Ugrás a tartalomhoz

Artemis-program

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Artemis VII szócikkből átirányítva)
„Artemis” lehetséges további jelentéseiről lásd: Artemisz (egyértelműsítő lap).
Artemis-program
Áttekintés
0Ország  Egyesült Államok
0Szervezetek NASA, ESA, JAXA, CSA
0Igazgató Mike Sarafin[1]
0Cél Holdra szállások és holdkutatás
Története
0Költsége $93 milliárd (2012–2025)[2]
0Időtartam 2017–napjainkig[3]
0Első repülés Artemis I (2022. november 16.,0
06:47:44 UTC)[4][5]
0Első repülés
0személyzettel 		Artemis II (2026. április)
0Indítások0
0helyszíne0
Jármű információ
0Személyzettel0
0rendelkező0
0járművek
0Hordozórakéták0
Repülések
0Legutóbbi repülés:
0Artemis I (2022) 		Következő repülés:0
Artemis II (2026)0

Az Artemis-program amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2027-ig. A Hold déli sarkköri régiójában fog landolni.[3] Az első alkalom lesz, hogy ember jár a Holdon az 1972-es Apollo–17 küldetés óta. A program legfontosabb részei a Space Launch System, az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Human Landing Systems. A hosszútávú cél egy végleges bázis felállítása a Holdon, aminek létrehozásával a Marsra induló programokat fogják segíteni.

A programot főként a NASA, és az olyan nemzetközi partnerek hajtják végre, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA), a Kanadai Űrügynökség (CSA) és az Ausztrál Űrügynökség (ASA). Összességében 21 ország dolgozik rajta.[9] A résztvevők kötelessége aláírni az Artemis-egyezményeket.

Az Artemis programot hivatalosan 2017-ben hozták létre, a Trump-kormány idején, de sok fontos része, mint az Orion is már a Bush-, és Obama-elnökségek idején jöttek létre. Az Orion első indítása és a Space Launch System első használatát eredetileg 2016-ra helyezték, de végül 2022. november 16-ra halasztották, mint az Artemis I űrrepülés. A személyzettel rendelkező Artemis II 2026-ban fogja elhagyni a Földet. A közel hatvan év utáni első Holdra szállás pedig 2026-ra várható, az Artemis III keretei között. Ezt követően az Artemis IV (2028) dokkolni fog a Lunar Gateway űrállomáshoz, amit ezen és az ezt követő űrrepülések közben fognak összeállítani. Az Artemis V (2030) után minden évben terveznek majd Holdra szállásokat, bár néhány szakértő szerint ez nem valószínű, hiszen a NASA gyakran rosszul kezeli külső vállalkozóit.[2][10]

Áttekintés

[szerkesztés]
Az Artemis-program eddig tervezett küldetései

Az Artemis-programot a Space Launch System küldetései köré szervezték. Minden egyes küldetéssel egyre komplexebbek lesznek és nagyjából évente fognak megtörténni. A NASA és a közreműködő partnerek eddig az első öt küldetést tervezték meg, míg javaslatokat is beadtak az azokat követőkről. Minden SLS-küldetésen egy SLS hordozórakétát és egy Orion űrhajót fognak használni. Az Artemis II-t követő indítások mind más szervezetek által végzett kisegítő küldetésektől és űreszközöktől fognak függeni.

SLS-küldetések

[szerkesztés]

Az Artemis I (2022) az SLS és az Orion személyzet nélküli tesztrepülése volt, mindkettő eszköz első tesztelése.[a] A célja az Orion Hold körüli pályára állítása volt, majd a Földre való visszatérítése. Az SLS az ICPS második fokozatát használta, aminek segítségével a Hold köré lett állítva. A Hold távoli sarkánál lelassított, majd hat napig az égitest körül keringett, mielőtt 2022. december 11-én visszatért a Földre. Az Orion elvált a szervizmodultól és egy ejtőernyő segítségével a Csendes-óceánra szállt le, Alsó-Kalifornia partjaitól nem messze.[11]

Az Artemis II (2026) lesz a program és egyben az SLS és az Orion első személyzettel végzett repülése.[12] A személyzet négy tagja hosszas teszteket fognak végezni Föld körüli pályán, majd az Oriont a Hold felé fogják irányítani, szabad visszatérési pályán. Ennek segítségével fog visszatérni a Földre. Az indítás leghamarabb 2026 áprilisában fog megtörténni.[13]

