Ugrás a tartalomhoz

Az osztrák–magyar korona pénzérméi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Címlet Értékhatár
Közpénztárnál Magánforgalomban
1 f 10 K 1 K
2 f
10 f 10 K
20 f
1 K nincs 50 K
2 K
5 K 250 K

Az osztrák-magyar korona pénzérméket 1892-től kezdték el verni: bronz egy- és kétfilléreseket, nikkel tíz- és húszfilléreseket, ezüst egykoronásokat, illetve arany tíz- és húszkoronásokat. Később két- és ötkoronás ezüstök és százkoronás aranyak is készültek. Ausztria utolsóként tért át Európában az aranyvalutára, azonban a megfelelő aranyalap létrehozása – melyben oroszlánrész jutott a magyar gabonaexportnak – csak hosszabb idő alatt sikerült, így a valuta fedezetének egy részét még sokáig az ezüst tette ki. Csak 1900-tól lett kötelező a koronában számítás, az ezüst egyforintos pedig a monarchia felbomlásáig törvényes fizetőeszköz maradt.

A koronarendszerben is folytatódott a kiegyezés után létrejött kettős pénzverés: minden címletnek volt magyar és osztrák változata, az előbbi magyar, az utóbbi latin feliratokkal. Emellett Liechtenstein valutaunióban volt a Monarchiával, ezért 1900. után elkészültek a koronaérmék liechtensteini változatai is. A címletek műszaki paraméterei azonosak voltak, és a birodalom mindkét felében, illetve Liechtensteinben is kölcsönösen elfogadták azokat.

Az első világháború idején olcsóbb fémekből verték a filléreket, az ezüst- és aranypénzek forgalmát pedig megszüntették, a címleteket bankjegyekkel helyettesítették. A birodalom szétesésével jelentős fennakadások léptek fel a pénzforgalomban, aminek technikai és jogi okai is voltak: csak Bécsben és Körmöcbányán (ezt később Budapestre költöztették) volt pénzverde, a haditermelés miatt ezekben is akadozott a pénzverés, a címletek nem tartottak lépést az inflációval, nem voltak meg a pénzellátás logisztikai feltételei, 1919-ig az Osztrák-Magyar Banknak kizárólagos szabadalma volt a bankjegykibocsátásra stb. A legnyomasztóbb az aprópénzhiány volt, ennek leküzdésére helyi papírszükségpénzeket adtak ki.

Ahogy a modern pénzrendszerekre, úgy a korona érméire is fennállt az elfogadási kényszer korlátozása. Az aranypénzekre, mivel a pénzrendszer alapját képező értékpénzek voltak, nem vonatkozott elfogadási értékhatár. A többi érmére a táblázatban látható értékhatárok voltak érvényesek.

Bár a koronarendszer mindvégig sánta valuta maradt, ráadásul az értékpénzek forgalma csak kis mértékben valósult meg, máig a közép-európai régió legjelentősebb arany alapú pénzrendszerének számít. Arany értékpénzeire máig nagy a kereslet mind Magyarországon, mind külföldön, ezért a Bécsi pénzverde (Münze Österreich) folyamatosan gyárt hivatalos utánvereteket az osztrák típusú tíz-, húsz- és százkoronás aranyakról, melyek az eredeti érmékkel mindenben megegyeznek. A Münze Österreich utánveretein olyan évjáratot tüntet fel, mellyel az eredeti aranyakat sohasem verték (10 corona – 1912, 20 corona – 1915, 100 corona – 1915). Régebben a magyar százkoronásról is készült utánveret, nem túl nagy példányszámban.

Ausztriai veretek

[szerkesztés]

Az osztrák birodalomfél (hivatalosan a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok) veretei a Bécsi Pénzverdében készültek. A fillér neve németül heller (rövidítés: h), a koronáé pedig Krone (rövidítés: K), bár az érméken a latin corona (rövidítés: Cor.) név szerepelt. A tartományok vegyes etnikai összetétele által szült nyelvi problémák az érmékre is hatással voltak: a koronaérméken a latint használták, amely amellett, hogy politikailag semleges volt, folytonosságot, stabilitást és fenséget sugallt. A latin tehát visszaszorította a nemzeti nyelvet, ami élesen szembe ment a kor európai trendjével. Mindez részben annak a következménye, hogy 1879 után a Birodalmi Tanácsban lecsökkent a német liberálisok súlya, így az elkövetkező kormányokat sokkal kevésbé jellemezte a német nemzeti irányultság. A váltópénzeken egyáltalán nem szerepelt felirat (még a kibocsátó neve sem!), csupán az értékjelzés, a verési évszám és a birodalom címere. A nagyobb címletek előlapján az uralkodó arcképe, hátlapján az osztrák császári kiscímer, az értékjelzés és az évszám (gyakran római számmal is) szerepel. A nagyobb érméken peremiratként a császár mottója olvasható.

