Aranyosgerendi református templom
Aranyosgerendi református templom | |
Település | Aranyosgerend, Kolozs |
Ország | Románia |
Vallás | keresztény |
Irányzat | református |
Építési adatok | |
Stílus | Gótikus |
Építés befejezése | 13. század |
Alapadatok | |
Torony | 1 |
LMI-kód | CJ-II-m-B-07696 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 23° 57′ 03″46.472272°N 23.950775°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 23° 57′ 03″46.472272°N 23.950775°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgerendi református templom témájú médiaállományokat. |
Az aranyosgerendi református templom Erdély egyik legrégebbik temploma, amely a Kemény–Bánffy-kastélytól nem messze található. 1290-ből van az első biztos adat, amelyben az áll, hogy István pap a valószínűleg román stílusú templomhoz egy sekrestyét építtetett. 2004-től műemlékvédelem alatt áll.
Története
[szerkesztés]Az 1290-ben már sekrestyés templom első írásos említése a templomban található. A Szent Erzsébetet védőszentnek választó templom sekrestyeajtó szemöldökén a következő szerepel: Istam cameram edificativ Stephas sacerdos anno Di MCCXC. A szentély déli fala még mindig az eredeti, 13. századi fal. Ezen a falon található a román stílusú lóherés ablak.
1299-ben Péter és Pál (feltehetően a falu birtokosai) a templomot teljesen átépítették a mai formájába. Ezt támasztja alá a déli fal felirata: "ANNOO D(omi)NI M*CC*XC* NONO SAULUS ARCHIDIACO(nus) DE TORDA PETRUS COMES FILII SA(m)SONIS NICOLA(us) FILI(us) E(ius)DEM P(etri) (a)EDIFICAVERU(n)T ECC(lesi)AM IN HONORE BEAT(A)E ELIZABETH(ae) " (magyarul: Az Úrnak 1299-ik esztendejében Saul, tordai főesperes, Péter ispán, Sámson fiai, Miklós, ugyanezen Péter fia, építették a templomot Szent erzsébet tiszteletére)
A templom gótikus stílusában a román stílus jeleit is fellelhetjük. A gótikát a főkapuzat, a szentély ajtaja, a papi kőszéken, a támpoharakon, csúcsíves ablakakon, és nem utolsósorban a templomhajón.
A mohácsi vész után Gerendi Miklós, Erdély püspöke mindent megtett, hogy Erdélyt I. Ferdinánd számára megtarthassa. Ezért 1529. január 21-én az aranyosgerendi templomba országgyűlést szervezett. Igyekezete nem sikerült, mert Péter vajda a székelyek segítségével legyőzte Ferdinánd hadait.
A reformáció idején
[szerkesztés]A reformáció idején az Apafiak lettek Aranyosgerend birtokosai. Az Apafi család híres volt a reformáció pártolásáról, ezért 1572-ben már Csanádi Imre protestáns prédikátor vette át a papi teendőket.
Kisebb megszakítással, 1598 - 1610, a mai napig is református istentiszteletek folynak a templomban, habár a gyülekezet lassan kezd kiöregedni.
Egyházi elöljárók
[szerkesztés]Év | A lelkész neve | Vallása | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1290 | Stephas sacerdos | r.k. | A sekrestyén lévő felirat |
1332 | Joannes | r.k. | Orbán Balázs |
1572 | Csanádi Imre | unit. | A keredi levéltár bizonyítványa |
1580 | II. Bogháti F. Miklós | unit. | Orbán Balázs |
1592 | (?) | Orbán Balázs | |
1620 | Albisi Márton | ref. | Kemény János nevelője volt. |
1629 | Szeredahelyi István | ref. | Tanúként szerepel Kemény Boldizsár birtok-ügyében. |
1642 | Csulai György | ref | |
1658 | Imre | ref. | |
1661 | Csengeri K. István | ref. | |
1667 | Szathmári Baka Péter | ref. | Lónay Anna udvari papja. |
1671 | Pápai György | ref. | |
1684 | Dobrai István | ref. | |
1694 | Szacsavai Pál | ref. | |
1699 | Léczfalvi Bálint | ref. | |
1708 | Barócz Mihály | ref. | |
1736 | Bánffyhunyadi Abacs János | ref | |
1790 | Horváth Sámuel | ref. | |
1807 | Incze Simeon | ref. | |
1809 | Marussi Mihály | ref. | Generális notárius |
1830 | Horváth Miklós | ref. | Egyházmegyei főjegyző is |
1846 | Hegedűs Lajos | ref. | Esperes |
1894 | Veress Károly | ref. | |
1940 | Id. Gudor Lajos | ref. | |
Gudor Péter | ref. | Id. Gudor Lajos fia |
Képgaléria
[szerkesztés]-
Bejárat a templomba -
A feltárt középkori freskók -
A faragott szószék -
Istentisztelet -
Bolyai-kályha
Külső hivatkozás
[szerkesztés]- Adatbank – Erdélyi magyar elektronikus könyvtár, Református templom, Aranyosgerend
- A Békés Megyei Hírlap szócikke
- Id. Gudor Lajos, Gudor Péter: Aranyosgerend - 2007, Hiperborea Kiadó (ISBN 978-973-7935-72-4)