Az Artemis III (2026) lesz a program első személyzetes Holdra szállása.[12] A küldetés egy másik kisegítő missziótól függ, ami folyamán Hold körüli, közel egyenes vonalú pályára (NRHO) fognak helyezni egy Human Landing Systemet (HLS), az SLS/Orion indítása előtt. Miután az HLS eléri az NRHO-t, az Orion egy négyfős személyzettel fog a Hold felé indulni, aminek célja, hogy az első nőt és az első színesbőrű embert a Hold felszínére juttassa. Ez előtt még az Orion dokkolni fog az HLS-szel,[b] majd a két űrhajós átszáll rá, amivel a Holdra fognak leszállni. Legalább két űrsétát fognak elvégezni az ott töltött hat és fél nap alatt, mielőtt visszatérnek az Orionhöz. Az indítás leghamarabb 2026. szeptemberében fog történni.[14][13]

Az Artemis IV (2028) egy szintén személyzettel rendelkező küldetés lesz a Lunar Gateway űrállomásra, az SLS Block 1B használatával. Ez a küldetés fogja az űrállomáshoz szállítani a lakómodult. Az indítás leghamarabb 2027-ben fog történni.[15]

Az Artemis V (2030) tervek szerint a harmadik Holdra szállás lesz, négy űrhajóst fog az űrállomásra szállítani. Az Európai Űrügynökség ESPRIT és kommunikációs modulját is ez alatt fogják a Holdhoz szállítani, illetve a Canadarm3-t, ami egy kanadai építésű robotkar. A NASA holdjárója is ekkor lesz leszállítva. Az indítás leghamarabb 2030-ban fog történni[16][17] és az első repülés lesz, ami a Blue Moon Holdra szálló egységet fogja használni.

Az Artemis VI (2031) két légzsilipet fog integrálni az űrállomással és a negyedik Holdra szállás lesz.[18] Az indítás leghamarabb 2031 márciusában fog történni.[17]

Az Artemis következő küldetései és repülései a tervek szerint minden évben embert fognak juttatni a Holdra, ahol ki fogják használni az egyre jobban kiépített infrastruktúrát, ami kisegítő küldetésekkel fognak a felszínre juttatni. Ezek között lesznek lakómodulok, holdjárók és tudományos műszerek.[19]

A program története

[szerkesztés]

A törölt programok

[szerkesztés]

Az Artemis-program sok, korábban lemondott NASA-program elemeit tartalmazza, beleértve a Constellation programot és az Asteroid Redirect Missiont. Eredetileg a 2005-ös NASA Authorization Act részeként hozták létre, a Constellation az Ares I, az Ares V és az Orion kifejlesztését tartalmazta. A program 2010-ig tartott, mikor Barack Obama törölte.[20]

2009 májusában Barack Obama létrehozta az Augustine Bizottságot, aminek célja a Nemzetközi Űrállomás befejezése, a Holdra, a Marsra és Földközeli objektumokra indított küldetések megtervezése és kereskedelmi rakéták felhasználása volt, megadott költségvetési határokon belül.[21] A bizottság arra jutott, hogy a Constellation közel se kapott elég pénzt és a 2020-as Holdra szállás lehetetlen volt. Ezt követően felfüggesztették.[22]

2010. április 15-én Obama beszédet adott a Kennedy Űrközpontban, bejelentve a kormány terveit a NASA jövőjéről és a Constellation lemondását, kiemelve, hogy a program egyszerűen életképtelen volt.[23] Helyette 6 milliárd dollárt adott egy új hordozórakéta-program véghezviteléhez 2015-ig, hogy a 2030-as évek második felében embert tudjanak juttatni a Marsra.[24]

2010. október 11-én Obama aláírta a 2010-es NASA Authorization Actet, amiben leírták a Space Launch System azonnali kifejlesztését, a Space Shuttle utódjaként. A program felhasználhatta a Space Shuttle, a Constellation és más NASA-programok által használt forrásokat.[25]

2017. június 30-án Donald Trump aláírt egy elnöki parancsot a Nemzeti Űrbizottság újraalakításáról, aminek az elnöke Mike Pence lett. A Trump-kormány első költségvetése megtartotta az Obama-érában megalapított programokat, de visszafogta a földi kutatások költségvetését és el akarta törölni a NASA oktatási irodáját.[26]

Az Artemis megalapítása

[szerkesztés]

