2017-es csehországi parlamenti választás
2017-es csehországi parlamenti választás 2017. október 20. 21. | |||
|
| ||
|---|---|---|---|
| Vezető | Andrej Babiš | Petr Fiala | Ivan Bartoš |
| Párt | ANO 2011 | ODS | Kalózpárt |
| Előző választás | 47 mandátum, 18,7% | 16 mandátum, 7,7% | 0 mandátum, 2,7% |
| Elnyert mandátum | 78 | 25 | 22 |
| Szavazatszám | 1,500,113 | 572,962 | 546,393 |
| 29,6% | 11,3% | 10,8% | |
|
.JPG)
|
| |
| Vezető | Tomio Okamura | Vojtěch Filip | Lubomír Zaorálek |
| Párt | SPD | KSČM | ČSSD |
| Előző választás | - | 33 mandátum, 14,9% | 50 mandátum, 20,5% |
| Elnyert mandátum | 22 | 15 | 15 |
| Szavazatszám | 538,574 | 393,100 | 368,347 |
| 10,6% | 7,8% | 7,3% | |
.jpg)
|
|
| |
| Vezető | Pavel Bělobrádek | Miroslav Kalousek | Jan Farský |
| Párt | KDU–ČSL | TOP 09 | STAN |
| Előző választás | 14 mandátum, 6,8% | 26 mandátum, 12,0% | - |
| Elnyert mandátum | 10 | 7 | 6 |
| Szavazatszám | 293,643 | 268,811 | 262,157 |
| 5,8% | 5,3% | 5,2% | |
| 2017-es csehországi parlamenti választás | |
| Dátum | 2017. október 21. |
| Ország | Csehország |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 2017-es csehországi parlamenti választás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 2017-es csehországi parlamenti választást október 20-án és 21-én rendezték. A Cseh Képviselőház mind a 200 tagját ekkor választották meg.
A választást a centrista ANO 2011 (ANO) párt nyerte.
A legutóbbi, 2013-as választások után a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) vezette kormánykoalíció állt az ország élén, a Sobotka-kormány. A koalíció másik tagja az Andrej Babiš üzletember alapította centrista ANO volt, illetve a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL), amely 1990 óta majdnem mindegyik cseh kormányban részt vett. A 2017-es választáson a szociáldemokraták a hatodik helyre zuhantak vissza. A második a liberális konzervatív Polgári Demokrata Párt lett. A harmadik a Kalózpárt, a negyedik az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság és Direkt Demokrácia – Tomio Okamura, párt lett. A korábbi legerősebb ellenzéki párt, a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), jelentősen visszaesett, de még így is megelőzte a 2017-ig kormányzó szociáldemokratákat. Bejutott a parlamentbe a KDU-ČSL, a TOP 09 és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű párt is.
A közvéleménykutatások már 2014 eleje óta az ANO 2011 vezetését mutatták. Előnyük fokozatosan két számjegyűre nőtt, támogatóik százalékos arányát tekintve. Egy 2017 szeptemberi közvéleménykutatásban az ANO 2011-et a megkérdezettek 30,9 százaléka támogatta, a második helyen lévő Szociáldemokrata Pártot 13,1 százalék, a harmadik kommunista pártot pedig 11,1 százalék.[1]
Háttér
[szerkesztés]
A cseh alkotmány kimondja, hogy négyévente meg kell választani a Képviselőház, a cseh parlament alsóháza tagjait. A cseh kormány a Képviselőháznak felelős, és csak akkor maradhat hatalmon, ha élvezi a képviselők többségének a bizalmát. Az alkotmány 19. szakasza szerint minden 21 évét betöltött, választójoggal rendelkező cseh állampolgár indulhat képviselői mandátumért.
A 2014-es szenátusi és önkormányzati választások
[szerkesztés]2014. október 10-én és 11-én a csehek a 81-ből 27 szenátusi mandátum és mintegy 62300 helyi önkormányzati képviselői hely birtokosairól szavaztak. A szenátusi választáson a szociáldemokraták nyertek, de több nagyváros vezetését elvesztették. A főváros, Prága a koalíciós partner ANO 2011 irányítása alá került.
A 2016-os regionális és szenátusi választások[2]
[szerkesztés]A 2016 októberében tartott választás 27 szenátor megválasztásáról döntött, illetve ekkor választották meg 13 kerület 675 közgyűlési tagját. A regionális választást az ANO nyerte meg 21,05 százalékos eredménnyel. A szociáldemokraták 15,25%-ot kaptak, és csak két kerületben szereztek többséget: Dél-Csehországban és Vysočinában. A kommunisták (KSČM) nagy vereséget szenvedtek: 10,54 százalékos eredményükkel 96 közgyűlési helyet veszítettek el. A középjobb ODS a szavazatok 9,47 százalékát kapta és 76 mandátumot szerzett.
