Pénzverés a kora Árpád-kori Magyarországon

I. István arany soldiusa, rajta a király fénykörös fővel, a körirata STEPHANUS REX, a hátlapon fénykörös nőalak, körfelirata PANNONIA

I. István ezüst pénze a Lancea Regis dénár, felirata: LANCEA REGIS ("a király lándzsája")

A kora Árpád-kori Magyarország pénzverése a magyar pénztörténet legrégebbi fejezete. Habár pénzérmékkel már az államalapítást megelőzően is találkoztak a magyarok, a pénzverést az államalapítás részeként Szent István király indította meg. Az ekkor átvett dénárrendszer a fiatal magyar állam nyugati irányultságának egyértelmű jele.

A magyarokra a 9. századig közvetlen árucsere volt jellemző, ekkortól jelennek meg a különféle prémek és a tinó mint általános értékmérő. Később megjelent a vert pénz is, eleinte csak mint értékképző, nem pedig a kereskedelem közege. Valódi pénzforgalom a 10. századra alakult ki, de továbbra is jelen volt az árucsere. A korszakban Európának két uralkodó pénzrendszere volt: a Nagy Károly által bevezetett karoling pénzrendszer és a Bizáncban szinte változtatás nélkül fennmaradt korábbi római pénzrendszer. A magyarság bizonyosan találkozott mindkét pénzrendszerrel, azonban a gazdasági fejlettség alacsony foka miatt pénzforgalomról nem lehetett szó, inkább – a környező népekhez hasonlóan – az értékmegőrzést szolgálták. Ezt támasztják alá a korabeli kincsleletek is, melyekben csak nemesfémpénzek találhatók, a rézpénzek hiányoznak. A nemesfémpénzeket gyakran átlyukasztották (ezáltal demonetizálva, pénzjellegétől megfosztva) és ékszerként hordták.

István bajor közvetítéssel a karoling dénárt vette át. Az általa veretett első pénzek feltehetően közvetlenül királlyá koronázása után kerültek forgalomba. Később is jó minőségű ezüstöket veretett, melyek Európa szerte előkerültek, sőt, még utánozták is. Újabb leletekben előkerültek olyan aranypénzek, amelyeket vagy István idején, vagy szentté avatása alkalmából vertek, illetve történelmi források is utalnak az aranypénzek forgalmára. István dénárjait minden bizonnyal Esztergomban vagy Székesfehérvárott verték.

A korszak fő pénzegysége a dénár és az annak felét érő obulus volt, mindkettő ezüstből. A dénárok súlya 0,5–1,5 g között ingadozott. A pénzveretés a király (REX) kiváltsága volt, azonban néhány esetben készültek hercegi (DUX) veretek is.

Külső hivatkozások

• Gedai István: Európa pénzverése Szent István korában
• Árpád-kori történelem Archiválva 2008. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hóman Bálint: A magyar pénzverés Szent István korában.

Irodalom

Kovács László. A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000–1141) érmeiről. Budapest: MTA Régészeti Intézete (1997). ISBN 963739172X