Ugrás a tartalomhoz

Bíró Béla (művészettörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bíró Béla (egyértelműsítő lap).
Bíró Béla
SzületettBíró Béla
1899. december 11.
Makó
Elhunyt1982. október 6. (82 évesen)
Irvine, Kalifornia, USA
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaművészettörténész, rajztanár, portréfestő
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1920–1925)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bíró Béla (Makó, 1899. december 11. - Irvine, Kalifornia, USA, 1982. október 6.) művészettörténész, rajztanár, portréfestő.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Bíró Albert és Renye Rozália voltak.[1] Ikertestvérét Rozáliának hívták,[1] aki 1900. február 8-án hunyt el.[2] 1920–1925 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult.[3] 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem, művészettörténeti szakán doktorált. 1930–1931 között római ösztöndíjas. 1941–1944 között Kolozsváron élt, a művészettörténet egyetemi magántanára volt.

Erdélyben 1941-ben jelentek meg első művészettörténeti írásai és kritikái. 1942-től az Erdélyi Helikon műkritikusa. Cikkei – még a kortárs művészekről is – történeti-művészettörténelmi beállításúak. Régi erdélyi művészek című cikksorozatában 1944-ig, a folyóirat megszűntéig portrévázlatokat közölt Sikó Miklósról, Kis-Solymosi Simó Ferencről, Bikfalvi Koréh Zsigmondról, Bergman Ferenc Antalról, Szathmáry Pap Károlyról, Nagy Sámuelről. A biedermeier kor erdélyi művészetét és alkotóinak életpályáját kutatta, e témáról írt tanulmánya (Erdélyi biedermeier művészet, Erdélyi Helikon 1944/8) jelentős. Ugyancsak az Erdélyi Helikonban megjelent tanulmányai közül jelentősek A kolozsvári Normál Rajzoda és A bonchidai kastély képei c. munkái, továbbá a Barabás Miklós Céh és a kolozsvári Műcsarnok kiállításairól írt elemző kritikái. Előszavával jelent meg: Barabás Miklós önéletrajza (Kolozsvár, 1944). A szerkesztésében kiadott A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (Budapest, 1955) nélkülözhetetlen könyvészeti kézikönyv.

1956-ig a budapesti Szépművészeti Múzeum kutatója volt. Politikai föllépése miatt az 1956-os forradalom bukása után emigrációba kényszerült. Fölváltva Bécsben és az USA-ban élt; a Kaliforniai Egyetemen tanított. Szakterülete a XIX–XX. század magyar művészete. A kortárs képzőművészettel foglalkozó publikációi jelentek meg a Californiai Magyarság című lapban. A Californiai Magyarságban megjelent írásaiban az emigrációból is követte a kortárs erdélyi művészet jelenségeit; beszámolt erdélyi képzőművészeti monográfiák megjelenéséről.

Tankönyvei

[szerkesztés]
  • Műalkotások könyve. A középiskolák III-VIII. osztálya számára 1-3. Iskolai segédkönyvek gyűjteménye 7-9., Budapest, 1933-1934
  • Művészeti alkotások a gimnáziumi és leánygimnázium III-IV. osztálya számára 1. A Szent István Társulat iskolai segédkönyvei, Budapest, 1939, 7. kiadás: 1947
  • Galla Endrével: A rajz könyve. A fiú- és leányközépiskola, valamint a polgári iskola I-IV. osztálya számára. A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei, Budapest, 1940, 7. kiadás: 1945
  • Művészeti alkotások. A gimnáziumi és leánygimnázium VII. osztálya számára 2., Budapest, 1941, 7. kiadás: 1949
  • A magyar művészet alkotásai. A gimnázium és a leánygimnázium VIII. osztálya számára. A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei, Budapest, 1942, 6. kiadás: 1948.

Könyvei

[szerkesztés]

Sajtó alá rendezés

[szerkesztés]
  • Márkosfalvi Barabás Miklós önéletrajza, Bevezetés és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla, az erdélyi Szépmíves Céh könyvei Kolozsvár, 1944
  • MINDSZENTY J.: Esztergom, a prímások ezeréves városa, St. Gallen (Bécs, 1973)
  • MINDSZENTY J.: Esztergom, a prímások városa, Dokumentációs sorozat - Mindszenty Alapítvány 1. Budapest, 1997.

Főbb írásai

[szerkesztés]
  • A Kolozsvári Normál-Rajzoda, Erdélyi Helikon, 16. 1943
  • Koréh Zsigmond, Bergmann Ferenc Antal, Erdélyi Helikon, 1943, 433-437.
  • Sikó Miklós = Erdélyi csillagok (szerkesztette: KOVÁCS L.) Budapest, 1943
  • A bonchidai kastély képei, Erdélyi Helikon, 16. 1943
  • Szathmáry Pap Károly, Erdélyi Helikon, 16. 1943
  • Nagy Sámuel kolozsvári rézmetsző Erdélyi Helikon, 17. 1944
  • Huit tableaux de François Simó au Musée des Beaux-Arts, Simó Ferenc nyolc képe a Szépművészeti Múzeumban, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 2. 1948
  • Le portrait de David Rosenthal par lui męme, Rosenthal Dávid önarcképe, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 3. 1949
  • Egy Avenarius-festmény, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, 1952
  • Waldmüller beadványa a magyar országgyűléshez 1847-ben, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, 1952
  • Levél Madarász Viktor képeiről, Kossuth Lajos levele Madarász Viktorhoz, Szabad Művészet, 6. 1952
  • A reformkor művészetének társadalmi háttere, Művészettörténeti Értesítő, 1952, 78-86.
  • Magyar művészek Olaszországban a 19. század első felében, A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953, 1954
  • Une lettre inconnue de Charles Markó écrite en 1854 a Edmond Zichy, Markó Károly ismeretlen levele Zichy Edmundhoz 1854-ben, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 5. 1954
  • Székely Bertalan, a művésznevelő, Szabad Művészet, 9. 1955.
  • Lotz Károly 1833-1904. (kat., Emlékkiállítás, Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1954. július
  • A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája (szerkesztette ~), Budapest, 1955
  • Bíró Béla-TELEPY K.: A felszabadulás utáni tíz év művészettörténeti irodalma 1945-1954, Művészettörténeti Értesítő, 1955, 99-122.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Születési anyakönyvi kivonata
  2. ↑ Bíró Rozália halotti anyakönyvi kivonata
  3. ↑ MKE honlap. [2017. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bíró_Béla_(művészettörténész)&oldid=27072266”