A szenátori posztokról mintegy 2,7 millió cseh szavazott.[3] Ezt a választást a KDU-ČSL nyerte, kilenc új szenátori mandátumot szerezve. Az ANO és a szociáldemokraták ezen a választáson súlyos vereséget szenvedtek. Az ANO 14 jelöltet juttatott a második fordulóba, de közülük csak hárman nyerték el a mandátumot. A szociáldemokraták 10 mandátumot veszítettek. Köztük volt a Szenátus alelnöke, Zdeněk Škromach széke is. Az ODS csak hat jelöltet tudott a második fordulóig juttatni, de közülük négyen nyertek is (köztük Zdeněk Nytra, aki független jelöltként indult).
A 2017-es kormányválság
[szerkesztés]A koalíciós kormány a 2014-ben bejelentett intézkedések közül többet sikerrel megvalósított, mint a kiskereskedelem elektronikus regisztrációját és az fordított áfát.[4] A Sobotka-kormányt az elemzők jó ideig stabilabbnak ítélték, mint elődeit. 2017 májusában azonban kormányválság kezdődött, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy a koalíciós partner ANO delegálta Andrej Babiš pénzügyminiszter nevéhez köthető pénzügyi bizonytalanságok miatt lemond. Néhány nappal később, miután összekülönbözött Miloš Zeman államelnökkel a kormányzás jövőjét illetően, Sobotka visszavonta a döntését. Május 24-én menesztette Babišt és Ivan Pilnýt nevezte ki helyette. Ezzel véget vetett a válságnak.[5]
A választási rendszer
[szerkesztés]A cseh Képviselőház 200 tagját 14 több képviselőt állító választókerületben választják. Ezek egyenként 5-25 képviselőt delegálnak a parlamenti alsóházba.[6] A szavazás nyílt listás és aranyos. A szavazók legföljebb négy jelöltre szavazhatnak a választott listán. A mandátumokat a D'hondt módszernek megfelelően osztják szét. A parlamenti bejutási küszöb az egyes pártoknak 5 százalék, a kétpárti szövetségeseknek 10, a hárompártiaknak 15, és 20 százalék a négy- vagy többpártiaknak. Egy jelölt, ha több, mint öt százalékot kapott, a listája tetejére lép. Ha több, mint egy jelölt kap több, mint 5 százalékot, akkor a szavazatok száma alapján rangsorolják őket.[7]
A versenyző pártok és jelöltek
[szerkesztés]A választásokon részt vevő fontosabb pártok:
A közvéleménykutatások
[szerkesztés]
Részvétel
[szerkesztés]| jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||
|---|---|---|---|---|
| Választójogosult | 8 374 501 | |||
| Szavazó | 5 094 633 | 60,84% | ||
| érvényes szavazólap | 5 060 759 | 60,43% | 99,34% | |
| érvénytelen / hiányzó szavazólap | 33 874 | 0,40% | 0,66% | |
| Távolmaradó | 3 279 868 | 39,16% | ||
A 8,4 millió szavazásra jogosult polgárból 5,1 millió vett részt a választásokon (61%). Közülük több mint harmincezren érvénytelenül szavaztak (0,7%). A részvételi arány valamivel magasabb volt a négy évvel korábbinál (+1,4%).
A legmagasabb a választói kedv Prágában (67%), míg a legalacsonyabb a nyugati országrészben található Karlovy Vary-i és Ústí nad Labem-i kerületekben volt (52-52%).
