Ugrás a tartalomhoz

Airbus A320

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Airbus A318 szócikkből átirányítva)
Airbus A320
Lufthansa Airbus A319, A320, A321 a Müncheni repülőtéren
Lufthansa Airbus A319, A320, A321 a Müncheni repülőtéren
Funkcióutasszállító repülőgép
GyártóAirbus
Gyártási darabszám9886 db (2021. feb. 01-i adat)[1]
ÁrA318: 71,9M USD (2014)[2]
A319: 85,8M USD (2014)[2]
A320: 93,9M USD (2014)[2]
A321: 110,1M USD (2014)[2]
Fő üzemeltetőkUSA US Airways
USA United Airlines
Egyesült Királyság EasyJet
Kína China Southern Airlines
Németország Lufthansa
Első felszállás1987. február 22.
Szolgálatba állítás1988. március 28., Air France
A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A320 témájú médiaállományokat.

Az Airbus A320 két hajtóműves, egyfolyosós, keskeny törzsű, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép, amelyet az Airbus az 1980-as évek végére fejlesztett ki, konkurenciát állítva elsősorban a Boeing 737-nek és a McDonnell Douglas DC–9 különböző utódtípusainak. Az első utasszállító repülőgép, ahol digitális elektronikus kormányrendszert alkalmaztak. Napjainkig több mint 4400 darabot állítottak forgalomba, ezzel a második legnagyobb darabszámban épített utasszállító repülőgép lett. Továbbfejlesztése során típuscsaládot hoztak létre, a rövidebb törzsű, kisebb kapacitású Airbus A319-et és a hosszabb Airbus A321-et, valamint később, alaposabb áttervezés után a jelenleg gyártott legkisebb Airbus repülőgépet, a 108 üléses Airbus A318-at.

Fejlesztése

[szerkesztés]
Lufthansa A320-as Ferihegyen

Az Airbus gyár alapításától kezdve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy konkurenciát állítson az akkori vezető nyugati gyártók, a Boeing, illetve a Douglas termékeinek. Így a késői 60-as, korai 70-es években az A300 tervezésénél is ezeket a már ismert piaci követelményeket tartották szem előtt. Az A300-as típusból így az évek alatt számos variáció készült, érdekesség az A320-as szempontjából az A300B10 jelű típusvariáns volt, amely kisebb volt az alapmodellnél, ebből a variánsból végül kifejlesztették az A310-es nagy hatótávolságú típust. Ezután fordult a gyár a Boeing 737 és a McDonnell Douglas DC–9 által reprezentált kategóriához, a kisebb kapacitású, gazdaságos, közepes hatótávolságú gépekhez.

Az új program végül 1977 júniusában indult útjára, a British Aerospace telephelyén, az Airbus gyárcsalád tagjainak segítségével, de magától az Airbustól elválasztva. A társulás neve Joint European Transport (JET) volt, amely Egyesült Európai Szállítmányozásként fordítható, de egyben egy szójáték is, hisz a JET mozaikszó a sugárhajtómű megnevezése is. A cél, egy 130-188 férőhelyes, két CFM56s sugárhajtóművel szerelt típus létrehozása volt, amelynek utazósebessége meghaladja a Boeing 737-es típusáét, és képes akár a hangsebesség 0.84 szorosára is utazási sebességként. A programot később az Airbus zászlaja alá helyezték át az 1980-as években, a fejlesztés vezetését is ide helyezték át, de az eddigi vezető fejlesztőt megtartva.

Az alapmodell, amelynek fejlesztési neve Single-Aisle (SA), itt már három variánssá vált szét, amelyek lényegi különbsége a törzshossz, és így az ülésszám volt, ez 125 és 180 között változott, fejlesztési neveik rendre SA1, SA2 és SA3 lett. A későbbi A319, A320 és A321-es típusvariánsok elődjei voltak ezek.

