Ugrás a tartalomhoz

Budapesti Negyed

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti Negyed
A lap utolsó számának borítója
A lap utolsó számának borítója
Adatok
FormátumLap a városról
OrszágMagyarország
Alapítva1993
Megszűnt2010
KiadóBudapest Főváros Levéltára
FőszerkesztőGerő András
Nyelvmagyar
OCLC315050562
ISSN1217-5846
A Budapesti Negyed weboldala

A Budapesti Negyed 1993 és 2010 között megjelent, magyar nyelvű várostörténeti folyóirat volt.

Szerzők, szerkesztők

[szerkesztés]

A lap alapító főszerkesztője[1] Gerő András, alapító szerkesztője Berkovits György, kiadója pedig Budapest Főváros Levéltára volt.

Változó összetételű szerkesztőbizottság gondozta a folyóiratot, melynek tagjai voltak: Hankiss Ágnes, Iványi György, Kovács András, Szelényi Iván, Varga László, Vince Mátyás és Vörös Károly.

A folyóirat szerzői a korszak ismert városkutatóin kívül mindazok a szakemberek voltak, akiket az adott lapszám témájának ismerőiként jegyeztek.

Lapszámok

[szerkesztés]

A lapból összesen 70 szám jelent meg, ami a duplaszámba összevont tartalmak miatt 33 kiadványt jelentett.

A Budapesti Negyed összes száma:

  • Az Andrássy út – Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
  • Koncepció és vízió – Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)
  • Kultuszok és kultuszhelyek – Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz)
  • Kultúrák találkozása – Budapesti Negyed 4. (1994. nyár)
  • A város alatt – Budapesti Negyed 5. (1994. ősz)
  • A modern metropolisz – Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz)
  • Zsidók Budapesten – Budapesti Negyed 8. (1995. nyár)
  • Építők és építtetők – Budapesti Negyed 9. (1995. ősz)
  • Budapest, 1896. I. – Budapesti Negyed 10. (1995. tél)
  • Budapest, 1896. II. – Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
  • Budapest, a kávéváros – Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz)
  • Budapest metamorfózisa – Budapesti Negyed 14. (1996. tél)
  • Orbis pictus – város-(fotó)-történet – Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz)
  • Tömegkultúra a századfordulós Budapesten – Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
  • A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)
  • Budapest-történet – Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
  • Hanák Péter, a város polgára – Budapesti Negyed 22. (1998. tél)
  • Kóbor Tamás, Budapest regényírója – Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)
  • A Kerepesi úti temető. I. – Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
  • A Kerepesi úti temető. II. – Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
  • Nagyvárosi szegénység – Amerikában – Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz)
  • Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák – Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)
  • Budapest ostroma – Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
  • A város és a mozi – Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)
  • Művészet a városban – Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)
  • Krúdy és Pest – Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
  • Peremhelyzetek – szociográfiák – Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)
  • Anka naplója. 1944. március 14.–1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről – Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)
  • Heltai Jenő breviárium 1. – Budapesti Negyed 38. (2002. tél)
  • Heltai Jenő breviárium 2. – Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).
  • A Farkasréti Temető 1. – Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
  • A Farkasréti Temető 2. – Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)
  • A Farkasréti Temető 3. – Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
  • Pest-budai útikönyvek – Budapesti Negyed 45. (2004. ősz).
  • Társasélet Pesten és Budán – Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
  • A bűnös Budapest – Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
  • Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 – Budapesti Negyed 49. (2005. ősz)
  • Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 – Budapesti Negyed 50. (2005. tél)
  • Tanulmányok a szexturizmusról – Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
  • Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között – Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
  • Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény – Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)
  • Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
  • Amszterdam – Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz)
  • Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről – Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
  • Jókai Budapestje – Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
  • Budapest Jókaija – Budapesti Negyed 58. (2007. tél)
  • Emancipáció után I. – Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
  • Emancipáció után II. – Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
  • Kosztolányi Dezső Pesten és Budán – Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)
  • Kosztolányi Dezső: Pesti utca – Budapesti Negyed 62. (2008. tél)
  • Házak, lakások, emberek – Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
  • Utazás Karinthyából Epepébe I. – Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
  • Utazás Karinthyából Epepébe II. – Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
  • A Csömöri úttól a Filatori gátig – Budapesti Negyed 66. (2009. tél)
  • Lovik Károly – Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz)
  • Fővárosi magántörténelem – Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
  • Regényes mindennapok – Budapesti Negyed 69. (2010. ősz)
  • Mindennapi regények – Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Megjelenés, megszűnés

[szerkesztés]

A lap negyedévente jelent meg, évszakokhoz kötötték a kiadás időpontját. Minden lapszám tematikus jellegű, egy-egy témát (városrészt, közterületet, időszakot, irodalmi vonatkozást stb.) körüljáró, azzal kapcsolatban több dolgozatot közreadó, könyvformátumú, terjedelmes példány volt.

A megjelent írások tudományos dolgozatok voltak forrásjelöléssel, lábjegyzettel. Az írások a történelem, a néprajz, a filozófia, az építészettörténet, a kulturális antropológia, a jog és más tudományok felől közelítettek Budapesthez.[2] A lapban megjelent írások a mai napig forrásértékűek, számos tudományos mű hivatkozik a lapban megjelent tanulmányokra[3] (nem utolsósorban itt a Wikipédiában is).

A lapot Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozta, elsősorban a Pro Cultura Urbis alapítványon keresztül. Az utolsó, 2010-ben megjelent lapszámot követően, 2011-ben jelentette be a levéltár, hogy nem finanszírozza tovább a folyóirat megjelenését, év végére pedig a főváros kulturális alapítványa is megszűnt.[4]

A folyóirat digitalizált oldalai elérhetők a Hungaricana[5] közgyűjteményi portálon és az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumában (EPA)[6] is.

Elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gerő András honlapja. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
  2. ↑ Kelen Károly (1994. február 18.). „Tudomány és irodalom a város lapjában”. Népszabadság, VIII. o. 
  3. ↑ Mihancsik Zsófia (szerk) Gerő András (szerk.): Individualista történet - Gerő András beszélgetései Mihancsik Zsófiával - 2012. 11. fejezet
  4. ↑ Csider István Zoltán (2011. december 16.). „Megszűnik a Pro Cultura Urbis”. Népszabadság. 
  5. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/collection/mltk_bfl_budapesti_negyed/
  6. ↑ http://epa.oszk.hu/00100/00112
  7. ↑ a b Csider István Zoltán (2011. március 4.). „Folyóirat és könyvkiadó nélkül maradhat Budapest”. Népszabadság. 

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_Negyed&oldid=26592117”