| Részvételi adatok kerületenként | |||
|---|---|---|---|
| Kerület | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
| Prága főváros Hlavní město Praha |
916 940 | 615 519 | 67,13% |
| Közép-csehországi kerület Středočeský kraj |
1 047 853 | 664 722 | 63,44% |
| Dél-csehországi kerület Jihočeský kraj |
513 882 | 317 250 | 61,74% |
| Plzeňi kerület Plzeňský kraj |
456 299 | 273 374 | 59,91% |
| Karlovy Vary-i kerület Karlovarský kraj |
236 250 | 123 107 | 52,11% |
| Ústí nad Labem-i kerület Ústecký kraj |
652 568 | 341 783 | 52,38% |
| Libereci kerület Liberecký kraj |
350 307 | 210 363 | 60,05% |
| Hradec Králové-i kerület Královéhradecký kraj |
444 016 | 280 822 | 63,25% |
| Pardubicei kerület Pardubický kraj |
412 172 | 259 860 | 63,05% |
| Vysočina kerület Kraj Vysočina |
412 847 | 264 356 | 64,03% |
| Dél-morvaországi kerület Jihomoravský kraj |
951 420 | 587 458 | 61,75% |
| Olomouci kerület Olomoucký kraj |
515 014 | 307 825 | 59,77% |
| Zlíni kerület Zlínský kraj |
477 700 | 296 748 | 62,12% |
| Morva-sziléziai kerület Moravskoslezský kraj |
987 233 | 551 446 | 55,86% |
| Összesen | 8 374 501 | 5 094 633 | 60,84% |
Eredmény
[szerkesztés]| Párt | Szavazat | Képviselő | +/– | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ANO 2011 (ANO) | 1 500 113 | 29,64% | 78 | 39,0% | +31 
| |
| Polgári Demokrata Párt (OSD) | 572 962 | 11,32% | 25 | 12,5% | +9
| |
| Cseh Kalóz Párt (Piráti) | 546 393 | 10,80% | 22 | 11,0% | Új | |
| Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) | 538 574 | 10,64% | 22 | 11,0% | Új | |
| Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) | 393 100 | 7,77% | 15 | 7,5% | –18 
| |
| Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) | 368 347 | 7,28% | 15 | 7,5% | –35
| |
| Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) |
293 643 | 5,80% | 10 | 5,0% | –4
| |
| TOP 09 | 268 811 | 5,31% | 7 | 3,5% | –19
| |
| Polgármesterek és Függetlenek (STAN) | 262 157 | 5,18% | 6 | 3,0% | Új | |
| Szabad Polgárok Pártja (Svobodní) | 79 229 | 1,57% | 0 | |||
| Zöld Párt (Zelení) | 74 335 | 1,47% | 0 | |||
| Józan Ész Pártja (Rozumní) | 36 528 | 0,72% | 0 | |||
| Realisták (REAL) | 35 995 | 0,71% | 0 | |||
| további 18 párt (összesen) | 90 572 | 1,79% | 0 | |||
| Összesen | 5 060 759 | 200 | ||||
| A megszerzett képviselői helyek kerületenként | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Képviselők száma | 24 | 26 | 13 | 11 | 5 | 13 | 8 | 11 | 10 | 10 | 23 | 12 | 12 | 22 | 200 | |||
| #. | Lista | PRÁ
|
KÖZ
|
DÉL
|
PLZ
|
KAR
|
UST
|
LIB
|
HRA
|
PAR
|
VYS
|
DMR
|
OLM
|
ZLI
|
MSZ
|
∑ | ||
| 1. | ANO 2011 | ANO | 6 | 9 | 5 | 5 | 3 | 7 | 4 | 5 | 4 | 4 | 7 | 5 | 4 | 10 | 78 | |
| 2. | Polgári Demokrata Párt | OSD | 5 | 4 | 2 | 2 | 0 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 3 | 1 | 1 | 2 | 25 | |
| 3. | Cseh Kalóz Párt | Piráti | 5 | 3 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 2 | 22 | |
| 4. | SPD | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | 1 | 3 | 2 | 2 | 3 | 22 | ||
| 5. | KSČM | 1 | 2 | 1 | 1 | 0 | 1 | 0 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 2 | 15 | ||
| 6. | Szociáldemokrata Párt | ČSSD | 1 | 2 | 1 | 1 | 0 | 1 | 0 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 2 | 15 | |
| 7. | KDU-ČSL | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | 10 | ||
| 8. | TOP 09 | TOP | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 7 | |
| 9. | STAN | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 6 | ||
Politikai következmények
[szerkesztés]Nemzetközi reakciók
[szerkesztés]A külföldi reakciók elsősorban nem is az ANO eredményét emelték ki, hanem a ČSSD történelmi méretű vereségét. A párt még annál is kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit a közvélemény-kutatók a választások előtt kimutattak. Az eredményt a magyarországi értékelők is történelmi vereségként, a szociáldemokrata mozgalom arculcsapásaként értelmezték.[10][11]
Az ANO eredményét szintén történelminek tekintették, hiszen ilyen magas támogatottsággal és ilyen nagy előnnyel még egyetlen párt sem nyert választást Csehországot.[12][13] Kiemelték ugyanakkor hogy maga az elitellenes ANO továbbra is egy politikai színtéren nehezen besorolható párt maradt, amely igazi sötét lóként viselkedik majd a kormányon, törekvései kiszámíthatatlanok. Andrej Babišt magát is problémás vezetőnek minősítették, hiszen a választás idején nyomozás folyt ellene korrupciós gyanú miatt, így ha akad is olyan párt, amely nem zárkózik el az ANO-tól, annak vezetői alighanem elzárkóznak Babiš miniszterelnök támogatásától.[14][10][15]
Kormányalakítás
