Aljafería
| Aragónia mudéjar stílusú építészete | |
| Világörökség | |
 | |
| Aljafería palota | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Világörökség-azonosító | 378 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | IV |
| Felvétel éve | 2001 |
| Elhelyezkedése | |
 Aljafería
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 41° 39′ 23″, ny. h. 0° 53′ 49″41.656490°N 0.897080°WKoordináták: é. sz. 41° 39′ 23″, ny. h. 0° 53′ 49″41.656490°N 0.897080°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aljafería témájú médiaállományokat. | |
Az Aljafería palota (romanizált arabul: Qasr al-Jaʿfariya) a mai Zaragozában, Aragóniában, Spanyolországban a 11. század 2. felében épült megerősített középkori iszlám palota. Itt székel jelenleg Aragónia autonóm közösség Cortes-e (helyi parlamentje).
Az épület a taifák (független királyságok) korából egyedülálló jelentőségű azért is, mert ebből a korszakból csak ez a nagy épület maradt meg ilyen ép állapotban.
Történet
[szerkesztés]Miután Aragóniai Alfonz 1118-ban visszafoglalta Zaragozát az Aljafería lett az Aragóniai Királyság lett a keresztény királyok székhelye. Itt született a magyar Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, későbbi portugál királyné majd szent Aragóniai Izabella 1271-ben. 1492-ben majd 1593-ban reneszánsz stílusban, ami főleg a kertben és egyes katonai részekben figyelhető meg többször is felújításra került. Az évszázadok viharai után a 20. században lett a Cortes székhelye.
Eredetileg a mező közepén álló palotát sáncok is védték. Ma már a városon belül közvetlenül hozzáférhető.
Trubadúr Torony
[szerkesztés]
.jpg)
Az Aljafería elsőnek felépült része a Trubadúr Torony. A torony mai nevét Antonio García Gutiérrez 1836-ban készült, a A trubadúr című romantikus drámája után kapta. Ebből készült Giuseppe Verdi azonos – A trubadúr – című operája 1853-ban. Cabañero Subiza (1998) szerint a torony 10. század 2. felében készült.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cabañero Subiza (1998), p. 84.
Hivatkozások
[szerkesztés]- BORRÁS GUALIS, Gonzalo (1991). "Az iszlám város". Guillermo Fatás (dir.) Zaragoza művészettörténeti útmutatója. Zaragoza Városi Tanács. pp. 71–100. 3rd ed. ISBN 978-84-86807-76-4
- BIEL IBÁÑEZ, María Pilar (2008). "Új adatok az Aljaferíáról". Guillermo Fatás (dir.) Zaragoza művészettörténeti útmutatója. Zaragoza Városi Tanács. pp. 711–727. 4th ed. ISBN 978-84-7820-948-4.
- CABAÑERO SUBIZA, Bernabé et al. (1998), Az Aljafería. I. Zaragoza: Aragónia parlamentje. 1998. ISBN 978-84-86794-97-2
- EXPÓSITO SEBASTIÁN et al. (2006). Az Aljafería palota Zaragozában. Zaragoza: Aragónia parlamentje. 2006 (6ª ed.) ISBN 978-84-86794-13-2
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- Az Aljafería Palota az iszlám művészetet bemutató Múzeum határok nélkülben
- Az Aljafería Palota virtuális bejárása
- Al-Andalus: az iszlám Spanyolország művészete, a Városi Művészeti Múzeum egy kiállítási katalógusa (online PDF) az Aljaferíáról anyagokkal (lásd a tartalomjegyzéket)
