Egyenlőtlenség (matematika)
Ha két szám vagy kifejezés a > (nagyobb), < (kisebb), ≠ (nem egyenlő), ≥ (nagyobb vagy egyenlő), ≤ (kisebb vagy egyenlő) jelek valamelyikével van összekapcsolva, akkor azt egyenlőtlenségnek nevezzük. Rendezett testek fölött mindegyik iránynak van értelme, egyébként csak ≠ értelmű egyenlőtlenségek írhatók fel.
Az egyenlőtlenségek az egyenletekhez hasonlóan osztályozhatók. A csak algebrai kifejezéseket és számokat tartalmazó egyenlőtlenségek algebraiak, a többi egyenlőtlenség transzcendens. A transzcendens egyenlőtlenségeket tovább osztályozzák a bennük levő nem algebrai kifejezések szerint, így beszélnek trigonometrikus, logaritmusos vagy exponenciális egyenlőtlenségekről. Ha egy egyenlőtlenségben több változó is szerepel, akkor az egyenlőtlenség többváltozós.
Tulajdonságai
[szerkesztés]1. Ha az egyenlőtlenség két oldalát felcseréljük, annak értelme ellenkezőre változik:
- ha a > b, akkor b < a.
2. Tranzitív tulajdonság:
- ha a > b és b > c, akkor a > c.
3. Ha az egyenlőtlenség mindkét oldalát tetszés szerinti számmal növeljük vagy csökkentjük, annak értelme nem változik:
- ha a > b, akkor a + c > b + c és a – c > b – c, vagy
- ha a < b, akkor a + c < b + c és a – c < b – c.
4. Megegyező értelmű egyenlőtlenségek bal és jobb oldalait külön-külön összeadva, az egyenlőtlenség értelme nem változik meg:
- ha a > b és c > d, akkor a + c > b + d, vagy
- ha x < t és y < u, akkor x + y < t + u.
5. Két ellentétes értelmű egyenlőtlenség bal és jobb oldalait egymásból kivonva a kisebbítendővel megegyező értelmű egyenlőtlenséget kapunk:
- ha a > b és c < d, akkor a – c > b – d, vagy
- ha a < b és c > d, akkor a – c < b – d.
6. Az egyenlőtlenség értelme nem változik, ha mindkét oldalát egy tetszés szerinti pozitív számmal megszorozzuk vagy elosztjuk:
- ha a > b és m > 0, akkor am > bm és .
7. Az egyenlőtlenség értelme ellentétére változik, ha mindkét oldalt egy tetszőleges negatív számmal szorozzuk vagy osztjuk:
- ha a > b és n < 0, akkor an < bn és .
8. Ha az egyenlőtlenség két oldalának előjele megegyezik, a két oldal reciprokát véve az egyenlőtlenség értelme ellenkezőjére változik:
- ha a > b > 0, , akkor , valamint
- ha a < b < 0, akkor .
9. Ha az egyenlőtlenség mindkét oldalán pozitív értékű mennyiség szerepel, akkor mindkét oldal tetszőleges pozitív egész kitevőjű hatványát véve, vagy mindkét oldalból tetszőleges pozitív egész gyökkitevőjű gyököt vonva, az egyenlőtlenség értelme nem változik:
- a > b > 0 és n > 0 egész szám, akkor és
10. Ha ugyanazt a monoton függvényt alkalmazzuk mindkét oldalra, akkor az egyenlőtlenség iránya megmarad, ha a függvény monoton nő, és megfordul, ha monoton csökken.
Nevezetes egyenlőtlenségek
[szerkesztés]- Számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség
- Számtani és négyzetes közép közötti egyenlőtlenség
- Mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség
- Hatványközepek közötti egyenlőtlenség
- Bernoulli-egyenlőtlenség
- Hölder-egyenlőtlenség
- Jensen-egyenlőtlenség
- Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség
Komplex számok és vektorok
[szerkesztés]A komplex számok nem alkotnak rendezett testet, mivel a –1 felírható négyzetösszegként. A lexikografikus rendezésekre viszont teljesül, hogy ha a ≤ b akkor a + c ≤ b + c. Ugyanez a szorzásra már nem igaz.
A komplex számokhoz hasonlóan az egynél magasabb dimenziós vektorok sem rendezhetők, de a lexikografikus rendezéseknek megvannak a komplex számok körében is teljesülő tulajdonságai. A szorzásra való viselkedés vizsgálatához inverzekre is szükség lenne, amik egy általános vektortérben nincsenek.
Meg kell jegyezni, hogy a lexikografikus rendezés nem trichotóm.
Egyenlőtlenség-rendszerek
[szerkesztés]Ha több egyenlőtlenség közös megoldásait keressük, akkor egyenlőtlenség-rendszerekhez jutunk. Itt legtöbbször több változós algebrai egyenlőtlenségekről van szó. Ezek az egyenlőtlenség-rendszerek a kombinatorikus optimalizálás és az operációkutatás területén fontosak, ahol is az algebrai egyenletrendszerek megoldáshalmazán optimalizálnak.
Források
[szerkesztés]- Hardy, G., Littlewood J.E., Polya, G.. Inequalities. Cambridge Mathematical Library, Cambridge University Press (1999). ISBN 0-521-05206-8
- Beckenbach, E.F., Bellman, R.. An Introduction to Inequalities. Random House Inc (1975). ISBN 0-394-01559-2
- Drachman, Byron C., Cloud, Michael J.. Inequalities: With Applications to Engineering. Springer-Verlag (1998). ISBN 0-387-98404-6
- Murray S. Klamkin. „"Quickie" inequalities” (PDF). [2004. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 5.)
- Arthur Lohwater: Introduction to Inequalities. Online e-book in PDF format, 1982
- Harold Shapiro: Mathematical Problem Solving 1972–1985. The Old Problem Seminar. Kungliga Tekniska högskolan
- 3rd USAMO. [2008. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Ehrgott, Matthias. Multicriteria Optimization. Springer-Berlin (2005). ISBN 3-540-21398-8
- Steele, J. Michael. The Cauchy-Schwarz Master Class: An Introduction to the Art of Mathematical Inequalities. Cambridge University Press (2004). ISBN 978-0521546775