Badacsonyi borvidék
Badacsonyi borvidék | |
Badacsonyi szőlősorok a hegyoldalban és a Balaton panorámája | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I., II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Besorolás éve | 1980 |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Veszprém vármegye |
Borrégió | Balaton borrégió |
Éghajlat | enyhe, kontinentális |
Talajösszetevők | bazalt, agyag, homok és lösz |
Régió területe | 1794 hektár |
Szőlőfajták | Olaszrizling, Szürkebarát, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Chardonnay és Kéknyelű |
Érési időszak | szeptember vége |
Bortermelés | Badacsonyi Szürkebarát |
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonyi témájú médiaállományokat. |
A Badacsonyi borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található, amely a Balaton-felvidék földrajzi tájegység legnagyobb bazaltsapkás deflációs tanúhegye. A Badacsonyi Borvidék a Badacsony Hegyközség, a Badacsonyi Borfalvak Hegyközség, a Káptalantóti-Csobánc Hegyközség és a Szent György-hegy Hegyközség társulásaiból áll.[1]
Története
[szerkesztés]Már a római korban is termesztettek szőlőt. Ismert egy rendelet, amelyet Domitianus római császár adott ki, mivel az egyik évben bőséges szőlő-, de nagyon gyenge gabonatermés volt és Pannonia provinciában is megtiltotta az újabb szőlőtelepítéseket, elrendelte, hogy a meglévő szőlők felét pusztítsák ki és termesszenek helyette gabonát.[2] Probus római császár hivatalosan feloldotta a szőlőtelepítési tilalmat és meghagyta, hogy katonái békeidőben szőlőtelepítéssel és földműveléssel foglalkozzanak a birodalom minden területén.[3] A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonban volt. A badacsonyi ürmös[4] a 18–19. században a tokaji aszúhoz hasonló hírnévre tett szert. A 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért és ma is megtalálhatóak a borpincéik: Malatinszky-kúria, Ibos-kúria, Kisfaludy-ház, Szegedy Róza-ház, Lessner borház, Esterházy- és Tarányi-présház.[5]
A filoxéra-járvány utáni rekonstrukció során támfalakat építettek, hogy megakadályozzák a talaj erózióját és technológiai újításokat vezettek be. Új szőlőfajták is kerültek a területre. Szerzetesek telepítették be Franciaországból a Pinot grist, amely a talaj különleges adottságai folytán egy jellegzetes helyi fajtává, Szürkebaráttá alakult, amely jó évjáratokban aszúsodik.
A borvidék jellemzői
[szerkesztés]A történelmi borvidék leghíresebb szőlőhegye a 438 m magas Badacsony-hegy, a vele majdcsak egyenértékű Szent György-hegy (414 m), továbbá a Szigliget-hegy és Kisörs-hegy.[6] Talaja bazalt alapon pannonagyag, pannonhomok, lösz. A könnyen málló vulkanikus kőzetből és a permi homokkő vörös málladéktakarójából felszabaduló mikroelemek is hozzájárulnak a csak ezt a borvidéket jellemző borminőség kialakulásához.[7] Éghajlata enyhe, kiegyenlített, magas páratartalommal. A Balaton közelsége miatt a déli lejtők a vízfelületről visszaverődő napfényt is élvezhetik, így nagyon kedvező mikroklíma alakult ki, mely természetes csemegebor készítésére ad lehetőséget.
A borvidékhez a következő települések szőlőkataszter szerint[8] I. és II. osztályú határrészei tartoznak: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Diszel, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.
Termesztett szőlőfajták
[szerkesztés]- A legnagyobb mennyiségben Olaszrizling terem, amelyet jó évjáratokban hosszabban érlelnek a tőkén és szemelt rizlingként hoznak forgalomba.
- Nagyobb termőterületen található meg a franciaországi eredetű szőlőfajta a Szürkebarát. Káloczi Kálmán a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora a Szürkebarát bor elnevezéséről című írásában megjegyzi, hogy „A borászatok közül sokan, borismertetőikben a szürkebarát nevét a cseri barátokkal, mint szürke csuhát viselő szerzetesekkel hozzák összefüggésbe az elnevezést”. Ezt a téves tézist helyesbítve rámutat, hogy a badacsonyi Esterházy szőlőbirtok volt az 1930-as években a Balaton-felvidék legnagyobb szőlőbirtoka és a Pálos rend Magyarországra való visszatértével egy időben (Több sikertelen kísérlet után lengyel pálosok segítségével 1934-ben Budán birtokba vehették a Gellért-hegyi Sziklatemplomot), Rájuk hivatkozva Krassay Vilmos az Esterházy Hitbizomány badacsonyi szőlőbirtokának intézője adta a bornak a »Szürkebarát« nevet.[11]
–hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot
ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?