1981 februárjában az SA2-es modellt átkeresztelték A320-ra, ezzel ez lett a típuscsalád alapvariánsa és egyben névadója. 150 fő befogadására tervezték, és 3440 km hatótávolsággal rendelkezett, a szárnyakba szerelt üzemanyag tartályok segítségével. Hosszabb hatótávra a középső, szárnyak között, a törzs alatt elhelyezett tartállyal kibővítve már 5280 km-es távolságokra is használhatóvá vált.

Gyártása

[szerkesztés]

A gyártás megkezdése számos oknál fogva később indult. A brit, francia és nyugatnémet gyárak versenyeztek a kiosztandó feladatokért, ezzel pedig a jövendő profitért és munkahelyekért. A német gyárak minimum a teljes gyártás 40%-át követelték, mialatt a britek is maguknak követelték a vezető gyárak jogát, hivatkozva a kutatás alatt játszott szerepükre és tapasztalatukra. Másik problémát jelentett a gyártás beindításánál a hiányzó tőke, amelyet a részt vevő országok repülőgépipara az anyaországtól várt tőkeinjekció formájában.

Első megrendelője az Air France volt 1981-ben, és a gépek üzembe állítását 1986-tól tervezték. A rövid és közepes hatótávolságú A320-as gyártása 1984-ben kezdődött meg. A gyártás indításakor 5 megrendelő várt összesen 96 darabra.

Prototípusa 1987. február 14-én gördült ki a gyárból, hatalmas ünnepségek közepette, lézershow-val és szárazjéggel felvezetett, látványos bemutató keretében. A gazdasági és politikai elit is képviseltette magát az eseményen, például Wales hercege és hercegnője. Február 22-én repült először, összesen 3 óra 23 percet. Ez volt a berepülő program kezdete, amely végül 1200 repülési órát és 530 fel- illetve leszállást igényelt.

Az Európai hatóságoktól 1988. február 26-án kapta meg a szükséges engedélyeket, és két változata került sorozatgyártásra. Az egyik a 130-154 személyes A320–100-as, a másik a nagyobb felszállótömegű, maximum 180 személy szállítására alkalmas A320–200-as. Az első példányokat az Air France és a British Airways vette át 1988. március 26-án, módosított hajtóművel felszerelt változatát pedig 1989 májusában a szlovén Adria Airways állította forgalomba.

2008. szeptember 28-án Tiencsinben felavatták az Airbus kínai gyárát, amely a nyugat-európai repülőgépgyártó-csoport első összeszerelő üzeme Európán kívül, s mindenben megegyezik a hamburgival.[3]

Jellemzői

[szerkesztés]

A világ legkorszerűbb műszaki vívmányaival felszerelt utasszállító repülőgépről kezdetben nagyon sok ellentmondó vélemény alakult ki szakmai körökben, mivel az erősen elrugaszkodott az addigi szemlélettől. Az Airbus gyártmányainak történetében először használtak műanyagokat a szerkezeti elemek gyártásához, ezenkívül számítógépes, elektromos vezérlésű (fly-by-wire) kormányrendszerrel, a szokásos szarvkormány helyett joystickkel és digitális pilótafülkével szerelték fel.

A kezdeti modell a központi (nem a szárnyakban elhelyezett) üzemanyag tartállyal kiegészítve 5,280 km-es hatótávolsággal rendelkezett, és szélesebb volt, mint a konkurens Boeing B737-es (3,7m a 3,45 m-rel szemben).

Típusváltozatok

[szerkesztés]
Az Airbus A320 típuscsalád méretarányos ábrázolása

Az A320-as alapmodell egy olyan repülőgépcsaládot hozott létre, amely közös kialakítású, de utaskapacitása az A318-as esetében 100,[4] az A321-es esetében 220 utasig terjed.[5] A Boeing 737-es, 757-es és 717-es típusokkal versenyeznek. Mivel a négy változat hasonló pilótafülkével rendelkezik, mindegyikhez ugyanolyan típusjogosítás kell. Ma már minden változat elérhető vállalati repülőgépként. A319LR néven egy A319-es változatot is kifejlesztettek. Léteznek katonai változatok is, mint például az A319 MPA. Az American Airlines az A320-as típuscsalád legnagyobb üzemeltetője, 2017. szeptember 30-án 392 repülőgépet állított szolgálatba.

