Óbudai Gázgyári Lakótelep
Óbudai Gázgyári Lakótelep | |
Település | Budapest III. kerülete |
Cím |
|
Építési adatok | |
Építés éve | 1912–1913 (egyes épületek később) |
Építési stílus | népies stílus |
Tervező | Almási Balogh Loránd (Munkástelep), Reichl Kálmán (Tisztviselőtelep) |
Építész(ek) | |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | munkáslakások |
Tulajdonos | Óbudai Gázgyár (2004-ig) Budapest Főváros Önkormányzata (2004-től) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 52″, k. h. 19° 03′ 09″47.564410°N 19.052620°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 52″, k. h. 19° 03′ 09″47.564410°N 19.052620°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Gázgyári Lakótelep témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Óbudai Gázgyári Lakótelep az Óbudai Gázgyár dolgozói számára az 1910-es években épült lakóépületek összessége.
Története
[szerkesztés]1910 és 1913 között épült fel az Óbudai Gázgyár. A hatalmas ipari vállalat gondoskodni igyekezett arról, hogy dolgozói megfelelő lakhatási körülményeket találjanak a közelében. Ennek háttérben az állt, hogy a gázgyár felépítésére szánt 25 millió koronás előirányzott költségből a kivitelező megtakarított 1,5 millió koronát és végül ebből a pénzből a gyár felhúzásával azonos időben építették fel a hozzá tartozó munkáslakásokat.[1] Bernauer Izidor gázgyári igazgató így írt erről:
- „A tisztviselők részére 10.000 négyszögöl kiterjedésű kertek között külön lakótelepet, a munkások számára pedig a gyár szomszédságában, attól csak a császárfürdői vasúti töltés által elválasztott 25.000 négyszögöles telken másfél millió korona költséggel munkástelepet építettünk fel.”[2]
A lakóépületeket (és más, a gázgyárhoz tartozó kiegészítő létesítményeket) a gázgyár építésze, Weiss Albert tervezte meg első ízben. Kájlinger Mihály, a Magyar Mérnök- és Építész-egylet elnöke azonban azt javasolta, hogy ezen létesítmények tervei magyar építészek kezei alól kerüljenek ki. Ezt követően vállalta el a munkát két magyar építész. Almási Balogh Loránd a munkáslakótelep, Reichl Kálmán pedig a tisztviselőtelep épületeinek engedélyezési terveit nyújtotta be 1912-ben.[3] Az épületek magyar népies stílusban kerültek kivitelezésre.[4]
- „Óbudának ez a területe akkor meglehetősen gyéren lakott volt. Gazdasági kényszer volt tehát a helyben lakás biztosítása. A két lakótelep különválasztásának indokairól nem szólnak a korabeli források, a tervezési programban csak néhány mondatos utalásokat olvashatunk róluk. Tény, hogy az üzem megnyitásakor a kezdeti négyszázötven dolgozó harmadát tudták itt elhelyezni.”[3]
A két lakótelep nagyrészt 1913-ra készűlt el,[5] egyes épületei valamivel később.
A Tisztviselőtelep („belső telep”)
[szerkesztés]- 1033 Budapest, Almási Balogh Lóránd utca
A Tisztviselőtelep a gyár vezetőinek és magas beosztású műszaki szakembereinek építették a Duna mellékágának jobb partján.[2] Weiss Albert eredeti terveivel (5 épület) szemben Reichl Kálmán 9[3] (más források szerint 13)[5] villát tervezett összesen 17 lakással. A lakások angol WC-vel és fürdőszobával felszereltek voltak, de mindegyik (és a hozzájuk tartozó kert is) külön terv alapján készült.[3] A szobákat parkettával, a konyhákat kőlapokkal burkolták be.[2] A kertekhez egy külön kertészet létesült, üvegházzal, fűtőházzal, kertészlakkal.[3] A VII. számú villa kifejezetten a mindenkori gyárigazgató részére épült.[5]
A második világháború után az épületeket belül átépítették, és több lakást alakítottak ki bennük. A terület a 2000-es évek elejéig a nagyközönség elől őrszolgálattal el volt zárva, azóta szabadon látogatható.[3]
A Tisztviselőtelep közvetlen szomszédságában található (de annak részét nem képezi) a gázgyár – azóta elbontott[6] – iparvágányának[7] és saját állomásának (Óbuda-Gázgyár teherpályaudvar) felvételi épülete.[8]
A Munkástelep (Gázgyári kolónia, „külső telep”)
