Stefan Schwartz (szobrász)
| Stefan Schwartz | |
 | |
| Heinrich von Angeli festménye (1891) | |
| Született | 1851. augusztus 20.[1][2] Nyitra[3][4] |
| Elhunyt | 1924. július 31. (72 évesen)[1][2] Raabs an der Thaya[5][4] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stefan Schwartz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stefan Schwartz (Nyitra, 1851. augusztus 20. – Raabs an der Thaya, 1924. július 31.) osztrák szobrász, vésnök, éremművész.
A Révai nagy lexikonában és L. Kovásznai Viktória tanulmányaiban Schwartz István néven szerepel. Alkotásait St. Schwartz szignóval jelezte. Az osztrák és a magyar éremművészet 19. század végi felvirágzásának egyik meghatározó alakja. Plakettek, érmek mellett egyes koronaérmék Ferenc József-portréjának vésnöke is.
Életpályája
[szerkesztés]1865-től Budapesten ezüstművességet tanult, miközben Landauernél alakrajzi oktatásban részesült. 1867-ben került Bécsbe, ahol különböző ezüstműves üzemekben dolgozott. Közben 1869-től az Iparművészeti Iskolában Otto König mellett képezte magát. 1872-ben cizelláló iskolát alapított, majd 1876-tól az Iparművészeti Iskolában tanított.
A kezdetben ötvösséggel foglalkozó művész 1880-tól az éremművészet területén is jelentős alkotásokkal jelentkezett. Eleinte a naturalizmus természetfelfogását követte, de hamarosan megjelent munkásságában korának festőművészetét tükröző felfogás. Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás emlékérme – Lotz Károly festménye alapján készítette –, romantikus felfogásban megfogalmazott figyelemreméltó munkája. A festészetben akkor már széles körben megjelenő szimbólumok és allegória rendszer megjelenése és meghonosítása az éremművészetben többek között az ő nevéhez fűződik, amely jelképrendszer hosszú időre meghatározóvá vált. Alkotásain később megjelent a francia éremművészet festői stílusának hatása. Munkássága a magyar éremművészet századfordulót követő további megújulásának teremtett jó alapot. Híres alkotásai közé tartozik az Erzsébet királyné halálára és idősebb gróf Andrássy Gyula emlékére készült érmei. Ő készítette a 100, 10, 5 és 1 koronás arany- és ezüstpénzek éremképeit.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
- ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
Források
[szerkesztés]- L. Kovásznai Viktória: Fejezetek a magyar éremművészet történetéből, 1999, Budapest, Kiadó: Argumentum és a Magyar Numizmatikai Társulat ISBN 963-446-115-8
- L. Kovásznai Viktória: Modern Magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 1993/1. HU ISSN 0231-2387 HU ISSN 0864-7291
- Révai nagy lexikona
További információk
[szerkesztés]- (angolul) Austrian Coins – osztrák vésnökök listája rövid életrajzokkal
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