2017. december 11-én Donald Trump aláírta a Space Policy Directive 1-t, ami megváltoztatta az ország űrkutatási politikáját, inkább amerikai-vezette programokra koncentrálva, magáncégek segítségével, aminek a célja a Holdra, a Marsra majd távolabbi bolygókra való eljutás. Hivatalosan felszóltja a NASA vezetőségét, hogy „vezessen egy innovatív és fenntartható kutatóprogramot, kereskedelmi és nemzetközi partnerekkel, hogy lehetőséget adjon az emberiség Naprendszerben való terjeszkedésére és, hogy a Földre új tudást és lehetőségeket hozzon vissza.” A program célja az volt, hogy jobban szervezze a kormány, a magánszektor és más országok közreműködését azzal a végcéllal, hogy több, mint 50 év után ismét embert juttasson a Holdra és lefektesse az alapot a Mars kutatásához.[3] A Space Policy Directive 1 volt az, ami hivatalosan is engedélyezte ezt a Hold-központú programot, amit később Artemis-nek neveztek el. Az Artemis korábbi amerikai űrprogramokra épít, mint az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Commercial Lunar Payload Services, de létrehozott teljesen új tervezeteket, mint a Human Landing System. A Space Launch Systemet használják, mint az Orion hordozórakétája.[27]

2019. március 26-án Mike Pence alelnök bejelentette, hogy a NASA tervezett idővonalát a Holdra szállásról előrehozzák négy évvel, 2024-re.[28] Két hónappal később a NASA igazgatója Jim Bridenstine elmondta, hogy az új program neve Artemis lesz, a görög mitológiában a Hold istennője után, akinek az ikertestvére volt Apollón, akiről a NASA első Hold-küldetése volt elnevezve.[27][29] Az előre hozott célok ellenére a Marsra szállást még mindig a 2030-as évekre tervezték.[3]

2019 közepén a NASA 1,6 milliárd dollárt kérvényezett az Artemis 2020-as költségvetésére,[30] de a szenátusi kiadásokkal foglalkozó bizottság kérte a program előre látható 5 éves költségtervét,[31] ami szükséges volt a Kongresszusi elfogadáshoz.[32][33] 2020 februárjában a Fehér Ház kérte az Artemis-program költségvetésének megemelését 12%-kal a 2021-es költségvetési évre. A teljes büdzsé 25,2 milliárd dollár lett volna évente, amiből 3,7 milliárd volt félretéve a Human Landing System (HLS) kifejlesztésére. A NASA pénzügyi igazgatója, Jeff DeWit azt nyilatkozta, hogy az ügynökségnek elég jó esélye volt arra, hogy a Kongresszus elfogadja a tervezetet, annak ellenére, hogy a Demokrata Párt politikusainak voltak kétségei a programmal kapcsolatban.[34] Ennek ellenére 2020 júliusában a szenátusi bizottság elutasította a költségvetés-emelést,[35] csak 700 millió dollárt voltak hajlandóak adni az HLS kifejlesztésére, közel 81%-kal kevesebbet a kértnél.[36]

2020 áprilisában a NASA szerződést kötött a Blue Origin, a Dynetics és a SpaceX cégekkel, hogy a következő 10 hónapban beadják terveiket az HLS-ről.[37][38][39]

2021 februárjában a NASA megbízott igazgatója, Steve Jurczyk ismét kiemelte, hogy nagyon fontos lenne a költségvetés megemelése,[40][41] hogy időben be tudják fejezni a programot és a 2024-es Holdra szállás nélküle gyakorlatilag lehetetlen.[42] 2021. február 4-én az újonnan beiktatott Biden-kormány kifejezte támogatását az Artemis-program mellett.[43][44]

2021. április 16-án a NASA szerződésbe lépett a SpaceX céggel, hogy kifejlesszenek, legyártsanak és véghez vigyenek két Holdra szállást a Starship HLS leszállóegységgel.[45] A Blue Origin és a Dynetics is megpróbált fellépni a döntés ellen a Kormányzati Felügyelő Hivatalnál (GAO).[46][47] Miután a GAO elutasította az indítványozást,[48] a Blue Origin beperelte a NASA-t,[49][50] aki beleegyezett a szerződés felfüggesztésébe november 1-ig. A szövetségi bíró elutasította a pert november 4-én és a SpaceX újra munkába állt.[51]

Küldetések

[szerkesztés]
Bővebben: Artemis küldetések listája és Holdra szállások emberrel

Orion tesztelések

[szerkesztés]
Az Orion űrhajó az első teszt után

Az Orion prototípusát az Exploration Flight Test 1 néven tesztelték először, 2014. december 5-én, a Delta IV Heavy hordozórakétával. Két közepes magasságú Föld körüli pályán végzett repülésen tesztelték a rendszereit.[52][53] 2019. július 2-án ismét tesztelték az űrhajót.[54]

