Miloš Zeman
| Miloš Zeman | |
 | |
| Zeman 2022-ben | |
| Csehország 3. elnöke | |
| Hivatali idő 2013. március 8. – 2023. március 8. | |
| Előd | Václav Klaus |
| Utód | Petr Pavel |
| Csehország 3. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1998. július 17. – 2002. július 12. | |
| Előd | Josef Tošovský |
| Utód | Vladimír Špidla |
| Született | 1944. szeptember 28. (80 éves) Kolín,  Cseh–Morva Protektorátus |
| Párt | Kommunista Párt (1968–70) Cseh Szociáldemokrata Párt (1992–2007) Polgári Jogok Pártja – Zemanék (2009–) |
| Szülei | Marie Zemanová Josef Zeman |
| Házastársa | Ivana Zemanová (1993. augusztus 2. – , New Town Hall, 2) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem (1965–1969) |
| Vallás | ateizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Miloš Zeman aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miloš Zeman témájú médiaállományokat. | |
Miloš Zeman (Kolín, 1944. szeptember 28. –) cseh közgazdász, politikus, 1998 és 2002 között miniszterelnök, 2013-ban az első közvetlen államfőválasztáson Csehország elnökévé választották a parlamenten kívüli Polgári Jogok Pártja – Zemanék színeiben. 1992 és 2007 között a Cseh Szociáldemokrata Párt párt tagja volt, 1993–2001-es időszakban pedig a párt vezetője.
Élete
[szerkesztés]1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban, a Cseh–Morva Protektorátusban. 1968-ban lépett be a Kommunista Pártba a prágai tavasz idején. A Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulását nyíltan elítélte, így 1970-ben kizárták a pártból.[1]
Neve először akkor vált ismertté, amikor 1989-ben megjelent Prognosztika és peresztrojka című írása a prágai Technicky magazín lapban. Ebben a szocialista gazdaságpolitikát bírálta.[2] Az éles kritikája botrányt okozott, és elveszítette állását is.[1] A novemberi forradalom után parlamenti képviselő lett, majd 1993-ban a Szociáldemokrata Párt vezetője.[2]
Az 1998-as választási győzelem után négy évig Csehország miniszterelnöke lett.[2] Zeman ekkor megkötötte a híres „ellenzéki szerződés”-t Václav Klausszal, ami alapján bizonyos posztok megszerzéséért cserébe a Polgári Demokrata Párt nem buktatta meg Zeman kisebbségi kormányát. A szerződés azóta is sok kritika tárgya.[1][3] Miniszterelnöksége sikeresnek mondható, ám több korrupciós ügy köthető ehhez az időszakhoz, például Stanislav Gross hirtelen meggazdagodása. Zeman akkor védelmébe vette belügyminiszterét, ám ezt később legnagyobb tévedésének nevezte.[1]
2001 áprilisában Vladimír Špidla váltotta a Szociáldemokrata Párt élén.[4] Zeman ekkor visszavonult a politikától és vidékre költözött. Alig egy év múlva, 2003-ban visszatért a politikai életbe és jelölték az elnökválasztáson, ám elveszítette azt Václav Klausszal szemben, pártja belviszályai miatt. Ezután a pártvezetés éles kritikusa lett.[2] 2007. március 31-én kilépett a Szociáldemokrata Pártból, miután összekülönbözött annak akkori vezetőjével, Jiří Paroubekkel. 2009 októberében megalapította a Polgári Jogok Pártja – Zemanék pártot. 2013-ban ennek a pártnak a színeiben nyerte meg az első közvetlen államfőválasztást. Március 8-án, Václav Klaus hivatali idejének lejárta után lépett hivatalba. 2018. január 27-én újraválasztották.[5]
2023. március 3-án kerekesszékben ülve fogadta Novák Katalin magyar köztársasági elnököt.
2023. március 9-én Petr Pavel követte hivatalában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Miloš Zeman lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. Parameter.sk, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. január 27.)[halott link]
- ↑ a b c d Milos Zeman lesz az új cseh elnök. Origo, 2013. január 26. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ Bohumil Dolezal: Csehország a választások után. [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ Miloš Zeman. novinky.cz. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
- ↑ Czech election: Milos Zeman wins the battle of ideas BBC News