- Szintén nagy termőterületet foglal el a Tramini, Muscat Ottonel, Rajnai rizling és a Chardonnay is.
- A vidék régebbi jellemző bora volt a Kéknyelű, amely a nyolcvanas évek fagykárainak következtében erősen visszaszorult, ma azonban reneszánszát éli és a közeljövőben ismét Badacsony emblematikus tájfajtája lesz. 2002 óta a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a Vinum Vulcanum Badacsonyi Bor lovagrenddel közösen minden évben megrendezi a Kéknyelű Virágzás Ünnepét.[14]
Borházak és pincészetek
[szerkesztés]- Balaton-környéki borosgazdák
- Balatonedericsi Pinceszövetkezet
- BioVitis Pincészet (Badacsony)
- Blaskovics Pince
- Borbarátok Pincészet
- Borbély Családi Pincészet (Badacsony)
- Csanádi Pincészet
- Csobánci Bormanufarktúra [15]
- Domaine Edegger (Badacsony)
- Első Magyar Borház – Szeremley Birtok Kft.
- Folly Arborétum és Borászat
- Gilvesy Pincészet
- Horváth Pince
- Trio Pince
- Imre Borpince
- Istvándy pincészet
- Killer Pincészet, Szent György-hegy [16]
- Kutasy Pince (Badacsony)
- Kuti Pincészet
- Laposa Birtok
- Orbán Pincészet
- Pátzay Borászat
- Rózsakő Borpince
- Sabar Borház
- Samu Pincészet
- Sipos Borház
- Szent Antal Pince (Szigliget)
- Málik Pince
- Németh Pince
- Nyári Pince
- Sipos Borház (Badacsonyörs)
- Szakálvin Kft.
- Szászi Pince – Hegymagas – Bioborok
- Szent Orbán Borház és étterem (Szeremley)
- Varga Pincészet
- Váli bor
- Szent György-hegyi Kőkapu pincészet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Badacsonyi Borvidék Hegyközségei, badacsonyiborvidek.hu
- ↑ Badacsony Története , badacsonykilato.hu
- ↑ A császár végzetes fürtjei, hirmagazin.sulinet.hu
- ↑ Szegedy Róza ürmös bora Archiválva 2016. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, szegedyrozahaz.hu
- ↑ Badacsonyi borvidék,pannonborbolt.hu
- ↑ Badacsonyi borvidék - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu
- ↑ A Dunántúli-középhegység (Juhász Ágoston)Kőzet- és talajtípusok , arcanum.hu
- ↑ 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, net.jogtar.hu
- ↑ Szürkebarát, boraszportal.hu
- ↑ Kéknyelű, boraszportal.hu
- ↑ Szürkebarát bor elnevezésérő Archiválva 2021. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, szbki-badacsony.hu
- ↑ Radnóti Miklós À la recherche, babelmatrix.org
- ↑ Káloczi Kálmán Szürkebarát bor elnevezéséről, docplayer.hu
- ↑ NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kéknyelű Program Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, szbki-badacsony.hu
- ↑ Archivált másolat. [2019. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 7.) (Csobánc)]
- ↑ Killer Pincészet Caspar Killer vulcanic wines hungary organic. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
Források
[szerkesztés]- Dr. Seregi Andrásné: Italismeret (BGF KVIFK, 2005)
- 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól
- 9/2006 (II. 3.) FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004 (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról
- 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
További információk
[szerkesztés]- Mezőhír
- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján
- Linkgyűjtemény
- Linkgyűjtemény Badacsonyról
- A Badacsonyi borvidék és borai
- Magyar borok portálja
- Badacsonyi borvidék a borozunk.hu oldalon
- Erre inni kell! Egy kupa Badacsony; szerk. Simon Katalin, fotó Szabó Zoltán; Nap, Szél és Csillagok Kft., Zalaegerszeg, 2002
- Laposa József: Badacsony, a magyar borvidékek ékessége; szerzői, Badacsonytomaj, 2020