Artemis–1-6

[szerkesztés]
Küldetés Jelvény Indítás dátuma Személyzet Hordozórakéta Leszállóegység Időtartam Állapot
Artemis–1
2022. november 16.[55][56] N/A SLS Block 1 N/A 25 nap Sikeres
Artemis–2 2026. április[57]
SLS Block 1 N/A ≈10 nap Tervezett
Artemis–3 2027 közepe[57] TBA SLS Block 1 Starship HLS Option A ≈30 nap Tervezett
Artemis–4 2028. szeptember[58] TBA SLS Block 1B Starship HLS Option B ≈30 nap Tervezett
Artemis–5 2030. március[58] TBA SLS Block 1B Blue Origin Blue Moon ≈30 nap Tervezett
Artemis–6 2031. március[58] TBA SLS Block 1B TBA ≈30 nap Tervezett

Artemis–7-11

[szerkesztés]
Küldetés Indítás dátuma Személyzet Hordozórakéta Időtartam
Artemis–7 2032. március[58] TBA SLS Block 1B ≈30 nap
Artemis–8 2033 (tervezett) TBA SLS Block 1B ≈30 nap
Artemis–9 2034 (javasolt) TBA SLS Block 2 ≈30 nap
Artemis–10 2035 (javasolt) TBA SLS Block 2 <180 nap

Kisegítő küldetések

[szerkesztés]
Dátum Küldetés Hordozórakéta Kimenetel
2022. június 28.[59] CAPSTONE Electron Működőképes
2024. január 8.[60][61] Peregrine Mission One Vulcan Centaur[62] Sikertelen
2024. február 15.[63] IM–1 Odysseus lander Falcon 9 Sikeres
2024 november[64] VIPER Falcon Heavy[65] Tervezett
2024. 4. negyedév[66] IM–2 Falcon 9 Tervezett
2024. 4. negyedév[66][67] PRIME–1[68] Falcon 9[69] Tervezett
2025. 1. negyedév[66] IM–3 Falcon 9 Tervezett
2025[57] PPE-HALO Falcon Heavy Tervezett
2025[57] HLS Uncrewed Lunar Demo Starship Tervezett
2026[57][58] HLS Crewed Lunar Demo Starship Tervezett
2027[58] TO CT–1 Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2028[58] Sustaining HLS Crewed Lunar Demo Starship Tervezett
2028[58] TBD Sustaining HLS Uncrewed Lunar Demo Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2029[58] TBD Sustaining HLS Crewed Lunar Demo New Glenn Tervezett
2030[58] TBD Sustaining HLS Services Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2030[58] TO CT–2 Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2030[58] Artemis support mission Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2031[58] TBD Sustaining HLS Services Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2032 Artemis support mission Kereskedelmi hordozórakéta Javasolt

Tervezett felszíni tevékenységek és járművek

[szerkesztés]
Illusztráció a Holdon dolgozó két űrhajósról

Az első Holdon tartózkodás az Artemis első fázisú küldetése során egy körülbelül hét napos űrséta lesz. A műveletek elméleti koncepciója a következőket foglalja magában:[70]

  • 1. nap – az űrhajósok landolnak a Holdon, de nem végeznek űrsétát.
  • 2. nap – az űrhajósok kilépnek a légzsilipen és elindulnak az első űrsétára, amely hat órás lesz. Ez magában foglalja az esetleges minta gyűjtését és a kísérleti csomag telepítését. Az űrhajósok a leszállóhely közelében maradnak.
  • 3. nap – az űrhajósok felderítik és mintákat gyűjtenek  az árnyékos területekről. Az előző űrsétával ellentétben az űrhajósok tovább mehetnek a leszállási helytől (2 km-ig).
  • 4. nap – nincs űrséta
  • 5. nap – ez az űrséta is a mintavétellel foglalkozik.
  • 6. nap – a két űrhajós geotechnikai eszközt telepít egy környezeti megfigyelő állomás mellett.
  • 7. nap – az utolsó és a legrövidebb űrséta, csak egy órán át fog tartani. Többnyire a Hold-kolónia előkészületeit foglalja magába. Amint az utolsó űrséta véget ér, az űrhajósok visszatérnek az leszállóegységbe, a jármű felszáll és csatlakozik az Orionhoz.

