Antimon-triklorid
Antimon-triklorid | |
Antimon-triklorid |
|
Más nevek | antimonvaj |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10025-91-9 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | SbCl3 |
Moláris tömeg | 228,11 g/mol |
Megjelenés | Színtelen, szilárd |
Sűrűség | 3,14 g/cm³, 20 °C-on[1] |
Olvadáspont | 73 °C[1] |
Forráspont | 223 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 931 g/l (20°C)[1] |
Oldhatóság (Szerves oldószerek) | Oldódik abszolút etanolban, borkősavban, metilén-kloridban, benzolban, acetonban |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Maró (C), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R34-R51/53[1] |
S mondatok | (S1/2)-S26-S45-S61[1] |
LD50 | 525 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az antimon-triklorid vagy antimon(III)-klorid (SbCl3) az antimon egyik szervetlen vegyülete, kloridja. Színtelen vagy sárgás színű kristályokat alkot. Higroszkópos vegyület. Jól oldódik vízben, alkoholban, dietil-éterben, acetonban, szén-diszulfidban és kloroformban.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha nagyobb mennyiségű vízben oldják fel, hidrolizál. A reakció során antimon-oxid-klorid válik le fehér csapadékként. A csapadék sósav hozzáadásakor oldhatóvá válik.
Pozitívabb fémek (vas, ón, cink) hatására redukálódik, antimon válik ki.
Élettani hatása
[szerkesztés]Az antimon-triklorid belélegezve vagy a gyomorba kerülve mérgező hatású. A mérgezés tünetei: fémes szájíz, hányinger, hányás, hasmenés, szívgyengeség. Ingerli a torok, az orr és a garat nyálkahártyáit, légzési nehézségeket és fuldoklást okozhat.
Hosszútávú fogyasztása fejfájást, étvágytalanságot, kiszáradt torkot, alvászavart okozhat.[2]
Előállítása
[szerkesztés]Az antimon-trikloridot antimon-triszulfidból állítják elő sósavval. (A kiindulási anyag antimon-trioxid is lehet.)
A keletkezett terméket hevítik, hogy eltávolítsák a kén-hidrogént és a feleslegben maradt sósavat. A megmaradt anyagot végül desztillációval tisztítják.
Felhasználása
[szerkesztés]Az antimon-trikloridot reagensként használják az A-vitamin és más rokon karotinoidok kimutatására. Az antimon-triklorid a karotinoidokkal egy kék színű komplex vegyület képződése közben reagál, ami kolorimetriásan mérhető. Ezenkívül katalizátorként alkalmazzák szerves kémiai szintéziseknél.
Mérgező hatása ellenére a századforduló idején Franciaországban az abszint hamisításához is használták, mivel nagyobb mennyiségű vízben az ánizsolajhoz hasonlóan csapódik ki.[3]
Források
[szerkesztés]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Az antimon-triklorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ ANTIMONY TRICHLORIDE. Mallinckrodt Baker, Inc.. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
- ↑ J. Fritsch: New treatise on the fabrication of liquors with the latest procedures (angol nyelven). Oxygenee Ltd., 1891. [2010. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)