Technikailag az "A320" elnevezés csak az eredeti közepes méretű repülőgépre vonatkozik, de informálisan gyakran használják az A318/A319/A320/A321 család bármelyik tagjára. Minden változat képes 180 perces ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) tanúsításra 2004 (EASA) és 2006 (FAA) óta.[6] Az új Airbus A320neo projekt elindításával az Airbus A320-as család korábbi tagjai az "aktuális hajtómű opció" vagy "CEO" nevet kapták.

Az A318 a típuscsalád legrövidebb változata, hossza mindössze 31,44 m, maximum 132 fő szállítására képes.

A318

[szerkesztés]

A típuscsalád legrövidebb változata, hossza mindössze 31,44 m, maximum 132 fő szállítására képes. Hatótávolsága 3100 tengeri mérföld (5700 km). A repülőgép 2003 júliusában állt szolgálatba a Frontier Airlines-nál, és közös típusjogosítással rendelkezik az Airbus A320-as család többi változatával, így az A320-as család meglévő pilótái további képzés nélkül vezethetik a repülőgépet. Ez a legnagyobb kereskedelmi repülőgép, amelyet az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség meredek megközelítési műveletekre engedélyezett, így olyan repülőterekre is repülhet, mint a London-City repülőtér. Az Airbus A320-as család többi változatához képest az A318-as típus csak kis darabszámban kelt el, 2015. október 31-ig összesen csak 80 repülőgépre adtak le megrendelést. 2018-ban az A318-as listaára 77,4 millió dollár volt.[7]

A318 Elite

[szerkesztés]

2005. november 11-én jelentette be a gyártó az A318 típus egyedi variánsát, amely magánrepülőgépekre lett specializálva, egyedi kabinbelsővel (2-18 utas számára), illetve 4000 tengeri mérföld (7400 km)-re megnövelt hatótávval.

Az A319-es az alaptípusnál 3,73 méterrel rövidebb, 145 főig oldalanként egy, 146 vagy annál több utas esetén pedig oldalanként kettő szárnyvégi kijárattal rendelkezik.

A319

[szerkesztés]

Az alaptípusnál 3,73 méterrel rövidebb, mindössze 33,84 m hosszú variánst a kevéssé terhelt járatok teljesítésére fejlesztette ki a gyártó.[8][9][10] Az A320M-7 néven is ismert típus az A320-as rövidített, minimális változtatásokat tartalmazó változata. Az A320-200-ashoz hasonló üzemanyag-kapacitással és kevesebb utassal a hatótávolság 124 utassal, kétosztályos konfigurációban 6 650 km (3590 tengeri mérföld), illetve modernizált wingletekkel, másnéven "Sharkletekkel" 6 850 km (3700 tengeri mérföld).[10] Az A319-eshez kétféle hajtómű áll rendelkezésre: a 102,5-110,3 kN (23 040-24 800 lbf) IAE V2500 vagy a 98-120 kN (22 000-27 000 lbf) CFM56. Bár ezek a hajtóművek megegyeznek az A320-aséval, az A319-es alacsonyabb maximális felszállási súlya miatt csökkentett teljesítményűek.

Az A319-est Udvarházy Ferenc István, az ILFC korábbi elnök-vezérigazgatója kérésére fejlesztették ki.[11] Az A319-es első megrendelője valójában az ILFC volt, amely 1993-ig hat A319-esre adott le megrendelést.[12] A Swissair és az Alitalia további megrendeléseire számítva az Airbus úgy döntött, hogy 1993. június 10-én piacra dobja a típust. Az első A319-es végleges összeszerelése 1995. március 23-án kezdődött, és 1996 áprilisában mutatták be először a Swissairnél.[13] A közvetlen versenytársa a Boeingnál a Boeing 737-700-as.