1908-ban öttagú emlékérmesort adtak ki Ferenc József uralkodásának 60. évfordulója emlékére. Az érmék szinte eposzi díszletbe emelték az addigra már élő legendává vált uralkodót, egyúttal állandóságot sugallva egy birodalomról, melynek jövője bizonytalan volt.

A háború alatt újratervezett érmék követték a nyelvi semlegesség elvét, bár ismert Karl Goetz egykoronás érmetervezete 1914-es évszámmal, melyen német feliratok szerepeltek. 1916-tól módosult a címer is: a sas mellére a Habsburg-ház címere helyett a pólyás osztrák címer került.

Az érméket a Bécsi Pénzverde éremművészei tervezték: az arcképet eleinte Anton Scharff, később Stefan Schwartz, majd Rudolf Ferdinand Marschall, a többi éremképet Andreas Neudeck és Rudolf Neuberger, a feliratokat Wilhelm Schiep. Az ezüstalapú valuta lecserélése nagy feladat elé állította a pénzverdét, ezért több száz alkalmazottat vettek fel, jelentősen bővítették a gépparkot, új vegyészeti labort adtak át stb.[1]

A pénzek műszaki paramétereit és megjelenését az 1892. augusztus 2-i törvényben[2] rögzítették, ekkor azonban csak a bronz egy- és kéthellerest, a nikkel tíz- és húszhellerest, az ezüst egykoronást és az arany tíz- és húszkoronást vezették be. Az ötkoronások verését az 1899. szeptember 21-i császári pátens[3] rendelte el. A százkoronások verését az 1907. augusztus 11-i törvény[4] rendelte el. A kétkoronások veréséről az 1912. március 7-i törvény[5] rendelkezett, a kiverendő mennyiséget egy ugyanezen a napon kelt törvény[6] határozta meg, forgalomba hozataluk a Pénzügyminisztérium 1912. május 14-i rendelete[7] alapján történt.

Egyetlen kivétellel valamennyi érmét Ferenc József uralkodása idején tervezték. Bár egy 1918-ban kelt törvénnyel[8] elrendelték a IV. Károly arcképével készülő érmék verését, csak a húszkoronás készült el. Forgalomba azonban ez sem került, a legyártott kétezer darabot egyetlen kivétellel beolvasztották.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1
Forgalmi veretek
1 h 17 mm 1,1 mm 1,67 g 95% Cu
4% Sn
1% Zn 		Sima Osztrák Császárság kiscímere Értékjelzés, verési évszám 1892.
1 h Osztrák Császárság kiscímere (pólyás) 1916.
2 h 19 mm 1,5 mm 3,33 g Osztrák Császárság kiscímere 1892.
2 h 17,3 mm 1,7 mm 2,78 g 100% Fe Osztrák Császárság kiscímere (pólyás) 1916.
10 h 19,0 mm 1,4 mm 3,0 g 100% Ni Recés Osztrák Császárság kiscímere 1892.
10 h 50% Cu
40% Zn
10% Ni 		1915.
10 h Osztrák Császárság kiscímere (pólyás) 1916.
20 h 21,0 mm 1,6 mm 4,0 g 100% Ni Osztrák Császárság kiscímere 1892.
20 h 1,5 mm 3,33 g 100% Fe Sima Osztrák Császárság kiscímere (pólyás) 1916.
1 Cor. 23,0 mm 1,5 mm 5,0 g 835‰ Ag
165‰ Cu 		VIRIBVS VNITIS2 FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·3, I. Ferenc József Osztrák császári korona, értékjelzés, verési évszám 1892.
1 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (St. Schwartz) 1912.
2 Cor. 27,0 mm 2,0 mm 10,0 g FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (St. Schwartz) Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám
5 Cor. 36,0 mm 2,6 mm 24,0 g 900‰ Ag
100‰ Cu 		FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József 1900.
5 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (Marschall) 1909.
5 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (St. Schwartz)
10 Cor. 19,0 mm 0,9 mm 3,39 g 900‰ Au
100‰ Cu 		Motívumok FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József 1892.
10 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (Marschall) 1909.
10 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (St. Schwartz)
20 Cor. 21,0 mm 1,4 mm 6,78 g VIRIBVS VNITIS FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József 1892.
20 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (Marschall) 1909.
20 Cor. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (St. Schwartz)
20 Cor. Osztrák Császárság kiscímere (pólyás), értékjelzés, verési évszám 1916.
20 Cor. PACE BELLOQVE OMNIA PRO PATRIA CVM POPVLO MEO4 CAROLVS D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·5, IV. Károly 1918.
100 Cor. 37,0 mm 2,0 mm 33,9 g VIRIBVS VNITIS FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám 1909.
Forgalmi emlékveretek
1 Cor. 23,0 mm 1,5 mm 5,0 g 835‰ Ag
165‰ Cu 		VIRIBVS VNITIS FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG·, I. Ferenc József (Marschall) DVODECIM LVSTRIS GLORIOSE PERACTIS6, 1848-1908, FI1 uralkodói szignatúra, értékjelzés 1908.
5 Cor. 36,0 mm 2,6 mm 24,0 g 900‰ Ag
100‰ Cu 		DVODECIM LVSTRIS GLORIOSE PERACTIS, 1848-1908, Fortuna babérággal, Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés az Osztrák császári koronával
10 Cor. 19,0 mm 0,9 mm 3,39 g 900‰ Au
100‰ Cu 		Motívumok DVODECIM LVSTRIS GLORIOSE PERACTIS, 1848-1908, Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés
20 Cor. 21,0 mm 1,4 mm 6,78 g VIRIBVS VNITIS
100 Cor. 37,0 mm 2,0 mm 33,9 g DVODECIM LVSTRIS GLORIOSE PERACTIS, 1848-1908, felhőn ülő Fortuna babérkoszorúval és pajzzsal (rajta az Osztrák Császárság kiscímere), értékjelzés
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Magyarországi veretek