Artemis Felszíni Bázis

[szerkesztés]
Az Artemis Felszíni Bázis illusztrációja

Az Artemis Felszíni Bázis a leendő holdbázis alapja, melyet a 2020-as évek végén hoznának létre. Három fő modulból állna: a felszíni élőhelyből, a lakható mobil platformból és a holdjáróból. Segítené a legfeljebb két hónapos küldetéseket, és a később Marson használandó technológiák fejlesztésére szolgálna. Jelenleg a bázis tervezett helyszíne a Shackleton-kráter, mivel itt az égitest felszíne változatos és jeget is lehet találni. Az Outer Space Treaty irányelvei alapján működni.[71][72]

Felszíni Élőhely

[szerkesztés]
A felszíni élőhely

Keveset tudunk róla. Az első élőhelyet az „Artemis Foundation Habitat” néven emlegetik. A jelenlegi indítási tervek azt mutatják, hogy a felszínre való leszállítása hasonló lenne a HLS-éhez. A nyomás alatt álló élőhelyet a Gateway-hez küldik, ahol azután egy indítóból külön indított leszállási szakaszhoz kapcsolódik, és ugyanazt az átviteli fokozatot használja, mint a HLS. Ezután egy CLPS által indított és az Artemis 6 személyzete által tesztelt felszíni áramellátó rendszerhez kapcsolják. A bázis a déli pólus régiójában lenne elhelyezve, valószínűleg egy olyan helyen, amelyet előzetesen robotokkal látogattak meg.[71][73]

Lakható mobilitási platform

[szerkesztés]
A NASA tervezett lakható mobilitási platformja

A lakható mobilitási platform egy nagy holdjáró („rover”) lenne, amelyet a személyzet nagy távolságokra történő szállítására használnának. A NASA több rovert fejlesztett ki, köztük a Constellation program számára gyártott űrkutató járművet, amelyet legyártottak és teszteltek. A 2020-as repülési jegyzékben Mobile Habitat néven emlegették, ami azt sugallja, hogy hasonló szerepet tölthet be, mint az ILREC holdbusz. A személyzet készen áll a felszínen való használatára, de önállóan is irányítható a Gateway-ről. Mark Kirasich, aki a NASA kutatási rendszereinek megbízott igazgatója szerint a jelenlegi terv a JAXA és a Toyota együttműködése, egy zárt utastér kifejlesztése a legénység számára, amely akár 14 napig is elláthassa őket. A JAXA-t bevonták a tervezésbe, a japánok is készítettek egy holdjárót. Az SEV-vel kapcsolatban Clive Neal, a holdkutató főmunkatársa szerint a Constellation program alatt a NASA is előállított egy holdjárót, de lehet, hogy ez nem jut el Holdra, a Constellation-program és az Artemis-program nemzetközi összefüggései miatt.[71][74][75][76][77]

Holdjáró

[szerkesztés]
Az Artemis-program holdjárójának illusztrációja

Ahogy 2019 novemberében bejelentették, a NASA kérést fog adni egy holdjáró építésére. A személyzetet a kutatóhely körül szállítják. Hasonló funkciót tölt be, mint az Apollo Lunar Rover. 2020 júliusában a NASA létrehozott egy hivatalos programirodát a rover számára a houstoni Johnson Űrközpontban.[71]

Űrruhák

[szerkesztés]
Az űrsétákra kifejlesztett xEMU űrruha

Az Artemis-program két fajta űrruhát használ, amiket 2019 októberében mutattak be: az Exploration Extravehicular Mobility Unit (xEMU)[78] és az Orion Crew Survival System (OCSS).[79]

Az indítás és a leszállás idején használt OCSS-ruhák

2021. augusztus 10-én a NASA bejelentette, hogy egy belső vizsgálatuk alapján az űrruhák leghamarabb 2025 áprilisára fognak elkészülni, ami elhalaszthatja a tervezett 2024-es indítást.[80] A vizsgálatra válaszként a SpaceX bejelentette, hogy ők tudnak űrruhákat adni a küldetéshez.[81]

Kereskedelmi űrruhák

[szerkesztés]

A NASA kiadott egy ajánlatkérést, kereskedelmileg előállított űrruhákra, hogy a 2024-es tervezett indítást véghez tudják vinni.[82] 2022. június 2-án bejelentették, hogy a ruhákat az Axiom Space és a Collins Aerospace fogja kifejleszteni és gyártani.[83]

Űrhajósok

[szerkesztés]

2020. január 10-én a NASA 22. űrhajóscsapata, aminek beceneve Turtles (angolul: Teknősök) befejezte tanulmányait és az Artemis-program űrhajócsapata lettek. A csoportban van két űrhajós a Kanadai Űrügynökségből is. Ezek közül az űrhajósok közül többen is a Holdra fognak utazni és könnyen lehet, hogy közülük fogják kiválasztani az első Mars-küldetés személyzetét is.[84]