Az A319-es típusból összesen 1460 darabot szállítottak le, és 2017. szeptember 30-áig még 24 darab rendelés volt.[14] Egy 1998-as A319-es újonnan 35 millió dollárba került; értéke 2009-re megfeleződött, és 2019-re elérte a selejtezési szintet.[15] 2018-ban az A319-es listaára 92,3 millió dollár volt.[7]

A319CJ

[szerkesztés]

A rövidítés a "corporate jet" kifejezést jelöli, vagyis üzleti célokra készült sugárhajtőműves repülőgép. Jelentősen nagyobb szabadságot kaptak a leendő megrendelők a típusvariáns esetén, így kiegészítő üzemanyagtartályok esetén akár 6500 tengeri mérföld (12 000 km) hatótávolsággal is üzemeltethető, 8 utassal, de 32 utasig is berendezhető.

Kormányzati különgépként használja Örményország, Azerbajdzsán, Brazília, Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország, Malajzia, Thaiföld, Törökország, Ukrajna és Venezuela.

A319LR

[szerkesztés]

A "longer range", vagyis megnövelt hatótávolságú modell a A319-hez képest. A kiegészítő üzemanyagtartályok segítségével akár 5600 tengeri mérföld (10 400 km) hatótávolsággal is üzemeltethető.

Az A320-as a Wizz Air színében, leszállás után (HA-LYT)

A320

[szerkesztés]

Az A320-as sorozatnak két változata van, az A320-100 és az A320-200. Mindössze 21 darab A320-100-as készült.[12] Ezeket a repülőgépeket, az elsőként legyártottakat az Air Inter - amelyet később az Air France felvásárolt - és a British Airways részére szállították a British Caledonian felvásárlását megelőzően leadott megrendelés alapján.

A -100-ashoz képest az elsődleges különbséget a -200-as hajlított szárnyvége és a megnövelt üzemanyag-kapacitás jelentette, ami megnövelte a hatótávolságát. Az Indian Airlines az első 31 db A320-200-as repülőgépét kettős futóművel felszerelt fő futóművel használta a rossz kifutópálya-viszonyokkal rendelkező repülőtereken, amelyekkel az egy futóművel felszerelt fő futóművel nem lehetett volna megbirkózni.

A két CFM56-5 vagy IAE V2500 típusú, 98-120 kN (22 000-27 000 lbf) tolóerejű hajtóművel hajtott A320-as tipikus hatótávolsága 150 utassal 3 300 tengeri mérföld vagy 6 100 km.[8] Az A320-as típusból összesen 4512 darabot szállítottak le, és 2017. szeptember 30-áig még 220 darab rendelés volt belőle.[14] A legközelebbi versenytársa Boeingnál a Boeing 737-800-as.[16]

1988-ban egy új A320-as értéke 30 millió dollár volt, az 1990-es évek végére elérte a 40 millió dollárt, ami 30%-kal alacsonyabb volt az inflációnál. 2001 után 37 millió dollárra csökkent, majd 2008-ban 47 millió dolláron tetőzött az ára, és az A320neo-ra való átállásig 40-42 millió dolláron stabilizálódott.[17] A 2018-as listaára 101 millió dollár volt.[7]

A320P2F

[szerkesztés]

Miután az Elbe Flugzeugwerke 2021 márciusában megkezdte az első A320-as átalakítását, az A320P2F december 8-án teljesítette háromórás szűzrepülését Szingapúrból.[18] A repülőgépet 2006-ban szállították le, és első teherszállítója 2022 második negyedévétől a nairobi székhelyű Astral Aviation lesz, amelyet a közel-keleti Vaayu Grouptól lízingeltek.[19] Az A320P2F 2022. március végén kapta meg a kiegészítő típusengedélyét.[20]

Az A320P2F a legjobb választás az expressz belföldi és regionális járatok üzemeltetésére. A repülő 1900 tengeri mérföldön akár 27 tonna szállítására is alkalmas, és a főfedélzeten 14 nagyméretű konténer/raklap, az alsó fedélzeten pedig 10 LD3 típusú konténer számára kínál helyet.[21]

A320 Prestige

[szerkesztés]

A320neo

[szerkesztés]
Bővebben: Airbus A320neo

Az új motortípusos gép, ami 15%-os üzemanyag-megtakarítást ígér, 2014. július elsején hagyta el hangárját[22] és 2700 eladásával azonnali „bestseller” lett.