[szerkesztés]

Az érmék műszaki paramétereit és megjelenését az 1892. évi XVII. törvény[9] szabályozta, mely alapján bronz egy- és kétfilléresek, nikkel tíz- és húszfilléresek, ezüst egykoronások, továbbá arany tíz- és húszkoronások készültek. A millenniumi ünnepségek alkalmából kiadott emlék egykoronások verését az 1895. évi LI. törvény[10] rendelte el. Az ötkoronások verését az 1899. évi XXXII. törvény,[11] a százkoronás aranyak verését az 1907. évi XLVII. törvény[12] rendelte el, mely egyúttal I. Ferenc József megkoronázásának 40. évfordulójára verendő emlékpénzekről is rendelkezett. Legutoljára a kétkoronások verését rendelték el, erről az 1912. évi XX. törvény[13] rendelkezett.

A magyar fillér- és koronaérmék a körmöcbányai pénzverdében készültek. A filléreken a szent korona, az ezüstpénzeken az uralkodó profilja, az aranyakon az uralkodó egész alakos képe szerepelt. A millenniumi egykoronást Beck Ötvös Fülöp, a többi koronaérmét Reisner József és Gerl Károly tervezte.

Egy kivétellel az összes érme Ferenc József uralkodása alatt készült, s bár az 1918. évi VII. törvény[14] elrendelte a IV. Károly képmását hordozó érmék verését, csak az 1918-ban vert húszkoronás készült el. A legyártott mennyiséget néhány kivétellel beolvasztották, ezért rendkívüli ritkaság.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás7
Forgalmi veretek
1 f 17 mm 1,1 mm 1,67 g 95% Cu
4% Sn
1% Zn 		Sima MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ, Szent Korona, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 1892. 1893. április 1. 1927. január 1.
2 f 19 mm 1,5 mm 3,33 g
2 f 17,3 mm 1,7 mm 2,78 g 100% Fe 1916. 1916. november 10.
10 f 19,0 mm 1,4 mm 3,0 g 100% Ni Recés 1892. 1893. május 1. 1918. május 1.
10 f 50% Cu
40% Zn
10% Ni 		1914. 1915. május 10. 1927. január 1.
10 f 1,5 mm 100% Fe 1916. (1915.)8 ?
20 f 21,0 mm 1,6 mm 4,0 g 100% Ni 1892. 1893. május 1. 1917. január 1.
20 f 1,5 mm 3,33 g 100% Fe Sima 1916. 1916. augusztus 3. 1927. január 1.
1 K 23,0 mm 5,0 g 835‰ Ag
165‰ Cu 		BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN9, motívumok FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·10, I. Ferenc József, verdejegy Szent Korona, értékjelzés, verési évszám 1892. 1893. május 16.
1 K FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·, I. Ferenc József (idősebb), verdejegy 1912. ?
2 K 27,0 mm 2,0 mm 10,0 g FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·, I. Ferenc József, verdejegy 1912. május 20.
5 K 36,0 mm 2,6 mm 24,0 g 900‰ Ag
100‰ Cu 		1900. 1900. március 15.
10 K 19,0 mm 0,9 mm 3,39 g 900‰ Au
100‰ Cu 		Motívumok FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·, álló I. Ferenc József, verési évszám Angyalos középcímer, értékjelzés, verdejegy 1892. 1892. október 20.
20 K 21,0 mm 1,4 mm 6,78 g BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN, motívumok
20 K Angyalos középcímer (Bosznia címerével), értékjelzés, verdejegy 1914. ?
20 K HARCBAN ÉS BÉKÉBEN A NEMZETTEL A HAZÁÉRT11 KÁROLY I·K·A·CS· ÉS M·H·SZ·D·AP·KIR·12, álló IV. Károly, verési évszám 1918. forgalomba nem került
100 K 37,0 mm 2,0 mm 33,9 g BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN, motívumok FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·, álló I. Ferenc József, verési évszám Angyalos középcímer, értékjelzés, verdejegy 1907. 1908. január 1. 1927. január 1.
Forgalmi emlékveretek
1 K 23,0 mm 1,5 mm 5,0 g 835‰ Ag
165‰ Cu 		BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN, motívumok AZ EZERÉVES MAGYARORSZÁG EMLÉKÉRE, I. Ferenc József, értékjelzés, verdejegy, verési évszám Árpád fejedelem 1896. 1896. május 15. 1927. január 1.
5 K 36,0 mm 2,6 mm 24,0 g 900‰ Ag
100‰ Cu 		FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR·, I. Ferenc József, verési évszám MEGKORONÁZTATÁSÁNAK NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA 1867-1907, koronázási jelenet, értékjelzés, verdejegy 1907. 1908. január 1.
100 K 37,0 mm 2,0 mm 33,9 g 900‰ Au
100‰ Cu 		1907.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Liechtensteini veretek

[szerkesztés]

Mivel Liechtenstein a Monarchiával valutaunióban volt már az osztrák értékű forint forgalmának idején is, az 1892-es valutareformot – habár majdnem egy évtizedes késéssel – a hercegség is követte. Az 1, 5, 10 és 20 korona címletű érmék liechtensteini típusának verését 1898-ban rendelték el,[15] az első egy- és húszkoronás érmék 1898-ban (II. János herceg uralkodásának 40. évfordulójára) el is készültek, de csak a húszkoronás került forgalomba. Az újratervezett egykoronást és az öt- és tízkoronást 1900-ban adták ki. A liechtensteini kétkoronás – a többi típushoz hasonlóan – 1912-ben jelent meg.[16] A hellereknek nem készült liechtensteini változatuk.

