Ugrás a tartalomhoz

Almási Balogh Loránd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almási Balogh Loránd
Született1869. november 27.
Arad
Elhunyt1945. február 2. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBalogh Tihamér
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1897)
A Wikimédia Commons tartalmaz Almási Balogh Loránd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almási Balogh Loránd (Arad, 1869. november 27.Budapest, 1945. február 2.) magyar építész.

Származása

[szerkesztés]

Almási Balogh Loránd édesapja almási Balogh Tihamér drámaíró és orvostudományi író, nagyapja Almási Balogh Pál, Széchenyi háziorvosa volt.

Élete, építészeti munkássága

[szerkesztés]

Művészcsaládból származott, oklevelét 1897-ben szerezte a Műegyetemen. Lechner Ödönnél és Alpár Ignácnál dolgozott, több tanulmányútja során egész Európát beutazta. 1900-ban részt vett a párizsi világkiállítás magyar anyagának rendezésben, 1902–1923 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára volt. Ez idő alatt önálló építészeti irodát is fenntartott, sok nemesi kastélyt tervezett (Serényi Lajos gróf, Bukovec, Ambrózy István báró, Malonya, Szent-Ivány Oszkár, Bélád, Ambrózy Lajos báró, Határmajor). 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság idején eltávolították állásból.[1] Első világháború után munkáit a barokkos-népies törekvés jellemzi. A Révai nagy lexikona építészi szakírója is volt,[2] Komédiásnő címmel színdarabot is írt, melyet Budapesten és vidéken is bemutattak.

Budapesten az egykori Óbudai Gázgyár tisztviselői lakótelep mentén utca viseli a nevét. (é. sz. 47° 33′ 30″, k. h. 19° 03′ 12″47.558333°N 19.053333°E)

Épületei

[szerkesztés]

1927-ben az ő tervei szerint alakították át templommá az eredetileg a Kölber kocsigyár egyik raktárépületét: Magyar Reménység Református Templom (Salétrom utcai református templom, 1085 Budapest, Salétrom u. 5.)[7]

Meg nem valósult tervei

[szerkesztés]
  • 1907: Református konvent székháza, Budapest (pályázat megvétele)
  • 1910: VI—VII. kerületi református templom, Budapest[8]
  • 1911: a Kálvin tér beépítése, Budapest[9]
  • 1915: Törvényszék, Sepsiszentgyörgy[10]
  • 1915: Székesfővárosi krematórium, Budapest[11]
  • 1916: első világháborús hősi emlékmű[12]
  • 1917: József Fiúárvaház, Budapest[13]
  • 1927: Szabó József utcai autóbuszgarázs, Budapest[14]
  • 1927: téli gazdasági iskola típusterv[15]

Galéria

[szerkesztés]

Az almási Balogh-család

[szerkesztés]

Források:[16]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Dávid
(?–1810 k.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Mózes
(?–1809 után)
 
Balogh Ábrahám
(?)
abaújszántói ref. lelkész
 
Balogh Dániel
(1780–?)
nagyszöllősi ref. lelkész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Pál
(1794–1867)
orvos
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Sámuel
(1796–1867)
serkei ref. lelkész
 
Balogh József
(1797–1884)
költő
 
Balog Ferenc
(1801–?)
Gömör megye ügyésze
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Zoltán
(1833–1878)
költő
 
Balogh Tihamér
(1838–1907)
orvos
 
Albin
(1846–?)
 
Béla
(1828–1892)
putnoki ref. lelkész
 
Sámuel
(1840–1899)
adófőfelügyelő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balogh Loránd
(1869–1945)
építész
 
Balogh Elemér
(1871–1938)
a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója
 
 
 
 
 
József
(1875–?)
tüzérfőhadnagy
 
Aladár
(1880–?)
méneskari főhadnagy
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Emlékezete

[szerkesztés]

Az általa tervezett Óbudai Gázgyári Lakótelepen az Almási Balogh Loránd Idősek Klubja viseli a nevét (1031 Budapest, Sujtás utca 20.).[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Végh Gyula : Iparművészeti intézményeink a proletárdiktatúra alatt, In: Magyar iparművészet 22. évf. (1919) 3-10. sz. 63-66.
  2. Magyarország a XX. században III.: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 431. o.
  3. http://misc.bibl.u-szeged.hu/16384/1/1930-30-09_OCR.pdf
  4. https://budapest.hu/Documents/BP_VE_I.18%20M%20web.pdf
  5. https://www.octogon.hu/epiteszet/art-deco-teglabol/
  6. https://www.kozakpeter.hu/palyakep/almasi-balogh-elemer-a67f0
  7. http://regi.reformatus.hu/mutat/85-eve-szentelte-fel-ravasz-laszlo-a-magyar-remenyseg-templomat/
  8. https://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm
  9. https://www.mke.hu/lyka/10/351-356-kronika.htm
  10. http://real.mtak.hu/137822/1/Forum%20Iuris-Tortenelmi%20birosagi%20epuletek%20Erdelyben%2000%20web%2B.pdf
  11. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=13&layout=s
  12. https://adt.arcanum.com/en/view/PecsiNaplo_1916_12/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=186&layout=s
  13. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1917/?pg=94&layout=s
  14. 8 Órai Ujság, 1927. november 10. / 255. szám
  15. https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1927_1/?query=%22Tscheuke+Hermann%22&pg=200&layout=s
  16. Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [2], [3], [4], [5], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [6], [7], [8]
  17. https://oszszi.hu/nyugdijashaz/almasi-idosek-klubja/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]