Az A321-es 6,93 méterrel hosszabb, mint az A320-as repülőgépé; a szárny feletti kijáratokat ajtókkal helyettesítették.

A321

[szerkesztés]

Az első A320-as 1988-ban kezdte meg működését, így az A321-es még ugyanabban az évben megjelent első változataként.[12] Az A321-es 6,93 méterrel hosszabb, mint az A320-as. Az A321-100-as maximális felszállósúlya 9 600 kg-mal 83 000 kg-ra nőtt.[12] A teljesítmény fenntartása érdekében a szárnyfelületet 4 négyzetméterrel, 128 négyzetméterre növelték, úgy hogy kettős résszel ellátott fékszárnyakat építettek be.[23] A két prototípus közül az első szűzrepülésére 1993. március 11-én került sor.[13] Az A321-100-as 1994 januárjában állt szolgálatba a Lufthansánál.

Mivel az A321-100 hatótávolsága kisebb volt, mint az A320-asé, 1995-ben megkezdődött a nehezebb és nagyobb hatótávolságú A321-200-as fejlesztése. A nagyobb hatótávolságot a nagyobb tolóerejű hajtóművekkel (V2533-A5 vagy CFM56-5B3), kisebb szerkezeti megerősítésekkel, valamint a hátsó padló alatti raktérben elhelyezett egy vagy két opcionális 2 990 literes üzemanyagtartály beépítésével sikerült elérni. Üzemanyagtartalmát 30 030 literre, maximális felszállósúlyát pedig 93 000 kg-ra növelték. Először 1996 decemberében repült, és 1997 áprilisában állt szolgálatba a Monarch Airlinesnál.

Az A321 legközelebbi versenytársai a Boeingnál a Boeing 737-900/900ER és a 757-200-as.[16] Az A321-es típusból összesen 1562 darabot szállítottak le, és 2017. szeptember 30-áig még 231 darab rendelés volt belőle.[14] 2018-ban az A321-es listaára 118,3 millió dollár volt.[7]

A321P2F

[szerkesztés]

Az Airbus Freighter Conversion GmbH programot indított az A320-as és A321-es repülőgépek teherszállító repülőgéppé történő átalakítására. A repülőgépek átalakítását a németországi Drezdában és az oroszországi Zsukovszkijban működő Elbe Flugzeugwerke GmbH (EFW) végezné. Az első megrendelő, az AerCap 2008. július 16-án határozott szerződést írt alá 30 utasszállító A320/A321-esének A320/A321P2F utasszállítóból teherszállítóvá alakításáról. Az Airbus azonban 2011. június 3-án bejelentette, hogy az összes partner leállítja az átalakítási programot, arra hivatkozva, hogy nagy a kereslet a használt, utasszállító repülőgépek iránt.[24]

A320 Enhanced

[szerkesztés]

A321neo

[szerkesztés]
A321neo a koreai Asiana Airlines színében, felszállás után (HL8364)

Az A321neo fejlesztését az Airbus 2010. december 1-én jelentette be az A320neo gépcsalád részeként.[25] A prototípus 2016. február 9-én szállt először levegőbe és 2017. május 31-én állt menetrend szerinti forgalomba a Virgin America színeiben a San Francisco–Washington járaton.[26] Az alapfelszereltségű A321neo a hagyományos A321-eshez képest 1450 km-rel távolabbra tud repülni és körülbelül 10 utassal többet tud szállítani, üzemanyagfosztása utasonként 30%-kal kisebb. 2021. február végéig a légitársaságok 3466 A321neót rendeltek 1791 A321-eshez képest.[27]

