Ugrás a tartalomhoz

Balázs Samu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Samu
Balázs Samu mint Mikhál Nemzeti Színház (1951)
Balázs Samu mint Mikhál Nemzeti Színház (1951)
Született1906. május 18.[1][2]
Bánffyhunyad[3]
Elhunyt1981. szeptember 25. (75 évesen)[3][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMajláth Mária
GyermekeiBalázs Ádám újságíró, rendező
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1928)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-6-67)
Színészi pályafutása
Aktív évek1928–1979
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Samu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balázs Samu (Bánffyhunyad, 1906. május 18. – Budapest, 1981. szeptember 25.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]

A Színművészeti Főiskolát 1928-ban végezte el, és a kolozsvári Magyar Színházhoz szerződött, ahol hősszerepeket játszott: Bánk bán (Katona József címszerep); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája). 1938-ban a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, de itt csak epizódszerepekben mutatkozhatott be.

„...egy lengyel darabban felvonásvégre jöttem be. – Doktor úr, doktor úr! – kiáltott értem a főszereplő. S én bejöttem fehér orvosi köpenyben, fejemen cilinderrel. Az ügyelőt megkértem, adjon rám fehér fényt. Egy mondatom volt csak: konstatáltam a főszereplő halálát. Feltűnést keltett az alig perces megjelenésem a színpadon: azt mondták, messze túlléptem az orvos figuráján. Én voltam a halál szimbóluma.”

Igazi tehetsége 1945 után bontakozott ki, amikor is feltűnt fanyar humorával és klasszikus darabok méltóságteljes alakjainak ábrázolásával. Nyugdíjazása után (1970) szerepekre szerződve a Madách Színházban lépett föl. 1946-tól 1952-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán beszédművészetet és színészmesterséget tanított. Utoljára Firsz szerepében láthatta a közönség Csehov: Cseresznyéskert című művének televíziós változatában 1979-ben.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Majláth Mária színésznő volt, egy fiuk született, Balázs Ádám újságíró, rendező.

Színpadi szerepei

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 80. Ugyanitt hatvankilenc színházi fotón is látható.[4]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]
Balázs Samu emléktáblája egykori lakhelyén, a Benczúr utca 48. szám alatt
Balázs Samu sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-6-67.

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • Síratásra készül az ég… (1962) – Tanár
  • Egy pár papucs (1963) – Horvát Lajos
  • Öröklakás (1964) – Tomori, Gedeon professzor
  • Rab Ráby (1964) – Niczky gróf
  • Száz évben egyszer (1964)
  • A ravaszdi leányzó és az IBUSZ vendégek (1967) – Fölcint Lajos
  • Egy nap a paradicsomban (1967) – Döblec Fülöp
  • Nyaralók (1967)
  • Reggelire két férfi (1968) – Archibald
  • Szomorú Szerelmesek Szanatóriuma (1968)
  • A revizor (1970) – Zemljanyika, kórház gondnok
  • Banán és bukta (1972)
  • A hőspincér (1973)
  • Aljosa Karamazov (1973) – Moszkvai orvos
  • Csalódások (1973) – Lombai
  • Aranyborjú 1-3. (1974)
  • Cseresznyéskert (1979) – Firsz
  • Minden egér szereti a sajtot (1981) – Albin papa (hangja: Elekes Pál)

