbe a 2019-es állampolgársági törvényt követő tüntetések kapcsán, amikor 53-an meghaltak és mintegy 200-an megsérültek az utcai összecsapások során. A nyugati, valamint a muszlim világ vezetőinek többsége egyaránt elitéli a BJP kormányzat lépéseit, előbbi országok a demokrácia fennmaradását, utóbbiak a muszlim kisebbség jogait féltik. Az Egyesült Államokban a Republikánus Párt inkább a BJP-t, míg a Demokraták az ellenfél Nemzeti Kongresszust támogatják.