Rendelések és szállítások

[szerkesztés]

2015. januárig a típus különféle változataiból összesen 7893 darabot rendeltek meg, ebből 6415 darabot szállítottak le, 1478 gyártásra vár. A szállítások évenkénti bontásban a következőképp néznek ki:[* 1] [28][29]

Rendelések Szállítások
Típus Összesen Megrendelt Összesen 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008
A318 79 0 79 0 0 1 2 2 2 6 13
A319 1,472 39 1,433 4 34 38 38 47 51 88 98
A320 4,760 893 3,867 17 306 352 332 306 297 221 209
A321 1,582 546 1,036 9 150 102 83 66 51 87 66
Összesen 7,893 1,478 6,415 30 490 493 455 421 401 402 386
Szállítások
Típus 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988
A318 17 8 9 10 9 - - - - - - - - - - - - - - -
A319 105 137 142 87 72 85 89 112 88 53 47 18 - - - - - - - -
A320 194 164 121 101 119 116 119 101 101 80 58 38 34 48 71 111 119 58 58 16
A321 51 30 17 35 33 35 49 28 33 35 22 16 22 16 - - - - - -
Összesen 367 339 289 233 233 236 257 241 222 168 127 72 56 64 71 111 119 58 58 16

Üzemeltető légitársaságok

[szerkesztés]

A típus főbb üzemeltetői:[* 2]

Airbus A320 modell a Wizz Air színeiben

Balesetek

[szerkesztés]

2012 áprilisáig a típus példányait összesen 60 esetben érte baleset, 23 esetben a repülőgép teljesen összetört, ezek összesen 782 áldozatot követeltek.[30] Ezenkívül 50 esetet tartanak számon, amelyek a digitális pilótafülke meghibásodásával kapcsolatosak. Néhány kiemeltebb eset:

  • 1993. szeptember 14-én Varsóban leszállás után túlfutott a pályán, és nekiütközött egy töltésnek, majd kigyulladt a Lufthansa D-AIPN lajstromjelű gépe. Két fő meghalt, a repülőgép megsemmisült.[31]
  • 2009. január 15-én a New York-i LaGuardia reptérről az észak karolinai Charlotte városba tartó US Airways járatot teljesítő A320–214 típusú gép közvetlenül a felszállás után a közeli Hudson folyón hajtott végre kényszerleszállást. A pilóták példaértékű manőverének köszönhetően mindenki túlélte a gépen tartózkodó 150 utasból és 5 fős személyzetből a balesetet, csupán 5 súlyosabb sérülés volt. A baleset oka madárrajjal történő ütközés volt, amelynek következtében mind a két hajtómű leállt, így a gép képtelen volt tovább emelkedni, ahhoz pedig nem volt elég magasan, hogy biztonságosan visszaforduljon a reptérre. A repülőgép ma kiállítási tárgy a Karolinai Repülési Múzeumban .[32]
  • 2013. június 8-án Rómában kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik A320-asa, Bukarestből az olasz főváros Ciampino repülőtérre tartó gép a futómű elakadása miatt. A problémát egész pontosan a bal főfutómű fedőajtajának hibája okozta, aminek következtében a bal főfutómű nem tudott teljes egészében kinyílni, és ez nem először fordult elő a típus történetében. A pilóták az eseményt felkészülten, az előírásoknak megfelelően kezelték; 165 utassal és hatfős személyzettel a fedélzeten a Fiumicino reptéren landoltak, az utasok a mentőcsúszdán hagyták el a gépet, senki sem sérült meg.[33]
  • 2014. december 28-án az indonéziai Surabayából indult Szingapúrba az AirAsia 8501-es járata, 162 emberrel a fedélzetén. A géppel megszakadt repülés közben a kapcsolat, az óceánban találták meg a roncsokat. Az okok egyelőre ismeretlenek, az időjárási körülmények szélsőségesek voltak. A gépen mindenki életét vesztette.
  • 2015. március 24-én a német Germanwings Barcelonából Düsseldorfba tartó járat 150 emberrel a fedélzetén, az Alpok egyik hegycsúcsának repült. A nyomozás alapján a pilóta szándékosan vezette a gépet a hegynek.
  • 2015. október 31-én egy a Metrojet légitársaság A321-es gépe a felszállás után a Sínai-félszigeten lezuhant. A fedélzeten 217 utas és 7 fő személyzet utazott, senki sem élte túl a katasztrófát.

