Balogh Tihamér
| Balogh Tihamér | |
 | |
| Született | Balogh Tihamér 1838. október 31. Pest,  |
| Elhunyt | 1907. június 19. (68 évesen) Budapest, |
| Művészneve | Almási Bálint |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hajnik Paula |
| Gyermekei | |
| Szülei | Balogh Pál |
| Foglalkozása | orvos, író |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (29/3-3-20)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Tihamér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almási Balogh Tihamér (írói álneve: Almási Bálint) (Pest, 1838. október 31. – Budapest, 1907. június 19.) magyar tárca- és novellaszerző, orvos, almási Balogh Pál fia, almási Balogh Zoltán költő testvére, almási Balogh Elemér apja.[2]
Élete
[szerkesztés]A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (1794-1867) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Felsőlövőn kezdte, majd 1850-től Pesten folytatta. 1865-ben orvostudor lett. Ezután Aradon élt, ahol főorvos lett. 1870-ben visszament szülővárosába, ahol folytatta orvosi pályáját.
Munkássága
[szerkesztés]Arany János hatására szépirodalmakat írt. Igazi sikereket vígjátékaival érte le. A következő lapokban jelentek meg munkái: Kalauz (1858), Alföld (1868-1871), Pesti Napló (1873), Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap (1881, 1883).
Művei
[szerkesztés]- Könny és mosoly (1859)
- Amit a szerek meg nem gyógyítanak (1861)
- Népisme (1862)
- Párhuzam a homeopathia és allopathia közt (1865)
- A miniszterelnök bálja (vígjáték, 1869)
- A halálbüntetés eltörlése (1969)
- Clarisse (dráma, 1875)
- A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata (1876)
- A roncsoló toroklob (1877)
- A milimári (népszínmű, 1880)
- A Borzáné Marcsája (népszínmű, 1880)
- A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél (1880)
- Két év múltán (vígjáték, 1881)
- Rendelő óra (vígjáték, 1881)
- A tót leány (népszínmű, 1882)
- Cigány Panna (1884)
- Aranylakodalom (1885)
- Sári néni (népszínmű, 1885)
- Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint (1889)
- Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára (1889)
- Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára (1890)
- Az elválhatatlanok (1895)
Műfordításai
[szerkesztés]- Molière: Botcsinálta doktor (1881)
Az almási Balogh-család
[szerkesztés]Források:[3]
Források:[4]
| Balogh Dávid (?–1810 k.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balogh Mózes (?–1809 után) | Balogh Ábrahám (?) abaújszántói ref. lelkész | Balogh Dániel (1780–?) nagyszöllősi ref. lelkész | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balogh Pál (1794–1867) orvos | Balogh Sámuel (1796–1867) serkei ref. lelkész | Balogh József (1797–1884) költő | Balog Ferenc (1801–?) Gömör megye ügyésze | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balogh Zoltán (1833–1878) költő | Balogh Tihamér (1838–1907) orvos | Albin (1846–?) | Béla (1828–1892) putnoki ref. lelkész | Sámuel (1840–1899) adófőfelügyelő | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balogh Loránd (1869–1945) építész | Balogh Elemér (1871–1938) a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója | József (1875–?) tüzérfőhadnagy | Aladár (1880–?) méneskari főhadnagy | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM43702, Balogh Tihamér, 2018. szeptember 12.
- ↑ familysearch.org Balogh Tihamér gyászjelentése és PANDEA – OSZK Gyászjelentések
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2], [3], [4], [5], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [6], [7], [8]
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [9], Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [10], [11], [12], [13], Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [14], [15], [16]
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.