Ugrás a tartalomhoz

Antimon-triklorid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antimon-triklorid

Antimon-triklorid
Más nevek antimonvaj
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10025-91-9
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet SbCl3
Moláris tömeg 228,11 g/mol
Megjelenés Színtelen, szilárd
Sűrűség 3,14 g/cm³, 20 °C-on[1]
Olvadáspont 73 °C[1]
Forráspont 223 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 931 g/l (20°C)[1]
Oldhatóság (Szerves oldószerek) Oldódik abszolút etanolban, borkősavban, metilén-kloridban, benzolban, acetonban
Veszélyek
EU osztályozás Maró (C),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
NFPA 704
0
3
1
 
R mondatok R34-R51/53[1]
S mondatok (S1/2)-S26-S45-S61[1]
LD50 525 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az antimon-triklorid vagy antimon(III)-klorid (SbCl3) az antimon egyik szervetlen vegyülete, kloridja. Színtelen vagy sárgás színű kristályokat alkot. Higroszkópos vegyület. Jól oldódik vízben, alkoholban, dietil-éterben, acetonban, szén-diszulfidban és kloroformban.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Ha nagyobb mennyiségű vízben oldják fel, hidrolizál. A reakció során antimon-oxid-klorid válik le fehér csapadékként. A csapadék sósav hozzáadásakor oldhatóvá válik.

Pozitívabb fémek (vas, ón, cink) hatására redukálódik, antimon válik ki.

Élettani hatása

[szerkesztés]

Az antimon-triklorid belélegezve vagy a gyomorba kerülve mérgező hatású. A mérgezés tünetei: fémes szájíz, hányinger, hányás, hasmenés, szívgyengeség. Ingerli a torok, az orr és a garat nyálkahártyáit, légzési nehézségeket és fuldoklást okozhat.

Hosszútávú fogyasztása fejfájást, étvágytalanságot, kiszáradt torkot, alvászavart okozhat.[2]

Előállítása

[szerkesztés]

Az antimon-trikloridot antimon-triszulfidból állítják elő sósavval. (A kiindulási anyag antimon-trioxid is lehet.)

A keletkezett terméket hevítik, hogy eltávolítsák a kén-hidrogént és a feleslegben maradt sósavat. A megmaradt anyagot végül desztillációval tisztítják.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az antimon-trikloridot reagensként használják az A-vitamin és más rokon karotinoidok kimutatására. Az antimon-triklorid a karotinoidokkal egy kék színű komplex vegyület képződése közben reagál, ami kolorimetriásan mérhető. Ezenkívül katalizátorként alkalmazzák szerves kémiai szintéziseknél.

Mérgező hatása ellenére a századforduló idején Franciaországban az abszint hamisításához is használták, mivel nagyobb mennyiségű vízben az ánizsolajhoz hasonlóan csapódik ki.[3]

Források

[szerkesztés]

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h Az antimon-triklorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. ANTIMONY TRICHLORIDE. Mallinckrodt Baker, Inc.. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  3. J. Fritsch: New treatise on the fabrication of liquors with the latest procedures (angol nyelven). Oxygenee Ltd., 1891. [2010. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)