Műszaki adatok

[szerkesztés]
Méretek A318[34] A319[35] A320[36] A321[37]
Hossz 31,45 m 33,84 m 37,57 m 44,51 m
Magasság 12,51 m 11,76 m
Törzs szélessége 3,95 m
Utastér szélesség 3,70 m
Utastér hossz 21,38 m 23,78 m 27,51 m 34,44 m
Szárny fesztávolság 34,10 m
Szárny felület 122 m²
Szárnynyilazás 25°
Futómű tengelytáv 10,25 m 11,04 m 12,64 m 16,92 m
Nyomtávolság 7,59 m
Tömeg adatok A318 A319 A320 A321
Legnagyobb üzemtömeg 39,5 t 40,8 t 42,6 t 48,5 t
Legnagyobb tömeg (üzemanyag nélkül) 54,5 t 58,5 t 62,5 t 73,8 t
Legnagyobb guruló tömeg 68,4 t 75,9 t 78,4 t 93,9 t
Legnagyobb felszállótömeg 68 t 75,5 t 78 t 93,5 t
Legnagyobb leszállótömeg 57,5 t 62,5 t 66 t 77,8 t
Tüzelőanyag mennyisége 24 210 l 24 210 l (30 190 l) 23 700 l (29 680 l)
Üzemeltetési adatok A318 A319 A320 A321
Hajtóművek (2 db) CFM International CFM56-5B
International Aero Engines IAE V2500
Hajtóművek tolóereje 96-106 kN 98-120 kN 111-120 kN 133-147 kN)
Személyzet 2 fő pilóta + utaskísérők
Ülések száma 132 (1 osztályon, maximum)
117 (1 osztályon, tipikus)
107 (2 osztályon)		 156 (1 osztályon, maximum)
134 (1 osztályon, tipikus)
124 (2 osztályon)		 180 (1 osztályon, maximum)
164 (1 osztályon, tipikus)
150 (2 osztályon)		 230 (1 osztályon, maximum)
199 (1 osztályon, tipikus)
185 (2 osztályon)
Hatótávolság 3 200 nm (5 900 km) 3 700 nm (6 900 km) 3 300 nm (6 100 km) 3 200 nm (5 900 km)
Szolgálati csúcsmagasság 39,100-39,800 ft (11 900-12 100 m)
Utazósebesség Mach 0,78 (828 km/h)
Max. repülési sebesség Mach 0,82 (903 km/h)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2013 decemberig bezárólag tartalmazza a szállítások számát.
  2. ↑ Legalább 50 repülőgépet üzemeltetnek.