Első Artemis-csapat

[szerkesztés]

2020. december 9-én Mike Pence alelnök bejelentette az első 18 űrhajóst (mind amerikai, 9 férfi és 9 nő), akik az első Artemis-csapat nevet kapták és az első Artemis-küldetések űrhajósai lesznek.[85]

Reid Wiseman 2022 augusztusában viszont azt nyilatkozta, hogy a NASA Űrhajóstestének összes tagja része lehet az Artemis-küldetéseknek 2024-től, beleértve a még képzés alatt álló 23. űrhajóscsoport is.[86]

Személyzetek

[szerkesztés]

Artemis II

[szerkesztés]
Beosztás Űrhajós
Parancsnok Amerikai Egyesült Államok Gregory R. Wiseman, NASA
második űrrepülés
Pilóta Amerikai Egyesült Államok Victor J. Glover, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 1 Amerikai Egyesült Államok Christina Koch, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 2 Kanada Jeremy Hansen, CSA
első űrrepülés

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Egy Orion kapszula már repült 2014-ben, de a teljes űreszköz még soha.
  2. ↑ Abban az esetben, ha egy kisegítő küldetés már leszállította a Gatewayt az NRHO-ra, akkor az Orion és az HLS az űrállomáshoz fog dokkolni egymás helyett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Moran, Norah: Ep 180: Artemis Mission Management. NASA, 2021. január 29. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  2. ↑ a b NASA's management of the Artemis missions. NASA Office of Inspector General, 2021. november 15. [2021. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  3. ↑ a b c d NASA: Moon to Mars. nasa.gov . NASA. [2019. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 19.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  4. ↑ „Artemis I Launch to the Moon (Official NASA Broadcast) - Nov. 16, 2022” (hu-HU nyelven). 
  5. ↑ NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch – Artemis (amerikai angol nyelven). blogs.nasa.gov. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  6. ↑ Gebhardt, Chris: NASA finally sets goals, missions for SLS - eyes multi-step plan to Mars (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2017. április 6. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  7. ↑ NASA: Gateway: overview. NASA, 2022. november 17. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  8. ↑ Grush, Loren: NASA’s daunting to-do list for sending people back to the Moon (amerikai angol nyelven). The Verge, 2019. július 18. [2019. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  9. ↑ NASA: Artemis Accords. NASA. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  10. ↑ NASA’s Artemis program will return astronauts to the moon and give us the first female moonwalker (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  11. ↑ Clark, Stephen: NASA will likely add a rendezvous test to the first piloted Orion space mission – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). [2020. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  12. ↑ a b Latifiyan, Pouya (2022. augusztus). „Artemis 1 and space communications”. Qoqnoos Scientific Magazine 1 (4). 
  13. ↑ a b NASA Delays Next Artemis Missions to 2025 and 2026 (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  14. ↑ Foust, Jeff: NASA outlines plans for lunar lander development through commercial partnerships (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  15. ↑ Foust, Jeff: Lunar landing restored for Artemis 4 mission (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2022. október 30. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  16. ↑ Foust, Jeff: NASA planning to spend up to $1 billion on space station deorbit module (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2023. március 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  17. ↑ a b 2025 NASA Budget Summary. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  18. ↑ Gateway Space Station – NASA. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  19. ↑ Forward to the Moon: NASA's Strategic Plan for Human Exploration. NASA. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  20. ↑ Moskowitz, Clara: NASA Stuck in Limbo as New Congress Takes Over | Space. web.archive.org, 2011. január 7. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  21. ↑ Bonilla, Dennis: Charter of the Review of U.S. Human Space Flight Plans Committee. NASA, 2021. április 8. [2021. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  22. ↑ Amos, Jonathan. „Obama signs Nasa up to new future”, BBC News, 2010. október 11.. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. november 19.) (brit angol nyelvű) 
  23. ↑ Augustine; Austin; Chyba; et al.: Seeking A Human Spaceflight Program Worthy of A Great Nation. NASA, 2019. február 16. [2019. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  24. ↑ NASA - President Barack Obama on Space Exploration in the 21st Century (angol nyelven). www.nasa.gov. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  25. ↑ S.3729 - National Aeronautics and Space Administration Authorization Act of 2010. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, 2010. október 11. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  26. ↑ Clark, Stephen: Trump signs order reviving long-dormant National Space Council – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). Spaceflight Now. [2020. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  27. ↑ a b Grush, Loren: NASA administrator on new Moon plan: ‘We’re doing this in a way that’s never been done before’ (amerikai angol nyelven). The Verge, 2019. május 17. [2020. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  28. ↑ published, Robert Z. Pearlman: NASA Names New Moon Landing Program Artemis After Apollo's Sister (angol nyelven). Space.com, 2019. május 14. [2019. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  29. ↑ Chang, Kenneth: For Artemis Mission to Moon, NASA Seeks to Add Billions to Budget. The New York Times. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  30. ↑ NASA boss pleads for steady moon mission funding (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. [2020. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  31. ↑ Foust, Jeff: Senate appropriators advance bill funding NASA despite uncertainties about Artemis costs (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  32. ↑ Fernholz, Tim: Trump wants $1.6 billion for a moon mission and proposes to get it from college aid (angol nyelven). Quartz, 2019. május 14. [2020. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  33. ↑ Berger, Eric: NASA reveals funding needed for Moon program, says it will be named Artemis (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2019. május 14. [2019. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  34. ↑ Berger, Eric: NASA puts a price on a 2024 Moon landing—$35 billion (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. február 11. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  35. ↑ Appropriations Committee Releases Fiscal Year 2021 Commerce-Justice-Science Funding Bill (angol nyelven). House Committee on Appropriations, 2020. július 7. [2020. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  36. ↑ Foust, Jeff: House bill offers flat funding for NASA (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2020. július 7. [2020. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  37. ↑ Burghardt, Thomas: NASA Selects Blue Origin, Dynetics, and SpaceX Human Landers for Artemis (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2020. május 1. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  38. ↑ Berger, Eric: NASA awards lunar lander contracts to Blue Origin, Dynetics—and Starship (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. április 30. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  39. ↑ Potter, Sean: NASA Names Companies to Develop Human Landers for Artemis Missions. NASA, 2020. április 30. [2020. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  40. ↑ updated, Meghan Bartels last: NASA has a lot to tackle this year as Biden takes charge. Here's what the agency's acting chief has to say. (angol nyelven). Space.com, 2021. február 5. [2021. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  41. ↑ Feldscher, Jacqueline: NASA reassesses Trump's 2024 moon goal (angol nyelven). POLITICO. [2021. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  42. ↑ Berger, Eric: Acting NASA chief says 2024 Moon landing no longer a “realistic” target (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2021. február 18. [2021. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  43. ↑ Foust, Jeff: White House endorses Artemis program (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. február 4. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  44. ↑ Davenport, Christian: The Biden administration has set out to dismantle Trump's legacy, except in one area: Space. The Washington Post, 2021. március 2. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  45. ↑ Berger, Eric: NASA selects SpaceX as its sole provider for a lunar lander (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2021. április 16. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  46. ↑ Foust, Jeff: Blue Origin protests NASA Human Landing System award (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. április 26. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  47. ↑ Foust, Jeff: Dynetics protests NASA HLS award (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. április 27. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  48. ↑ Foust, Jeff: GAO denies Blue Origin and Dynetics protests of NASA lunar lander contract (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. július 30. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  49. ↑ Roulette, Joey: Jeff Bezos’ Blue Origin sues NASA, escalating its fight for a Moon lander contract (amerikai angol nyelven). The Verge, 2021. augusztus 16. [2021. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  50. ↑ Sheetz, Michael: Bezos' Blue Origin takes NASA to federal court over award of lunar lander contract to SpaceX (angol nyelven). CNBC. [2021. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  51. ↑ Sheetz, Michael: Bezos' Blue Origin loses NASA lawsuit over SpaceX $2.9 billion lunar lander contract (angol nyelven). CNBC. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  52. ↑ David, Jason: Orion Returns to Earth after Successful Test Flight (angol nyelven). The Planetary Society. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  53. ↑ published, Miriam Kramer: Splashdown! NASA's Orion Spaceship Survives Epic Test Flight as New Era Begins (angol nyelven). Space.com, 2014. december 5. [2018. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  54. ↑ Sempsrott, Danielle: NASA's Ascent Abort-2 Flight Test Successfully Completed. NASA, 2019. július 2. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  55. ↑ Wattles, Jackie. „NASA’s Artemis I mission delayed again as storm barrels toward launch site”, Warner Bros Discovery, 2022. november 8. (Hozzáférés: 2022. november 9.) 