Az érmék paraméterei mindenben megegyeznek a hasonló címletű ausztriai és magyar érmetípusokkal, eltérés csak az érmeképben van: az érmék előlapján a herceg portréja, hátlapján a hercegség címere a fő motívum. Az érméket a bécsi pénzverdében verték. Az érmék – igazodva a hercegség méreteihez – kis példányszámban készültek,[17] ezért – különösen a nagyobb címletek – ritkaságszámba mennek. A liechtensteini érmetípus mellett az osztrák és magyar veretek is törvényes fizetőeszköznek minősültek, sőt, a liechtensteini típusok kis száma és a hellerek teljes hiánya miatt lényegében ezek látták el a forgalmat.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás13
1 KR. 23,0 mm 1,5 mm 5,0 g 835‰ Ag
165‰ Cu 		KLAR UND FEST14 JOHANN II·FÜRST VON LIECHTENSTEIN15, II. János Liechtensteini herceg Hercegi korona, babérágak, értékjelzés, verési évszám 1898. forgalomba nem került
1 KR. Liechtenstein címere babérkoszorúval, értékjelzés, verési évszám 1900. 1924. december 31.
2 KR. 27,0 mm 2,0 mm 10,0 g 1912.
5 KR. 36,0 mm 2,6 mm 24,0 g 900‰ Ag
100‰ Cu 		1900.
10 KR. 19,0 mm 0,9 mm 3,39 g 900‰ Au
100‰ Cu 		motívumok 1900.
20 KR. 21,0 mm 1,4 mm 6,78 g KLAR UND FEST 1898.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A beváltás utolsó napja Ausztriában
  2. VIRIBVS VNITIS (latin) = Egyesült erőkkel (I. Ferenc József császári uralkodói jelmondata)
  3. FRANC·IOS·I·D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG· = Franciscvs Iosephvs I Dei Gratia Imperator Avstriae, Rex Bohemiae, Galiciae, Illyriae et cetera et Apostolicvs Rex Hvngariae (latin) = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország, Galícia, Illíria stb. királya és Magyarország apostoli királya
  4. PACE BELLOQVE OMNIA PRO PATRIA CVM POPVLO MEO (latin) = Harcban és békében a nemzettel a hazáért (IV. Károly uralkodói jelmondata)
  5. CAROLVS D·G·IMP·AVSTR·REX BOH·GAL·ILL·ETC·ET AP·REX HVNG· = Carolvs Dei Gratia Imperator Avstriae, Rex Bohemiae, Galiciae, Illyriae et cetera et Apostolicvs Rex Hvngariae (latin) = Károly Isten kegyelméből Ausztria császára, Csehország, Galícia, Illíria stb. királya és Magyarország apostoli királya
  6. DVODECIM LVSTRIS GLORIOSE PERACTIS (latin) = tizenkét lustrumot (ti. hatvan évet) dicsőségesen teljesített (ti. uralkodott)
  7. A beváltás utolsó napja Magyarországon
  8. Az 1915. évszámot viselő veretek 1919-ben készültek
  9. I. Ferenc József királyi uralkodói jelmondata
  10. FERENCZ JÓZSEF I·K·A·CS· ÉS M·H·S·D·O·AP·KIR· = Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavon-, Dalmátországok apostoli királya
  11. IV. Károly uralkodói jelmondata
  12. KÁROLY I·K·A·CS· ÉS M·H·SZ·D·AP·KIR· = Károly Isten Kegyelméből Ausztria Császára és Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok Apostoli Királya
  13. A beváltás utolsó napja Liechtensteinben
  14. KLAR UND FEST (németül) = Tiszta és szilárd (A Liechtenstein-ház jelmondata)
  15. JOHANN II·FÜRST VON LIECHTENSTEIN (németül) = II. János Liechtenstein hercege

