Andrica-sejtés
A számelmélet területén a Dorin Andrica román matematikusról elnevezett Andrica-sejtés a prímszámok közötti hézagokról szóló sejtés.[1]
A sejtés állítása szerint a
egyenlőtlenség minden -re teljesül, ahol az n-edik prímszám. Ha jelöli az n-edik prímhézagot, akkor az Andrica-sejtés a következőképpen is megfogalmazható:
Empirikus bizonyítékok
[szerkesztés]Imran Ghory a legnagyobb prímhézagokra vonatkozó adatok felhasználásával igazolta a sejtést egészen 1,3002 · 1016-ig.[2] A fenti prímhézag-egyenlőtlenség és a táblázatok segítségével a sejtés egészen 4 · 1018-ig bizonyított.
Az diszkrét függvény grafikonja a jobb oldalon látható. Az csúcsértékei n = 1, 2 és 4-nél találhatók; A4 ≈ 0,670873..., aminél nincs nagyobb érték az első 105 prím között. Mivel az Andrica-függvény értéke n növekedésével aszimptotikusan csökken, nagy n-eknél egyre nagyobb prímhézagra van szükség a különbség növeléséhez. Emiatt erősen valószínűnek tűnik, hogy a sejtés igaz, bár még nem sikerült bizonyítani.
Általánosításai
[szerkesztés]Az Andrica-sejtés egyszerű általánosítása a következő egyenlőség:
ahol az n-edik prímszám, x pedig bármely pozitív valós szám lehet.
Az x legnagyobb lehetséges értéke nyilvánvalóan -nél van, amikor xmax = 1. A sejtések szerint x-re a legkisebb megoldás xmin ≈ 0,567148... (A038458 sorozat az OEIS-ben), ami n = 30-nál teljesül.
Az általánosított Andrica-sejtést fel lehet írni egyenlőtlenség formájában is:
- , ahol
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- Guy, Richard K.. Unsolved problems in number theory, 3rd, Springer-Verlag (2004). ISBN 978-0-387-20860-2
További információk
[szerkesztés]- Andrica's Conjecture Archiválva 2007. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben at PlanetMath
- Generalized Andrica conjecture at PlanetMath
- Weisstein, Eric W.: Andrica's Conjecture (angol nyelven). Wolfram MathWorld