Forrásjegyzék

[szerkesztés]
  1. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. ↑ a b c d Airbus Aircraft 2014 List Prices (PDF). Airbus S.A.S. [2014. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  3. ↑ Felavatták az Airbus kínai gyárát. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
  4. ↑ Dimensions & key data | Airbus, a leading aircraft manufacturer. web.archive.org, 2012. február 26. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  5. ↑ Dimensions & key data | Airbus, a leading aircraft manufacturer. web.archive.org, 2012. február 24. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  6. ↑ Airbus A320 Family approved for 180 minute ETOPS by the FAA | Airbus Press release. web.archive.org, 2016. április 7. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  7. ↑ a b c d "AIRBUS AIRCRAFT 2018 AVERAGE LIST PRICES* (USD millions)" (angol nyelven) (PDF). [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  8. ↑ a b Dimensions & key data | Airbus, a leading aircraft manufacturer. web.archive.org, 2012. január 24. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  9. ↑ airbus industrie | airbus | mcdonnell douglas | 1995 | 2575 | Flight Archive. web.archive.org, 2012. június 22. [2012. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  10. ↑ a b Dimensions & key data | Airbus, a leading aircraft manufacturer. web.archive.org, 2012. február 15. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  11. ↑ The Real Owner of All Those Planes - New York Times. web.archive.org, 2013. május 15. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  12. ↑ a b c d Guy Norris: Airbus. Internet Archive. 1999. ISBN 978-0-7603-0677-2 Hozzáférés: 2022. november 2.  
  13. ↑ a b Civil aircraft today : the world's most successful commercial aircraft. Internet Archive. 2008. ISBN 978-1-905704-86-6 Hozzáférés: 2022. november 2.  
  14. ↑ a b c Orders and deliveries. web.archive.org, 2019. február 10. [2019. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  15. ↑ Values of A319 Continue to Taper Down - Aircraft Value News. web.archive.org, 2019. január 22. [2019. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  16. ↑ a b The Flying Engineer: The Airbus A320 family vs the Boeing 737 family: Who’s got the muscle?. web.archive.org, 2017. március 23. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  17. ↑ Prices of New A320s Hardly Changed in 20 Years - Aircraft Value News. web.archive.org, 2019. január 21. [2019. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  18. ↑ Chua2021-12-09T03:02:00+00:00, Alfred: First A320P2F completes maiden test flight from Singapore (angol nyelven). Flight Global. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  19. ↑ Chua2022-02-14T05:41:00+00:00, Alfred: First A320P2F to enter service with African cargo carrier Astral Aviation (angol nyelven). Flight Global. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  20. ↑ Chua2022-03-24T02:25:00+00:00, Alfred: EFW clinches European type certification for A320P2F (angol nyelven). Flight Global. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  21. ↑ "A320 FAMILY: the most successful aircraft family ever" (angol nyelven) (PDF). Airbus. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  22. ↑ https://fr.news.yahoo.com/video-premier-a320neo-nouveau-best-seller-dairbus-sorti-095506421.html
  23. ↑ "A321: Taking on the 757" (angol nyelven). Flight International. [2017. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  24. ↑ Newsroom | Airbus (angol nyelven). www.airbus.com, 2021. június 14. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
  25. ↑ Airbus offers new fuel saving engine options for A320 Family. www.airbus.com. (angolul) Airbus S.A.S. (2010. december 1.) (Hozzáférés: 2021. április 16.) arch
  26. ↑ Airbus delivers first ever A321neo to Virgin America. www.airbus.com. (angolul) Airbus S.A.S (2017. április 20.) (Hozzáférés: 2021. április 16.) arch
  27. ↑ Jake Hardiman: What Are The Differences Between An A321ceo And A321neo? simpleflying.com. (angolul) Simple Flying (2021. február 28.) (Hozzáférés: 2021. április 16.) arch
  28. ↑ Airbus orders and deliveries (Microsoft Excel). Airbus, 2013. december 31. [2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  29. ↑ Historical Orders and Deliveries 1974–2009 (Microsoft Excel). Airbus, 2010. január 1. [2010. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 10.)
  30. ↑ Airbus A319/A320/A321 at Aviation Safety Network database
  31. ↑ Hivatalos jelentés a Varsói 1993as balesetről
  32. ↑ Hír a Hudson folyóra történő leszállásról
  33. ↑ Wizz Air baleset Rómában
  34. ↑ Airbus A318 Specifications. [2016. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)
  35. ↑ Airbus A319 Specifications. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)
  36. ↑ Airbus A320 Specifications. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)
  37. ↑ Airbus A321 Specifications. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Airbus A320
A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A320 témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Airbus_A320&oldid=27209977#A318”