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Münze Österreich Archiválva 2009. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Kerry R. J. Tattersall: Vor 100 Jahren: Einführung der Kronenwährung. (100 évetörtént: a koronavaluta bevezetése) In: Die Münze Sept./Okt. '92 pp. 9-10.
  2. ↑ Österreichische Nationalbibliothek 126. Gesetz vom 2. August 1892, womit die Kronenwährung festgestellt wird. (1892. augusztus 2-i törvény a koronaérték megállapításáról.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1892. XLIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1892. évfolyam. XLIII. szám.)
  3. ↑ Österreichische Nationalbibliothek – 176. Kaiserliche Verordnung vom 21. September 1899, betreffend das wirtschaftliche Verhältnis zu den Ländern der ungarischen Krone, die gänzliche Einlösung der Staatsnoten, die Einführung der Kronenwährung als Landeswährung, die Verlängerung des Privilegiums der Österreichisch-ungarischen Bank und die Ordnung der Schuld von ursprünglich 80 Millionen Gulden. (1899. szeptember 21-i császári rendelet a magyar korona országaival való gazdasági kapcsolatról, az államjegyek teljes visszavonásáról, a koronának mint nemzeti fizetőeszközne a bevezetéséről, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbításáról és az eredetileg 80 millió guldenes adósság rendezéséről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1899. LXXV. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1899. évfolyam. LXXV. szám.)
  4. ↑ Österreichische Nationalbibliothek 201. Gesetz vom 11. August 1907, betreffend die Ausprägung von Hundertkronenstücken und die weitere Ausprägung von Fünfkronenstücken. (1907. augusztus 11-i törvény a százkoronások veréséről és újabb ötkoronások veréséről.) In.: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1907. XC. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1907. évfolyam. XC. szám.)
  5. ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 53. Gesetz vom 7. März 1912, betreffend die Ausprägung von Zweikronenstücken und die weitere Ausprägung von Einkronenstüsken. (1912. március 7-i törvény kétkoronások veréséről és újabb egykoronások veréséről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXI. szám.)
  6. ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 54. Gesetz vom 7. März 1912, wodurch das Ministerium der im Reichsrate vertretenen Königreiche und Länder ermächtigt wird, mit dem Ministerium der Länder der heiligen ungarischen Krone einen Additionalvertrag zum Münz- und Währungsvertrage in betreff der Ausprägung von Zweikronenstücken und der weiteren Ausprägung von Einkronenstücken abzuschließen. (1912. március 7-i törvény, mely feljogosítja a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok minisztériumát, hogy a kétkoronások verésével és az egykoronások ismételt verésével kapcsolatban az érme- és pénzszerződést kiegészítő egyezményt kössön a szent magyar korona országainak minisztériumával.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXI. szám.)
  7. ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 91. Verordnung des Finanzministeriums vom 14. Mai 1912, betreffend die Ausgabe von Zweikronenstücken der Kronenwährung. (1912. május 14-i pénzügyminisztériumi rendelet a kétkoronások forgalomba hozataláról.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1912. XXXVIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1912. évfolyam. XXXVIII. szám.)