  56. ↑ NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch. NASA, 2022. november 8. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  57. ↑ a b c d e NASA Delays Next Artemis Missions to 2025 and 2026 (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 3.)
  58. ↑ a b c d e f g h i j k l m Foust, Jeff: NASA planning to spend up to $1 billion on space station deorbit module (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2023. március 13. (Hozzáférés: 2023. október 13.)
  59. ↑ CAPSTONE Mission Launch No Longer Targeting June 13 – Artemis (amerikai angol nyelven). blogs.nasa.gov, 2022. június 8. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  60. ↑ Belam, Martin. „Nasa Peregrine 1 launch: Peregrine lunar lander sends first signals from orbit after successful launch – as it happened”, the Guardian, 2024. január 8. (Hozzáférés: 2024. április 7.) (brit angol nyelvű) 
  61. ↑ McCrea, Aaron: Vulcan successfully launches Peregrine lunar lander on inaugural flight (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2024. január 7. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  62. ↑ Astrobotic Selects United Launch Alliance Vulcan Centaur Rocket to Launch its First Mission to the Moon. www.ulalaunch.com. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  63. ↑ Sharp, John: SpaceX launches Intuitive Machines IM-1 mission from Florida (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2024. február 13. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  64. ↑ NASA Replans CLPS Delivery of VIPER to 2024 to Reduce Risk - NASA (amerikai angol nyelven), 2022. július 18. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  65. ↑ Foust, Jeff: Astrobotic selects Falcon Heavy to launch NASA’s VIPER lunar rover (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. április 13. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  66. ↑ a b c Foust, Jeff: Intuitive Machines ready for launch of its first lunar lander (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2024. február 13. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  67. ↑ Rainbow, Jason: Lonestar emerges from stealth with plans for lunar data centers (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2022. április 19. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  68. ↑ Sanders, Gerald (2019. október 10.). „NASA Lunar ISRU Strategy” (angol nyelven). 
  69. ↑ Leinfelder, Andrea. „Intuitive Machines picks SpaceX for second moon mission”, Houston Chronicle (Hozzáférés: 2024. április 7.) (angol nyelvű) 
  70. ↑ Exploration EVA System Concept of Operations Summary for Artemis Phase 1 Lunar Surface Mission. ntrs.nasa.gov, 2020. április 18. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  71. ↑ a b c d Artemis Program - NASA's Plan for Sustained Lunar Exploration and Development. NASA. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  72. ↑ Artemis Plan - NASA's Lunar Exploration Program Overview. NASA, 2020. szeptember. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  73. ↑ Berger, Eric: NASA’s full Artemis plan revealed: 37 launches and a lunar outpost (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2019. május 20. [2019. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  74. ↑ Foust, Jeff: NASA to seek ideas for an Artemis lunar rover (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  75. ↑ NASA - Three Days in the Desert Tests Lunar "RV" (angol nyelven). www.nasa.gov. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  76. ↑ Berger, Eric: NASA’s first lunar habitat may be an RV-like rover built by Toyota (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. július 15. [2020. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  77. ↑ Bullard, Benjamin: NASA eyes closed-cabin rover ‘like an RV for the moon’ in first step toward long-term lunar presence (amerikai angol nyelven). SYFY Official Site, 2020. július 15. [2020. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  78. ↑ Mahoney, Erin: A Next Generation Spacesuit for the Artemis Generation of Astronauts. NASA, 2019. október 4. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  79. ↑ Crane, Aimee: Orion Suit Equipped to Expect the Unexpected on Artemis Missions. NASA, 2019. október 15. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  80. ↑ NASA's development of next-generation spacesuits, 2010. április 10. [2021. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  81. ↑ Sheetz, Michael: Elon Musk offers for SpaceX to make NASA spacesuits, after watchdog says program to cost $1 billion (angol nyelven). CNBC. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  82. ↑ Kraft, Rachel: NASA Seeks Spacesuit Services Proposals for Artemis, Space Station. NASA, 2021. július 27. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  83. ↑ Howell, Elizabeth: NASA just picked these 2 companies to build next-gen spacesuits for the moon, space station (angol nyelven). Space.com, 2022. június 1. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  84. ↑ updated, Robert Z. Pearlman last: NASA graduates new class of astronauts to join Artemis-era missions (angol nyelven). Space.com, 2020. január 10. [2020. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  85. ↑ NASA: The Artemis Team. NASA. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  86. ↑ The Space Review: The time has finally come for Artemis 1. www.thespacereview.com. (Hozzáférés: 2022. november 21.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Artemis program című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artemis-program&oldid=27666096”