Szinkron

[szerkesztés]
Év Cím Szinkron év
1952 A boldogság madara 1953

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Henrik Ibsen: Peer Gynt (1936)
  • Calderon: Az élet álom (1937)
  • Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (1937)
  • Gyenes Rózsa: A mama férjhez megy (1937)
  • Harsányi Kálmán: Ellák (1937)
  • Miklós Jenő: Duse (1937)
  • William Shakespeare: Ahogy tetszik (1937)
  • Alexandre Dumas: A három testőr (1938)
  • Harsányi Kálmán: Mariába királya (1938)
  • Hebbel, Friedrich: Judit (1938)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
  • Sik Sándor: István király (1938)
  • Steck, Josef: Játékok játéka (1938)
  • Révay József: Tarsicius a vértanú (1939)
  • Surányi Miklós: Aranybástya (1939)
  • Csanády György: INRI (1940)
  • Asztalos Miklós: Márciusi tüzek (1941)
  • Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
  • Farkass Jenő: A gyermek (1941)
  • Nyiri László: A lipcsei csata előtt (1941)
  • Tóth Kálmán: A király házasodik (1941)
  • Urai Dezső: Sümegi farsang (1941)
  • Vörös Miklós: Egy védtelen asszony (1941)
  • Wilhelm: A sivatag vándorai (1941)
  • Ráthonyi János: A huszonötödik (1942)
  • Maxim Gorkij: Mint a gyerekek (1946)
  • Gergely Sándor: Az én fiam (1947)
  • Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (1947)
  • Abezgous-Brustein: Az elvarázsolt festmény (1949)
  • Füsi József: Vihar a Tartuffe körül (1949)
  • Gyallay Domonkos: Hol a csizma (1949)
  • Lestyán Sándor: Két krajcár (1949)
  • Illés Béla: Tűz Moszkva alatt (1950)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (1950)
  • Kolozsvári András: A lipcsei per (1951)
  • Verseghy Ferenc: Kaczaifalvy (1951)
  • Nádor Tamás: Schiller és Verdi ( A két Carlos) (1952)
  • Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1952)
  • Silova, Bohumilova: Emberek papírból (1953)
  • Hajdú Júlia: Ki a ludas? (1954)
  • Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
  • Király Dezső: Sok hűhó valamiért (1956)
  • Lovik Károly: Az aranypolgár (1958)
  • Bozó László: Furfangos Dalila (1959)
  • Gombos László: Ének az emberről (1959)
  • Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961)
  • Manzari, Nicola: A holtak nem fizetnek adót (1961)
  • Rapcsányi László: Az igazi Casanova (1961)
  • William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
  • Friedrich Dürrenmatt: Herkules és Augiász istállója (1962)
  • Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
  • Huxley, Aldous: A majom és a lényeg (1962)
  • Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
  • Karlludvig Opitz: A bomba (1962)
  • Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)
  • Neszin, Aziz: Törököt fogtunk!...(1963)
  • Ambrus Zoltán: Kultúra füzértánccal (1964)
  • Andrzej Nowicki: Arkanda (1964)
  • Euripidész: Ion (1964)
  • Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
  • Feuchtwanger: Goya (1965)
  • Friedrich Dürrenmatt: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
  • Lunacsarszkij: Cromwell (1965)
  • Krlezsa, Miroslav: Areteus (1965)
  • Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Obrenovics, Alexandar: Don Juan visszatér (1965)
  • Lope de Vega: Hej Madrid, Madrid! (1966)
  • Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
  • Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968)
  • Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Tom Stoppard: Albert hídja (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • G. B. Shaw: Don Juan a pokolban (1971)
  • Theodor Weissenborn: Hősi példa (1971)
  • Történet a szerelemről és a halálról (1971)
  • Ivan Bukovcan: Majdnem isteni tévedés (1972)
  • Maugham, Somerset: Zsákutca (1972)
  • Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
  • Örkény István: Tóték (1973)
  • Zdenek Sverák: A három autó (1973)
  • Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
  • Moldova György: A börtönválogatott (1974)
  • Vágó Péter: A boszorkány (1974)
  • Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot (1975)
  • Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
  • Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (1977)
  • Preussler, Otfried: Egy kicsi szellem visszatér (1976)[5]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00721.htm, Balázs Samu, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ 2011. szeptember 3-i lekérdezés.
  5. ↑ Forrás: RTV részletes 2015. 36. szám.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Hámori Ottó: Ceruzarajzok B. S.-ről (Film Színház Muzsika, 1959. február 6.)
  • Nagy Judit: B. S. méltósága (Film Színház Muzsika, 1981. október 10.)
  • K. T.: B. S. (1906–1981) Kritika, 1981. 10. sz.)
  • Máriássy Judit: Firsz (Élet és Irodalom, 1981. október 10.)
  • Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja; PIM–OSZMI, Bp., 2018

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balázs_Samu&oldid=27663346”