8 cm Panzerabwehrwerfer 600

8 cm Pa.W. 600
Gyártási adatok
Típus	páncéltörő löveg
Ország	Harmadik Birodalom
Tervező	Rheinmetall
Gyártó	Rheinmetall
Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1944–1945
Alkalmazó ország	Harmadik Birodalom
Háborús alkalmazás	második világháború
Műszaki adatok
Űrméret	81,4 mm
Tömeg	0,640 t
Fegyver hossza	2950 mm
Csőtorkolati sebesség	520 m/s
Hatásos lőtávolság	750 m
Max. lőtávolság	6000 m
Oldalirányzás	55°
Magassági irányzás	mínusz 6° plusz 32°

A 8 cm Panzerabwehrwerfer 600 (rövidítve 8 cm Pa.W. 600 vagy 8 cm PaW 600, magyarul 8 cm-es páncéltörő gránátvető 600), vagy kevésbé közismert nevén PWK 8H63 egy német páncéltörő fegyver volt a II. világháborúban, amit a Rheinmetall vállalat fejlesztett ki.

Történet

1943-ban a német hadsereg egyre komolyabb problémákkal nézett szembe, mivel a páncéltörő lövegek mérete és tömege valamint előállítási költsége is egyre nagyobb lett, amit az erősebb szövetséges harckocsik megjelenése indokolt. A tervezőmérnökök azonban a PaK 44-es páncéltörő löveggel egy olyan fegyvert hoztak létre, melyet csak nagy nehézségek árán lehetett előállítani, harctéri mozgatásuk és üzemeltetésük pedig körülményesnek bizonyult. A hadvezetés hamarosan belátta hogy inkább egy könnyű és olcsó ugyanakkor nagy teljesítményű páncéltörő ágyúra lenne szükség. A német szakemberek a hátrasiklás nélküli lövegben látták a megoldás kulcsát, ettől az ötlettől azonban a hadsereg nem volt túlságosan elragadtatva. A hátrasiklás nélküli lövegek ugyanis a hajtótöltet 4/5-ét az ágyú reakcióerejének kompenzálására használták fel, ennek köszönhetően nagy mennyiségű robbanóanyagot emésztettek fel. A legnagyobb akadályt a német üzemek jelentették amelyek amúgy is csak nagy nehézségek árán tudták kielégíteni a német hadsereg robbanóanyag igényeit. Ezért a Rheinmetall mérnökei egy radikálisan új ballisztikai alapelvvel álltak elő. Ez az alapelv a "kis és nagy nyomású rendszer" (Hoch-und-Nieder-druck system) néven vált ismertté.

A töltet robbanásából származó nyomást a nehéz csőfarra összpontosították ahonnan lassan és egyenletesen vezették át a könnyű csőbe. Ez a megoldás nagy nyomást és állandó égést biztosított, ami lassabb de egyenletesebb gyorsítást eredményezett, viszont mindezen tényezők hosszabb időintervallumon belül érvényesültek. Maga a páncéltörő löveg küllemre nem sokban különbözött a kor többi, hasonló rendeltetésű ágyújához képest, néhány paramétert illetően azonban mégsem lehetett ezek közé sorolni. A PAW 600-as ugyanis igen csak könnyűnek számított, tömege mindössze 640 kg, a löveg űrmérete pedig 81,4 mm volt, a hasonló kaliberű (75-88 mm-es) német páncéltörő ágyúk ennél sokkal nehezebbek voltak. Előnyei az alacsony össztömegű sima cső és lövegtalp valamint a testesebb de egyszerű felépítésű ékzár voltak. A lövegtalp felfüggesztését torziós rugókkal oldották meg, csúszótalp gyanánt pedig egy könnyű kosár alakú elemet használtak melynek belsejébe húzott acélrudakat helyeztek, ezek játszották el a hátrasiklás-dugattyúk szerepét. A rendszer részét képezte a csőegyensúlyozó rúgó is amit rétegelt lemezből készítettek el. Mindez alacsonyabb tömeget biztosított a fúrt tömbacél kivitelű rendszerekkel szemben, amit a hagyományos tüzérségi fegyverekhez használtak, ám túl könnyűnek bizonyult ahhoz hogy tartós ideig tüzeljenek vele illetve szállítsák. Így végül a legtöbb PAW 600-ast hagyományos PaK 38-as ágyútalpra szerelték.

Rendszeresített lőszerek

A PAW 600-ashoz tervezett lőszer volt az új fegyver rendszer legszokatlanabb része. A meghajtótöltet 360 g diglikolport tartalmazott, a töltet hüvelye pedig a 10,5 cm-es le FH 18-as tüzérségi ágyúhoz használt lőszerből származott. A hüvelyt egy 15 mm-es vastagságú, nehéz, vas lemez fedte le melynek oldalába 8 lyukat fúrtak. Maga a lövedék megegyezett a hagyományos német 81mm-es aknagránáttal amelyet kumulatív páncéltörő töltettel és csapódó gyújtóval láttak el. A gránát nyele üreges volt melynek végét a hüvely lezáró lemezéhez erősítették egy csatlakozó csap segítségével. A gránát és a csap is át volt fúrva amit egy 55 MPa nyomásra elnyíródó csapszeggel tömtek be. Amikor az ágyút elsütötték a hüvelyen belül a meghajtó töltet berobbant, a lőporgázok pedig a záró lemez lyukain keresztül terjeszkedtek, és a lövedék mögött található térrészben torlódtak fel. Amint a nyomás elérte az 55 MPa értéket a rögzítőcsapszeg elnyíródott és a lövedék gyorsulni kezdett. Ezzel a lőszerrel a PAW 600-as löveg akár a 140 mm vastagságú páncélzatot is átlőhette maximum 750 m-es lőtávolságból. A lövedék stabil röptét szárnystabilizálással érték el.

Puha célok ellen a hagyományos repeszromboló aknagránátot használták.

Harci alkalmazás

1945 januárjában, adták át az első 81 PAW 600-ast, ezeket valószínűleg a 30. és 31. Páncélgránátos-ezred alakulatai használtak a háború végén.

Források

• Ian V. Hogg: A II. világháború német titkos fegyverei, Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 1999, ISBN 963-9037-64-8