Ugrás a tartalomhoz

AGS JH23

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AGS JH23
AGS JH23B
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóAGS
TervezőChristian Vanderpleyn
Michel Costa
ElőzőAGS JH22
KövetkezőAGS JH24
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas monocoque
MotorFord-Cosworth DFZ/DFR 3,5L V8 szívó
VáltóHewland 6 sebességes manuális
ÜzemanyagElf
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)AGS
Pilóták14. FRA Philippe Streiff
40. ITA Gabriele Tarquini
40. ITA Gabriele Tarquini
41. GER Joachim Winkelhock
41. GER Joachim Winkelhock
41. FRA Yannick Dalmas
Első versenyBrazília 1988-as Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó versenyMagyarország 1989-es Formula–1 magyar nagydíj
Futott versenyek22
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

Az AGS JH23 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet az AGS csapat tervezett és versenyeztetett az 1988-as Formula–1 világbajnokság során. Egyetlen autójukat Philippe Streiff vezette. Az 1989-es idény java részét is ezzel az autóval teljesítették, JH23B néven, ezt Joachim Winkelhock, Yannick Dalmas és Gabriele Tarquini vezették.

Áttekintés

[szerkesztés]

1988-ban a turbókorszak utolsó évében járt a sportág. Ugyan az AGS az előző évi autó továbbfejlesztését mutatta be, és ugyanúgy Ford-Cosworth DFZ motorok hajtották őket, a turbók leszabályozása és a jó saját motor miatt alapvetően nem teljesítettek rosszul. Streiff az összes versenyre kvalifikálni tudott, Monacóban tizenkettedikként, Kanadában pedig tizedikként is - utóbbi esetben ugyan kiesett a futamról, de a negyeidk helyért csatázott Nelson Piquet Lotusával. Streiff sajnos több versenyen kiesett, ahol közel kerülhetett volna a pontszerzéshez, a legjobb eredményük egy nyolcadik hely volt a japán nagydíjon. Ez azt is jelentette, hogy az idényt nulla ponttal zárták - a tempó egyértelműen megvolt, a megbízhatósággal azonban gondok voltak, és hátrány volt az is, hogy csak egy autóval neveztek.

1989-re az autót átalakították, és immár egy eggyel erősebb, Ford-Cosworth DFR motort helyeztek bele. Két autóval neveztek, az egyiket Streiff vezette volna, a másikat pedig a túraautós kategóriákból érkező Joachim Winkelhock. A szezon előtti teszteken azonban Streiff hatalmas balesetet szenvedett Brazíliában, és olyan súlyosan megsérült, hogy kerekesszékbe kényszerült. A helyére Imolától Gabriele Tarquinit ültették. Gondot okozott még a csapat számára, hogy a mögöttük álló Bouygues vállalat, amely szponzorálta őket, hirtelen kihátrált mögülük, a csapatot egy másik tulajdonos vette meg, aki elküldte az addig az autók tervezéséért felelős Christian Vanderpleyn-t[1].

Winkelhock és a később a helyére ülő Yannick Dalmas egyszer sem tudták még a prekvalifikációt sem teljesíteni. Tarquini azonban az autóval szerzett egy pontot Mexikóban. Az idény második felében végül a JH24 váltotta ezt a modellt.

Eredmények

[szerkesztés]
Év Kasztni Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1988 JH23 Cosworth DFZ G BRA SMR MON MEX CAN DET FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 0 -
Philippe Streiff KI 10 KI 12 KI KI KI KI KI KI 10 KI 9 KI 8 11
1989 JH23B Cosworth DFR G BRA SMR MON MEX USA CAN FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 1 15.
Philippe Streiff
Gabriele Tarquini 8 KI 6 7 KI KI NPK
Joachim Winkelhock NPK NPK NPK NPK NPK NPK NPK
Yannick Dalmas NPK NPK NPK

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. Az AGS-sztori… (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2020. április 3. (Hozzáférés: 2025. február 19.)