[szerkesztés]A választási eredmény nehéz kormányalakítást ígért. Ennek az egyik oka a politikai színtér minden korábbinál nagyobb felaprózódása, kilenc párt képviselőházba történő bejutása volt. A képviselőház harmadát kitevő frakció mögötti ANO ráadásul protestpártként működött, vele a többi párt csak nagyon nehezen tudott volna kormányzati munka során együttműködni. A választás után Zeman elnök jelezte, hogy a legkívánatosabbnak egy ANO-ODS kormányt tartana.[16] (Ez egy optimális koalíció lett volna, mivel a 200 fős képviselőházban a két pártnak összesen 103 képviselője került.) Az ODS vezetése a felvetést Andrej Babiš kétes üzelmeire hivatkozva visszautasította.[16] Andrej Babiš az ANO vezetőjeként a következő napokban hét párttal is felvette a kapcsolatot kormányalapítási tárgyalások céljából, ám azt minden párt visszautasította.[17] A koalícióra önként vállalkozott volna a bevándorlásellenes és közvetlen demokráciát támogató SDP, velük viszont Babiš nem akart közösen dolgozni.[17][18] A nem sok sikerrel kecsegtető tájékozódási szakasz ellenére Miloš Zeman október legvégén ténylegesen is megbízta Babišt az új kormány megalakításával.[19]
November közepére már egyértelmű volt, hogy az ANO vezetője csak kisebbségi kormány felállításában bízhat.[20] Miloš Zeman előre figyelmeztette a képviselőházat, hogy Babiš fogja megbízni a kormány megalakításával és ha a parlament a kötelező bizalmi szavazáson a Babiš-kormányt elutasítja, akkor is az ANO vezetőjét bízza meg újabb kormány megalakításával. Zeman 2017. december 6-án ténylegesen is kormányfővé nevezte ki Andrej Babišt,[21] aki megalakította első kormányát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Merkelnél sokkal nagyobbat nyerhetnek a cseh populisták 24.hu ,2017. 09. 25. 19:02
- ↑ Volby 2018: senátní a komunální - průzkumy, výsledky - Info.cz (cseh nyelven). Info.cz. [2020. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 3.)
- ↑ Volební účast v obvodech v 1. a 2. kole (czech nyelven). Czech Statistical Office. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
- ↑ Policy Statement of The Government of The Czech Republic. Government of the Czech Republic. (Hozzáférés: 2017. május 23.)
- ↑ Czech president fires finance minister, ending political crisis. POLITICO. (Hozzáférés: 2017. május 24.)
- ↑ https://volby.cz/pls/ps2013/ps51?xjazyk=EN
- ↑ Electoral system IPU
- ↑ Archivált másolat. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ a b Volby do Poslanecké sněmovny, 2017 (A képviselőház megválasztása) (cseh és angol nyelven). Český Statistický Úřad (Cseh Statisztikai Hivatal). (Hozzáférés: 2017. október 22.)
- ↑ a b Nehéz lesz a kormányalakítás és az ellenzék sem egységes Csehországban (magyar nyelven). Inforádió, 2017. október 25. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Bőtös Botond: Így omlott össze a Cseh Szociáldemokrata Párt (magyar nyelven). Új Egyenlőség, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
- ↑ Néhány éve még nem is létezett, most toronymagasan nyeri a cseh választásokat (magyar nyelven). Index, 2017. október 25. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
- ↑ Populist billionaire Babis wins landslide in Czech general election (angol nyelven). France24, 2017. október 21. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Esélytelen a cseh koalíciós kormány (magyar nyelven). Index, 2017. október 29. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ Czech Election Won by Anti-Establishment Party Led by Billionaire (angol nyelven). New York Times, 2017. október 21. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
- ↑ a b Andrej Babis alakíthat kormányt Csehországban (magyar nyelven). Portfolió, 2017. október 23. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
- ↑ a b Kisebbségi kormány alakításával próbálkozik a cseh választás nyertese (magyar nyelven). Origo, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2021. május 14.)[halott link]
- ↑ Egyelőre nincs előrelépés a cseh kormányalakítási tárgyalásokon (magyar nyelven), 2017. október 26. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
- ↑ A cseh államfő bízik Andrej Babis képességeiben (magyar nyelven). Kitekintő, 2017. október 31. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
- ↑ Rögös lesz az út a cseh kormányalakításig (magyar nyelven). Kitekintő, 2017. november 15. (Hozzáférés: 2021. május 14.)
- ↑ Andrej Babis Csehország új miniszterelnöke (magyar nyelven). HVG, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2021. május 12.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Czech legislative election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.