Anserimimus

Anserimimus
	Evolúciós időszak: késő kréta
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Hüllőmedencéjűek (Saurischia);
Alrend:	Theropoda;
Öregcsalád:	Ornithomimosauria;
Család:	Ornithomimidae;
Nem:	Anserimimus; Barsbold, 1988
Fajok
	A. planinychus, Barsbold, 1988 (típux);
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Anserimimus témájú kategóriát.

Az Anserimimus (nevének jelentése 'lúdutánzó') az ornithomimida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban, a mai Mongólia területén élt. Karcsú, gyorsan futó, feltehetően mindenevő állat volt. Az ismert fosszíliái alapján, erőteljesebb mellső lábait leszámítva valószínűleg nagyon hasonlított a többi ornithomimidára.

Az Anserimimust a mongol őslénykutató, Rinchen Barsbold 1988-ban nevezte el a latin anser 'lúd' és az ógörög μιμος / mimosz 'utánzó' szavak összetételéből. Az Anser a ludak nemének neve is egyben, melybe több faj is tartozik. Bár az Anserimimus nem igazán hasonlít egy lúdra, az ornithomimosaurusokat a hagyomány szerint különféle madarak után nevezik el, például Struthiomimus ('struccutánzó'), Gallimimus ('kakasutánzó') és Pelecanimimus ('pelikánutánzó'). Az Anserimimus egyetlen ismert faja az A. planinychus, melynek neve a latin planus 'lapos' és az ógörög ονυχος / onükhosz ('karom') szóból származik, a nemre jellemző egyedi, lapos karmokra utalva.

Az Anserimimus az ornithomimosaurusok fejlett csoportjába, az Ornithomimidae családba tartozik. Legközelebbi rokona feltehetően a Gallimimus.^[1]^[2] Egyes tanulmányok azonban képtelenek pontosan meghatározni az ornithomimidák rokoni kapcsolatait.^[3]^[4]

Az Anserimimus és a Gallimimus maradványai a mongóliai Nemegt-formáció különböző részeiből kerültek elő. Az Anserimimust Bajanhongor megyében fedezték fel egy, a Góbi sivatagba indított szovjet-mongol expedíció során, az 1970-es évek végén. A Nemegtet egy kanyargó folyókkal szabdalt alluviális síkságnak tartják, ami a késő kréta maastrichti korszakában, körülbelül 74–65 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Gallimimus mellett több más theropoda is élt ebben az időben ezen a területen, köztük az óriás Tarbosaurus és Deinocheirus, a kisebb dromaeosauridák, az oviraptorosaurusok, a troodontidák és a madarak. A növényevőket a hadrosaurida Barsboldia és Saurolophus, az ankylosaurida Tarchia és számos titanosaurus sauropoda, valamint pachycephalosaurus képviselte.

Az Anserimimusnak csak egyetlen példánya került elő, amely a mellső és hátsó láb nagy részéből (a hozzájuk kapcsolódó vállöv és csípő egyes részeiből), valamint az egyik csigolyából áll. Kevés információ jelent meg az Anserimimus anatómiájáról, mivel Barsbold a csontok nagy részéről nem készített leírást, inkább azokra a jellemzőkre koncentrált, amelyek megkülönböztetik az Anserimimust a többi ornithomimidától. Több lényeges különbség található az állat és családja más tagjai között. A kéz karmai hosszúak és egyenesek (nem görbék), az alsó felületük pedig majdnem lapos. A mellső láb is erősebb felépítésű a többi ornithomimidáénál, a lapockán és a felkaron levő nagy tarajok izomkapcsolódási pontokat biztosítanak a nagy karizmok, például a bicepsz számára.

Az egyenes karmokban végződő erőteljes kar feladata ismeretlen. Talán a többi ornithomimidáétól eltérő étrendet vagy táplálékgyűjtési stratégiát jelez, azonban az étrendet nehéz meghatározni, mivel az állat koponyája ismeretlen. A tudósok régóta feltételezik, hogy az ornithomimidák húsevő theropoda dinoszauruszokból kifejlődve váltak mindenevővé vagy növényevővé.^[5]

Jegyzetek

↑ Kobayashi, Y., Lu J. (2003). „A new ornithomimid dinosaur with gregarious habits from the Late Cretaceous of China” (PDF). Acta Paleontologica Polonica 48 (2), 235–259. o. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
↑ Kobayashi, Y., Barsbold, R. (2005). „Reexamination of a primitive ornithomimosaur, Garudimimus brevipes Barsbold, 1981 (Dinosauria: Theropoda), from the Late Cretaceous of Mongolia” (PDF). Canadian Journal of Earth Sciences 42, 1501–1521. o. DOI:10.1139/E05-044. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
↑ Ji, Q., Norell, M.A., Makovicky, P.J., Gao K., Ji S, & Yuan C. (2003). „An early ostrich dinosaur and implications for ornithomimosaur phylogeny” (PDF). American Museum Novitates (3420), 1–19. o. [2007. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
↑ Norell, M.A., Makovicky, P.J., & Currie, P.J. (2001). „The beaks of ostrich dinosaurs”. Nature 412, 873–874. o.
↑ Osborn, H.F. (1917). „Skeletal adaptations of Ornitholestes, Struthiomimus, and Tyrannosaurus” (PDF). Bulletin of the American Museum of Natural History 35, 733–771. o. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anserimimus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Barsbold, R. (1988). „A new Late Cretaceous ornithomimid from the Mongolian People's Republic”. Paleontological Journal 22, 124–127. o.

További információk

Anserimimus. The Theropod Database. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Kobayashi, Y., Lu J. (2003). „A new ornithomimid dinosaur with gregarious habits from the Late Cretaceous of China” (PDF). Acta Paleontologica Polonica 48 (2), 235–259. o. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

[2] Kobayashi, Y., Barsbold, R. (2005). „Reexamination of a primitive ornithomimosaur, Garudimimus brevipes Barsbold, 1981 (Dinosauria: Theropoda), from the Late Cretaceous of Mongolia” (PDF). Canadian Journal of Earth Sciences 42, 1501–1521. o. DOI:10.1139/E05-044. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

[3] Ji, Q., Norell, M.A., Makovicky, P.J., Gao K., Ji S, & Yuan C. (2003). „An early ostrich dinosaur and implications for ornithomimosaur phylogeny” (PDF). American Museum Novitates (3420), 1–19. o. [2007. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

[4] Norell, M.A., Makovicky, P.J., & Currie, P.J. (2001). „The beaks of ostrich dinosaurs”. Nature 412, 873–874. o.

[5] Osborn, H.F. (1917). „Skeletal adaptations of Ornitholestes, Struthiomimus, and Tyrannosaurus” (PDF). Bulletin of the American Museum of Natural History 35, 733–771. o. (Hozzáférés: 2010. november 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]