Ugrás a tartalomhoz

Törpe méh

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Apis florea szócikkből átirányítva)
Törpe méh
Dolgozó példány
Dolgozó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Méhek (Apoidea)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Apini
Nem: Apis
Alnem: Micrapis
Faj: A. florea
Tudományos név
Apis florea
Fabricius, 1787
Elterjedés
Elterjedési területe

Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe méh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe méh témájú médiaállományokat és Törpe méh témájú kategóriát.

A törpe méh (Apis florea) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a méhfélék (Apidae) családjához tartozó faj. A törpe méh törzsfejlődési szintje a nemzetségen belül igen alacsony.

Előfordulása

[szerkesztés]

Élőhelye Dél-Ázsia, Pakisztán, India, Srí Lanka, Thaiföld, Indokína, Indonézia és részben Palawan. A Közel-KeletreOmántól Jordániáig — a 2000-es években települt be, valószínűleg Akaba kikötőjében szabadult ki egy teherhajóról. Inváziós terjeszkedését először 2007-ben jelentették Dél-Jordániából és Izraelből. Félő, hogy észak felé terjeszkedve a mezőgazdasági és természetvédelmi területeken a bennszülött méhfajok komoly konkurensévé válhat.

A Fülöp-szigeteken nem ez a faj terjedt el, hanem az indonéziai méh (Apis nigrocincta).

Megjelenése

[szerkesztés]

A kifejlett méh apró termetű, 6-7 milliméteres. A törpe méh (Apis florea), az indiai méh (Apis cerana) és az óriás méh (Apis dorsata) méret aránya 1,0 : 1,33 : 2,39.

Érdemes összevetni a következő Apis fajok szárnyhosszát (milliméter):

Jelentős a dolgozók és az anya méretbeli különbsége. A dolgozók szőrövei téglavörösek. Az egyes szelvényeket fehér szőrövek díszítik. Feje szélesebb a toránál. A fajon belül 3 alfaj jellegű csoport különíthető még el.

Életmódja

[szerkesztés]

Jellemzően 500 méter magasságig él. Kis fákra épített egyedül álló lépe 13*13 centimétertől 35*74 centiméteres méretig terjedhet. Négyféle méretű sejtet tartalmaz. A 2,7-3,1 milliméteres átmérőjű munkássejtek a mézes sejtek alatt helyezkednek el. Észak-Indiában négyzet-deciméterenként 1190, míg Dél-Indiában 1560 sejt található a lépeken. A 4,2-4,8 milliméteres átmérőjű heresejtek a lép alsó részén találhatók. A legnagyobb sejtek a körte alakú anyabölcsők közel helyezkednek el a lép alsó széléhez.

A mézes sejtek nagyok és mélyek, s a lép úgy néz ki, mintha az egyik oldalra visszahajolna. Ezen a kis egyenes felületen járják táncukat a felderítő méhek.

A méhek tánccal jelzik egymásnak az élelemforrás távolságát és irányát (hasonlóan más fajokhoz), de ezt csak akkor tudják megtenni, ha a napot, vagy a felhőtlen eget látják. Röpülési körzetük körülbelül 400 méter sugarú kör. A törpe méh India és Pakisztán sík területein termesztett növények legfontosabb megporzója.

Források

[szerkesztés]
  • Duangphakdee, Orawan; Nikolaus Koenigerb, Gudrun Koenigerb, Siriwat Wongsiria and Sureerat Deowanish (October-December 2005). "Reinforcing a barrier – a specific social defense of the dwarf honeybee (Apis florea) released by the weaver ant (Oecophylla smaragdina)". Apidologie 36 (4): 505–511. doi:10.1051/apido:2005036.
  • Maria C. Arias & Walter S. Sheppard (2005). "Phylogenetic relationships of honey bees (Hymenoptera:Apinae:Apini) inferred from nuclear and mitochondrial DNA sequence data". Molecular Phylogenetics and Evolution 37 (1): 25–35. doi:10.1016/j.ympev.2005.02.017. PMID 16182149.
  • Maria C. Arias & Walter S. Sheppard (2005). "Corrigendum to “Phylogenetic relationships of honey bees (Hymenoptera:Apinae:Apini) inferred from nuclear and mitochondrial DNA sequence data” [Mol. Phylogenet. Evol. 37 (2005) 25–35]". Molecular Phylogenetics and Evolution 40 (1): 315. doi:10.1016/j.ympev.2006.02.002.
  • Y. R. Wu & B. Kuang (1987). "Two species of small honeybee - a study of the genus Micrapis". Bee World 68: 153–155.