Babocsay-villa
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Babocsay-villa | |
 | |
| Szerb nagykövetség | |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím | Dózsa György út 92/b |
| Építész(ek) | Árkay Aladár |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | villa |
| Elhelyezkedése | |
 Babocsay-villa
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″47.513833°N 19.077194°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″47.513833°N 19.077194°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Babocsay-villa Budapesten, a Terézvárosban a Dózsa György út 92/b (Andrássy út 129.) alatt, közvetlenül az Andrássy út sarkán, a Hősök tere torkolatában áll. 1932 óta Jugoszlávia, illetve Szerbia budapesti nagykövetsége működik benne. Az 1910-ben épült szecessziós villaépület tervezője Árkay Aladár, névadója pedig egy jelentős átalakíttatást végző építtető, bizonyos Babocsay Hermann.
Története
[szerkesztés]
Az Andrássy út két utolsó telke a többihez képest nagyobb volt. Először Weber Antal tervei szerinti állandó tartózkodásra szánt villaépületet húzták fel 1872-73-ban,[1] ami azonban messze meghaladta az akkori városi igényeket. Végül lakóépületként sosem használták, a Bellevue vendéglő működött benne (a Bellevue-villa nevet is innen kapta) egészen 1905-ig, amikor lebontották.[2]
Az 1906-ben építették fel a telken az Árkay Aladár tervei szerint, a megrendelő, Babocsay Hermannról Babocsay-villának nevezett épületet. A lendületes, magyaros szecessziósnak nevezett stílusban épült villa ellentmondásos kritikákat kapott. Lázár Béla 1910-ben az épület funkcionalitását dicsérte, mind homlokzati díszeit, mind belsőépítészeti megoldásait elegánsnak és modernnek tartotta.[3] 1927-ben azonban Padányi Gulyás Jenő általában a magyarosnak nevezett formanyelv ellen kel ki, említve a Babocsay-villát is, mint e stílus egyik képviselőjét, jelentős különbséget téve a magyar és a magyaros építészeti nyelvezet között.[4]
Közel ugyanebben az időben Babocsay megelégelve a villáját érő kritikákat, az épület jelentős átépítése mellett döntött: Kozma Lajost bízta meg a munkával, aki a homlokzati díszeket eltávolíttatta, és egy, a bauhausra emlékeztető villává alakította a házat. A tulajdonviszonyok azonban ekkortól nehezen követhetők.
Az épületben 1932. augusztus 2-án[5] nyitott meg a Jugoszláv Királyi Követség, azonban feltehető, hogy csak bérelték az épületet, vagy csak egy részét vásárolták meg. Egy, a követségi dolgozók körében évtizedek óta terjedő legenda szerint Jovan Dučić költő itt bonyolította szerelmi légyottját egy ismeretlen magyar grófnővel, aki nekiajándékozta a villát, a költő pedig továbbadta azt a Jugoszláv államnak. Erre a legendára azonban utólagos nyomozással sem sikerült bizonyítékot találni.[6] A követség már néhány éve az épületben működött, amikor 1939-es árverési hirdetmények tudatták, hogy a villa a Fönícia Általános Aruképviseleti és Bizományi Kereskedelmi Rt. tulajdonában volt,[7] néhány évvel később, 1942-ben pedig a nemzetvédelmi propagandaminisztérium hivatala költözött a villába[8] (a követség továbbra is ott működött). Itt volt több lap, így a Nemzeti Újság és az Országépítés szerkesztősége is az 1940-es évek első felében.
Az épület talán a magyar történelem egy szomorú epizódjában játszott szerepe miatt a legismertebb: 1956. november 4. és november 22. között a Jugoszláv nagykövetségen húzták meg magukat a harmadik Nagy Imre-kormány egyes tagjai.
A villa máig nagykövetség, Jugoszlávia lassú szétesése miatt csak 2003. február 7. óta Szerbia budapesti nagykövetsége.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed (1993) (Hozzáférés: 2019. június 9.)
- ↑ Gábor Eszter: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881). Művészettörténeti Értesítő, LVIII. évf. 2. sz. (2009) (fizetős hozzáférés)
- ↑ Lázár Béla: Az Andrássy úti Babocsay-villa. Művészet (1910) (Hozzáférés: 2019. június 9.)
- ↑ Padányi Gulyás Jenő: A háború előtti évek építőművészetének tanulságai. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, LXI. évf. 29–30. sz. (1927. július 31.) 180. o.
- ↑ A jugoszláv kir. követség kéri következők közlését. Magyar Távirati Iroda, (1932. július 29.) 18. o.
- ↑ Csorba Zoltán: "A nagykövet szerelemmel villát szerzett országának". Napló (2017. március 19.) (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Elárverezik az Andrássy út 129. számú házat. Magyar Nemzet, II. évf. 268. sz. (1939. november 25.) 10. o.
- ↑ -A nemzetvédelmi propaganda- minisztérium új helyiségei. Függetlenség, X. évf. 242. sz. (1942. október 25.) 11. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Torda Endréné: Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2003. Budapest: Külügyminisztérium. 2003. 214. o.