Ugrás a tartalomhoz

Holdra szállások emberrel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Apollo–11 holdra szálló egysége

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot.[1] Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

Apollo-program

[szerkesztés]

Artemis-program

[szerkesztés]

Összeesküvés-elméletek az első holdra szállással kapcsolatban

[szerkesztés]
A Holdkomp (Lunar Excursion Module, LEM, „Holdra kiránduló modul”) vázlatos rajza

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát.[2] Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa, sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

A szovjet holdprogram

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Apollo missions
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-program témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]