Ugrás a tartalomhoz

Akko (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Akkó szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Akko (egyértelműsítő lap).
 A településen világörökségi helyszín található 
Akko
A Német Lovagrend vára
A Német Lovagrend vára
Akko címere
Akko címere
Közigazgatás
Ország Izrael
Körzethívószám972 4
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség48 900 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″32.926111°N 35.083889°EKoordináták: é. sz. 32° 55′ 34″, k. h. 35° 05′ 02″32.926111°N 35.083889°E
Akko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Akko témájú médiaállományokat.

Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város[2] Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.

Az óvárosa, amely az UNESCO kulturális világörökségének része, a Haifai-öböl északi részén, egy félszigeten található, és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak, és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben.[3]

2011-ben 46 464 lakosa volt.[4]

Gazdaság

[szerkesztés]

A városnak több évszázadon keresztül fontos kikötője volt a Földközi-tenger keleti részén, ez mára már erősen vesztett jelentőségéből. Gazdasági súlya ma az iparnak van, mindenekelőtt a vasfeldolgozásnak.

A városnak van vasút-összeköttetése is a Naharija–Haifa vonalon.[5]

Története

[szerkesztés]

Több ókori egyiptomi irat említi, így egy Kr. e. 19. századból való cseréptábla,[6] de megtaláljuk III. Thotmesz idejéből (Kr. e. 15. század) is a kánaáni városlistákon.

Az izraeliták a honfoglalásuk idején nem tudták ezt, a föníciaiak birtokában levő várost bevenni; a környező régiót azonban Áser törzse szállta meg.

Nagy Sándor Kr. e. 333-ban foglalta el és a város központját a tengerpartra helyezte át. Gyarmatává tette és nevét Ptolemaiszra változtatta. A rómaiak alatt a Galileában állomásozó katonaság bázisa.

Kr. u. 614-ben a perzsák foglalták el, de csak rövid ideig volt az övék.

1104-ben a keresztesek foglalták el, akiknek fő kikötőjük és Jeruzsálem eleste után a fővárosuk volt.

1291-ben a mamlúkok lerombolták. A 14. században újraépítették, de csak a 18. században lett újra fontos központtá.

1799-ben Napóleon serege ostromolta – sikertelenül.

1918-ban az angolok kezére került, akiknek itt-tartózkodásuk alatt az ország északi részének közigazgatási központja lett.

Akko

Népesség

[szerkesztés]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1948 és 2018 között
Lakosok száma
4016
21 200
31 700
34 200
37 900
37 200
45 091
45 800
46 600
48 900
1948195619641971197919871995200220102018
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Šnatôn statîstî le-Yisra'el (több nyelv nyelven). Israeli Central Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. ↑ E. A. Wallis Budge, An Egyptian Hieroglyphic Dictionary. London: John Murray, 1920
  3. ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1042
  4. ↑ Locality File (XLS). Israel Central Bureau of Statistics, 2011. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 2.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  6. ↑ Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk, 1985

Források

[szerkesztés]
  • Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története (fordította Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna), Osiris, 1999, ISBN 963-379-448-X
  • Goren Tamás: Izrael

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akko_(település)&oldid=26371779”