[szerkesztés]- 1031 Budapest, Sujtás utca
Az alacsonyabb beosztásban dolgozó munkások számára[2] készült lakótelepet vagy Gázgyári kolóniát[1] Almási Balogh Loránd tervezte. (Egyes források szerint barátja, Kós Károly olykor belejavított a terveibe.)[5] A telep három házcsoportból állott, épületeiben összesen 3 db 3 szobás, 78 db 2 szobás, 14 db 1 szobás lakás és 4 padlásszoba létesült.[3] Az épületek mindegyikében volt vezetékes víz, angol WC, gáz- (majd az 1930-as évektől villany-) világítás, gáztűzhely. Fürdőszobával ugyanakkor csak 3 lakás rendelkezett, a többi számára közös fürdőszobákat alakítottak ki. A szobákat hajópadlóval, a konyhákat betonlappal burkolták be.[2]
Az épületek egymáshoz épültek, de mögöttük itt is kiskerteket alakítottak ki a dolgozók részére, ahol megengedett volt az aprójószág-tartás (háborús időben a sertéshízlalás is). A telephez közösségi épület,[3] legényszálló, vendéglátóipari egység, iskola (ez csak az 1920-as évekre készült el) és óvoda is tartozott. Egyes források még azt is tudni vélik, hogy a gyár lakóknak hintót biztosított a bevásárláshoz.[1] A futballpálya 1927–1931 között került kialakításra, a Gázgyári Művelődési Ház pedig az 1950-es években épült.[5]
Felmerült a telep bővítésének gondolata is, erre azonban nem került sor.[3]
Napjainkban
[szerkesztés]Mindkét telep túlélte a Gázgyár 1984-es bezárását. 2004-től a Fővárosi Önkormányzathoz tartoznak. A magas bérleti díjak miatt kevés az új beköltöző, a volt gázgyári dolgozók száma jelentősebb a rájuk vonatkozó régi szerződéses alacsonyabb bérleti díjak miatt. A Művelődési Ház az ezredforduló óta használaton kívül áll (egy ideig a szomszédos Aquincumi Múzeum kőtáraként funkcionált).[5]
A Munkástelep iskolája már nem üzemel, az óvoda viszont Óbudai Almáskert Óvoda néven igen.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c https://hvg.hu/kultura/20130517_obudai_gazgyari_lakotelep_riport
- ↑ a b c d e http://www.kitervezte.hu/epuletek/ipar-mezogazdasag/obudai-gazgyar-es-tiszviselotelep
- ↑ a b c d e f g h i https://orszagepito.net/az-obudai-gazgyari-lakotelep/
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20191216_elter_balazs_kulonos_seta_obudan_a_gazgyari_lakotelep
- ↑ a b c d e f https://obudaianziksz.hu/az-ittfelejtett-kolonia/
- ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/gazgyar/index.html
- ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/gazgyar/1979.jpg
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=obug
- ↑ http://almaskertovoda.hu/
Források
[szerkesztés]- https://orszagepito.net/az-obudai-gazgyari-lakotelep/
- https://hvg.hu/kultura/20130517_obudai_gazgyari_lakotelep_riport
- https://hirado.hu/cikk/2021/06/28
- https://pestbuda.hu/cikk/20191216_elter_balazs_kulonos_seta_obudan_a_gazgyari_lakotelep
- http://epa.oszk.hu/02900/02952/00120/pdf/EPA02952_orszagepito_2013_2_56-60.pdf
- https://welovebudapest.com/cikk/2016/11/23/alomlakotelep-4-hengeres-generator-es-gazgyar-obudan
- https://welovebudapest.com/cikk/2020/12/21/varosreszek-idoutazas-egy-mesebeli-multba-a-gazgyari-lakotelep
- https://www.travelo.hu/budapest/20200803-budapest-obudai-gazgyar-epuletbejaras-felfedezes-viztorony.html
- https://obudaianziksz.hu/az-ittfelejtett-kolonia/
- http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11201
- http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/383
- https://budapest100.hu/house/gazgyari-munkas-es-tisztviselo-lakotelep-sujtas-utca-gazgyar-utca/
- http://www.kitervezte.hu/epuletek/ipar-mezogazdasag/obudai-gazgyar-es-tiszviselotelep
- http://lasdbudapestet.blogspot.com/2013/03/obudai-gazgyari-tisztviselotelep_25.html
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia. Az óbudai gázgyár munkás- és tisztviselő telepének történeti és néprajzi elemzése, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1936, ISBN 963-472-087-0 (Folklór és etnográfia 93.)