Padányi Gulyás Jenő

Padányi Gulyás Jenő
Született	1900. május 21. Técső
Elhunyt	1982. november 8. (82 évesen) Billings, Montana, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1940. július 4. – 1944)
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1923)
A Wikimédia Commons tartalmaz Padányi Gulyás Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; Técső, 1900. május 21. – Billings, Montana, Amerikai Egyesült Államok, 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező. A magyarországi építészek 1930-as évekbeli népi mozgalmának vezető alakja. 1945-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt és alkotott.

Élete

Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti református főgimnáziumban végezte el. Katonai szolgálatát letöltve beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol mérnöki oklevelét 1923-ban szerezte meg. Komoly építészmérnöki megbízásokat az 1920-as évek második felétől kapott. A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi elnöke lett, 1941–1944 között pedig ő szerkesztette az Építészet című szaklapot.

Az 1930-as évek első felétől politikailag egyre jobbra tolódott, előbb Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla közvetlen tanácsadói köréhez, értelmiségi holdudvarához tartozott. 1940-ben a Magyar Élet Pártja színeiben országgyűlési képviselő lett. 1942. március 12-én az országgyűlés jegyzőjévé nevezték ki,[1] 1944-ben pedig tagja lett a háborút támogató, szélsőjobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetségének.

1945-ben politikai okokból az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, s ennek első elnöke is lett. 1963-ban megalapította a Clevelandben megjelenő, Studies for a New Central Europe című társadalomtudományi folyóiratot.

Életműve

Padányi Gulyás a második világháború előtti két évtized jeles építészmérnöke volt. Pályája kezdetén a funkcionalista megoldások híve volt, előszeretettel alkalmazott új anyagokat, főként vasbetont. Az 1930-as évektől az organikus népi-nemzeti építészeti hagyományok felkutatását és alkalmazását állította előtérbe, megszervezte a Magyar Ház Baráti Körét, amelynek élén több néprajzi, népi építészeti gyűjtést szervezett és végzett. Tervezőként rugalmasan alkalmazta a különböző korstílusok jegyeit, modern és népi ihletésű épület(terv)ei mellett nevéhez fűződnek a szecessziós mátészalkai vármegyeháza (ma Városi Művelődési Központ) és a debreceni Piac utcai volt Magyar Általános Hitelbank klasszicizáló épületének (1938) tervei is.

Az általa tervezett jelentősebb budapesti épületek közé tartozik például az angyalföldi református templom (1927–1933), a Hunnia Filmgyár stúdióépülete (1930), a Kelenföldi autóbuszgarázs (1941, Menyhárd Istvánnal közösen) és a Kinizsi utcai református főgimnázium (1943, Tóth Imrével, ma Lónyay utcai Református Gimnázium). Ő tervezte az Alsóörs melletti csere-hegyi kilátót (1935) is. Az Egyesült Államokban családi házakat, moteleket, irodaházakat, középületeket, sportlétesítményeket, templomokat, ipari épületeket tervezett. Több közülük hivatalos elismerésben is részesült, így például Domján József grafikus-fametsző New York állambeli műteremlakása, a Canyon Village-i (WY) öregek otthona, a varjú indiánok Montanai rezervátumában található pryori Chief Plenty Coups Museum indián építészeti hagyományokat idéző épülete (1972).

Több Gulyás néven szignózott plakát tervezése fűződik a nevéhez, ezek legismertebbike a Karinthy Frigyesnek tulajdonított szlogen („– Mondja marha, mért oly bús? – Olcsóbb a hal, mint a hús.”) felhasználásával készült 1937. évi halreklámplakát.

Főbb írásai

• Egészségvédelmi épületek újabb típusai, Budapest, Egészségvédelmi Reformiroda Propaganda Központja, 1928
• Seregszemle: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1930
• Szárazvám: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1931
• A Fertő-vidék népének építészete, Budapest, Magyar Ház Baráti Köre, 1937
• Nincs megállás, Budapest, Mérnökök ny., 1938
• Hungarian rural architecture, Budapest, 1938
• A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez, Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1942
• Az építő egyház, Budapest, 1944

Források

• Padányi Gulyás Jenő, in: Magyar életrajzi lexikon
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 403. o. ISBN 963-9257-11-7  
• Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu építészetéről a 20. század első felében, a Századvég honlapján