A tömjénút városai a Negev-sivatagban
| A tömjénút városai a Negev-sivatagban | |
| Világörökség | |
 | |
| Mamshit | |
| Adatok | |
| Ország | Izrael |
| Világörökség-azonosító | 1107rev |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, V |
| Felvétel éve | 2005 |
| Elhelyezkedése | |
 A tömjénút városai a Negev-sivatagban
Pozíció Izrael térképén
| |
 é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.097500°N 34.657778°EKoordináták: é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.097500°N 34.657778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A tömjénút városai a Negev-sivatagban témájú médiaállományokat. | |
A tömjénút városai a Negev-sivatagban Izrael világörökségi helyszíne. A négy nabateus város, Haluza, Mamshit, Avdat és Shivta a hozzájuk tartozó erődítményekkel és a Negev-sivatag mezőgazdasági tájaival a tömjén és a fűszer fő kereskedelmi útvonalának a mediterraneumig vezető részén terül el. Mind tükrözik a Szaúd-Arábiából a mediterráneumba irányuló, a Kr. e. 3. századtól az Kr. u. 2. századig virágzó tömjén- és mirhakereskedelem bőséges jövedelmezőségét. Modern öntözőrendszereik, városi épületeik, erődítményeik és karavánszerájaik nyomai mind arról az útról tanúskodnak, ahogyan a zord sivatagban megtelepedett a mezőgazdaság és a kereskedelem. A nabateus városok és a kereskedelmi útvonalaik ékesszóló bizonyítékai a tömjén gazdasági, társadalmi és kulturális fontosságának a hellenisztikus világban és a Római Birodalomban. Az utakon nem csak tömjén és egyéb kereskedelmi áruk (pl. fűszerek) utaztak, hanem emberek és eszmék is. A városok, erődök, karavánszerájok és kifinomult mezőgazdasági rendszerek majdnem megkövesedett maradványai, amelyek a tömjénút mentén sorakoznak a Negev-sivatagban, bemutatják, milyen kimagasló választ adott az ember az ellenséges sivatagi körülményekre, és hogyan teremtett mintegy évezreden át tartó virágzó civilizációt.
A világörökségi helyszínek:
| Helyszín | Koordináták | Felvétel éve |
|---|---|---|
| A tömjén- és fűszerkereskedelmi út Arava-Tichona-völgy |
é. sz. 30° 32′ 28″, k. h. 35° 09′ 39″30.541111°N 35.160833°E | 2005 |
| Haluza | é. sz. 31° 05′ 51″, k. h. 34° 39′ 28″31.097500°N 34.657778°E | 2005 |
| Mamshit | é. sz. 31° 01′ 34″, k. h. 35° 03′ 04″31.026111°N 35.051111°E | 2005 |
| Shivta | é. sz. 30° 52′ 53″, k. h. 34° 37′ 54″30.881389°N 34.631667°E | 2005 |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Udi Levy: Petra Az elveszett civilizáció - Bp. General Press K. 1996. - ISBN 963-9282-58-8
- C.Diercke - E. Gaebler: Schul-Atlas für höhere Lehranstalten - Braunschweig, 1899. G. Westermann Verlag
- Encyclopedia Britannica Hung. CD-ver. 2005.
- http://whc.unesco.org/en/list/1107
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