  8. ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 152. Gesetz vom 14. April 1918, betreffend die Ausstattung der Landesgoldmünzen und der Silbermünzen der Kronenwährung. (1918. április 14-i törvény az ezüst és arany koronaérmék külleméről.) In: Reichsgesetzblatt für die im Reichsrathe vertretenen Königreiche und Länder. Jahrgang 1918. LXXV. Stück. (Birodalmi Törvénytár, a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok számára. 1918. évfolyam. LXXV. szám.)
  9. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1892. évi XVII. törvénycikk a koronaérték megállapitásáról
  10. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1895. évi LI. törvénycikk egy millió egy-koronásnak az ezredéves ünnepélyek alkalmára való veretése tárgyában
  11. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1899. évi XXXII. törvénycikk a koronaérték megállapitásáról szóló 1892:XVII. tc. kiegészitéséről
  12. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1907. évi XLVII. törvénycikk a koronaérték megállapitásáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk további kiegészitéséről
  13. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1912. évi XX. törvénycikk egyes pénzforgalmi eszközök szaporitásáról
  14. ↑ 1000ev.hu Archiválva 2007. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1918. évi VII. törvénycikk a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikk, továbbá az ennek kiegészítéséről szóló 1899. évi XXXII. és 1907. évi XLVII. törvénycikk, valamint az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló 1912. évi XX. törvénycikk némely intézkedésének módosításáról
  15. ↑ Lilex – Liechtensteinische Gesetze Archiválva 2012. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Gesetz vom 8. August 1898 betreffend Einführung der Kronenwährung (1898. augusztus 8-i törvény a koronavaluta bevezetéséről) In: Liechtensteinisches Landesgesetzblatt Jahrgang 1898 Nr. 2 (Liechtensteini országos törvénytár 1898. évfolyam 2. szám)
  16. ↑ Lilex – Liechtensteinische Gesetze Archiválva 2014. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Gesetz vom 29. November 1912 betreffend die Ausprägung von Zweikronenstücken (1912. november 29-i törvény kétkoronások veréséről) In: Liechtensteinisches Landesgesetzblatt Jahrgang 1912 Nr. 5 (Liechtensteini országos törvénytár 1912. évfolyam 5. szám)
  17. ↑ Geld in Europa Archiválva 2007. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben információ a Liechtensteinben kiadott érmékről

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892–2008. Budapest: Adamo (2008). ISBN 978-963-87497-1-0 
  • Leányfalusi Károly–Nagy Ádám:. A korona-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1892–1925. Budapest: Magyar Éremgyűjtők Egyesülete (2006). ISBN 963-229-523-4 
  • Dr. Unger Emil. Magyar éremhatározó. Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó (1997). ISBN 963-8314-09-5 

Németül

[szerkesztés]
  • Austria Netto Katalog Österreich – Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2 

Angolul

[szerkesztés]
  • Paul D. van Wie. Image, History, and Politics: The Coinage of Modern Europe [Kép, történelem és politika: A jelenkori Európa pénzverése]. Lanham, Maryland: University Press of America (1998). ISBN 978-0761812210 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_osztrák–magyar_korona_pénzérméi&oldid=27391850”