Ugrás a tartalomhoz

2006-os közgyűlési választások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében
← 2002 2006. október 1. 2010 →
Részvétel: 56% 243 ezer szavazó a 433 ezerből

Közgyűlés létszáma: 59 fő
Többség: 30 fő 		Jelöltek száma: 258 fő
11 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
Fidesz–KDNP 113 723 49% 32
MSZP 89 542 38% 27
{{{lista3}}} {{{százalék3}}} {{{képviselő3}}}
{{{lista4}}} {{{százalék4}}} {{{képviselő4}}}
{{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 8 szervezet (30 392 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 8 922

A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Gyárfás Ildikó
MSZP 		Ódor Ferenc
Fidesz-KDNP

A 2006-os megyei közgyűlési választásokat október 1-jén bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, mintegy 240 ezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenegy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – harminckét képviselőjük a többséget jelentette az ötvenkilenc fős közgyűlésben. A fennmaradó helyeket az MSZP jelöltjei foglalhatták el. A további nyolc, jelöltet állító szervezet egyike se jutott be a megyeházára.

A közgyűlés új elnöke Ódor Ferenc, a Fidesz-KDNP kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

[szerkesztés]
Borsod-Abaúj-Zemplén megye választókerületi beosztása, 2006
    Kistelepülések        Középvárosok        nem szavazott (Miskolc)

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választási rendszer – immár negyedik alkalommal – az 1994-ben elfogadott szabályokon alapult.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A választók két választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A két választókerület a települések mérete szerint különült el: az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba pedig az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

[szerkesztés]
Lakók és megyei képviselők száma[2][3]
Település Lakó
(2006.jan.1.) 		Választó-
polgár 		Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig 		348 395 896 297 070 40
Középvárosok
10 ezer lakó fölött 		9 174 368 137 868 19
Közgyűlési
választókerületek 		357 570 264 434 938 59
Megyei jogú város
Miskolc 		1 175 608 (142 693) –
Összesen 358 745 872 (577 631) 59

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közgyűlés létszáma 59 fő volt. A kistelepülési választókerületben 40, a középvárosiban pedig 19 képviselőt választhattak meg. Miskolc, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 335 községének és huszonkét városának polgárai választhatták meg. (2002 óta négy település nyert el városi címet.) A huszonkét város közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ezek tartozak a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 435 ezer volt. A polgárok bő kétharmada a kistelepülési választókerületben lakott, míg szűk harmaduk a középvárosiban.

A legkevesebb polgár a megye északi részén található Debréte községben élt (19 polgár), míg a legtöbb Ózd városában lakott (30 782 polgár).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret
(lakók száma) 		Település Választójogosult
(2006.júl.20.)[4] 		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 100 21 1 032 0,24% legkisebb község: Debréte
101 – 600 135 34 181 7,86%
601 – 1 300 96 66 425 15,27% új város: Pálháza (2005)
1 301 – 3 000 69 99 855 22,96%
3 001 – 5 000 52 52 219 12,01% új város: Abaújszántó és Cigánd (2004)
5 001 – 10 000 9 43 358 9,97% új város: Nyékládháza (2003)
348 297 070 68,30%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 7 81 012 18,63% Szerencs, Edelény, Sajószentpéter,
Sárospatak, Sátoraljaújhely,
Mezőkövesd, Tiszaújváros
25 000 fölött 2 56 856 13,07% Kazincbarcika, Ózd
9 137 868 31,70%
Összesen 357 434 938

Előzmények

[szerkesztés]
A közgyűlés összetétele (2002-2006)[5]
Szervezetek Közgyűlési helyek Σ
vk
MSZP 24 36
12
Fidesz-MDF-MKDSZ 16 23
7
Összesen 40 59
19

A 2002 őszén megalakult (IV.) közgyűlés elnöke Gyárfás Ildikó, az MSZP képviselője volt. Főállású alelnökként Kormos Dénes, társadalmi megbízatású alelnökként Szabó György szolgálta a megye közgyűlését.[mti 1]

Jelöltállítás

[szerkesztés]
Megyeháza, Miskolc

Tizenegy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben tíz listát állítottak, míg a középvárosiban nyolcat. A jelöltek száma összesen 258 volt (173+85).

A listák döntő részét az országos pártok állították, s a jelöltek számában is elsöprő többséggel bírtak. A tizenegy szervezetből kettő volt megyei gyökerű, négy parlamenten kívüli párt és öt országgyűlési párt.

Listák

[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Az ajánlások gyűjtésére egy bő hónap állt rendelkezésre – augusztus 4. és szeptember 8. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,3%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülési választókerületben ez 892, a középvárosiban 414 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az előző közgyűlés pártjai közül az MSZP önállóan, míg a Fidesz újra közös listával indult a választásokon. Igaz ezúttal már nem az MDF-el és az MKDSZ-el, hanem a KDNP-vel együtt. Az MDF tizenkét év után tért vissza önállóan a választási küzdelmekbe.

Először indult a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete, míg a Zempléni Településszövetség már harmadszor állt rajtvonalhoz. A további öt országos párt pedig már négy évvel korábban is állított jelölteket, de akkor nem jutottak be a közgyűlésbe.

A Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint az FKGP csak a kistelepülési választókerületben állított listát és jelöltjeik száma is alacsony volt (7, ill. 8). Ugyancsak kevés jelölttel vágott neki a választásoknak az RPM (9). A középmezőnyt a Munkáspárt (13), a MIÉP (15), az SZDSZ (20), az MDF (21) és a ZTSZ (23) listái jelentették. A legtöbb jelöltet az MSZP (69) és a Fidesz-KDNP állította (74).

A választásokon részt vevő szervezetek[6]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma 		neve jellege hatóköre #.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
1. ZTSZ önálló 18 Zempléni Településszövetség társ. megyei[8] 2. ZTSZ önálló 5
6. RPM önálló 5 Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete társ. országos[9] 7. RPM önálló 4
országgyűlésen kívüli országos pártok
2. MVPP önálló 7 Magyar Vidék és Polgári Párt párt országos[10]
9. FKGP önálló 8 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos[11]
4. Munkáspárt önálló 5 Magyar Kommunista Munkáspárt párt országos[12] 6. Munkáspárt önálló 7
8. MIÉP önálló 8 Magyar Igazság és Élet Pártja párt országos[13] 1. MIÉP önálló 7
országgyűlési pártok
3. SZDSZ önálló 10 SZDSZ – A magyar liberális párt párt országos[14] 5. SZDSZ önálló 10
10. MDF önálló 10 Magyar Demokrata Fórum párt országos[15] 8. MDF önálló 11
5. MSZP önálló 49 Magyar Szocialista Párt párt országos[16] 4. MSZP önálló 20
7. Fidesz-KDNP közös 53 Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt országos[17] 3. Fidesz-KDNP közös 21
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos[18]
10 lista 173 11 szervezet 8 lista 85

Jelöltek

[szerkesztés]
Listavezetők[6]
Kistelepülési
választókerület 		Lista Középvárosi
választókerület
dr. Ódor Ferenc Fidesz-KDNP Tállai András
dr. Török Pál FKGP
Labóczki János MDF Szabó Gyula
Barati Attila MIÉP Soltész Imre István
Kormos Dénes MSZP Gyárfás Ildikó
Szádváry Gyula Munkáspárt Budai Ferenc
Laczkó Lászlóné MVPP
Dancs Mihály RPM Horváth Aladár
Balla Erzsébet SZDSZ Farkas Zoltán
Májer József ZTSZ Laczkó Károly
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
ZTSZ
Májer József
Bűdi Károly
Varga László
Zuti Lajos
Lakó János
További jelöltek
Csordás Ferenc
Kecsmár István
Tölgyesi István
Hompoth Imre
Szabó András
Köteles László
Dakos János
Czili Mátyás
Csáki Barnabás
Csugány Bertalan
Szabó József
Barathy György
Molnár Tibor
MVPP
Laczkó Lászlóné
Kemény Endre
Terjék Istvánné
Demjén Zoltán István
Király Dénes
További jelöltek
Gál Attila
Soltész János
SZDSZ
Balla Erzsébet
Neuwirth László
dr. Sóczó Réka
Csipkés István
Csizi István
További jelöltek
Nagy István
Hossó Boldizsár
Győrfiné Pál Marianna
Simkó Sándor
Kopasz Beáta Martina
Munkáspárt
Szádváry Gyula
Gulyás János
Szabó András
Répási János
Tóth Barnabásné
MSZP
Kormos Dénes
Gúr Nándor
Lukács András
Juhász István
Nyakó István
További jelöltek
Ördög Jakab
dr. Kormos Imre
Vargáné Kerékgyártó Ildikó
Galuska László
Nyitrai Tibor
dr. Koleszár Lajos
Tóth Zoltán
Csabai Gyula
Balogh Attila Ágoston
Szvoboda László
Mészáros Barnabás
Molnár Magdolna
Nyeste János
Molnár Zoltán
Perényi Barnabás
Takács Lászlóné
Matusz Tamás
Kiss Sándor
Halász Károly
Blaháné Olcsvári Mária
Ducsai Attila
Elek József Barnabás
Gábor Dezső
Haragáné Darvas Marianna
Hegedűs Dezső
Kelemen László
Ladomérszky László
Magyar Jánosné
Magyar Márta
Molnár István
Mondreánné Lengyel Mária
Murányi Norbert
Nagy Gyula
Nagy Nóra
Sipos Attila
Sohajda István
Suskó József Viktor
Szikora Csaba
Szokircsák István
Szopkó Tibor
Szoták Szabolcs
Tóth József Sándor
Ulrich Attiláné
Varga Gábor
RPM
Dancs Mihály
Bordás Géza
Lázi Zoltán
Glonczi Béláné
Farkas Istvánné
Fidesz-KDNP
dr. Ódor Ferenc
Koncz Ferenc
dr. Szabó Csaba
Tamás Barnabás
Demeter Zoltán
További jelöltek
dr. Sója Szabolcs
Gergely Zsolt
Baricsak István Jánosné
Panyik József
Bihari Márta
Milánkovich Ernő
Marton Péter
Szeles András
Görcsös Ferenc
Hajdú András
Ritó Lászlóné
Lehóczki István
Bodnár László
Czeglédi Sándor
Nyerges Tibor
Aros János
Molnár János
Vámos Zoltán
Hausel József
dr. Boholy György
Román István
dr. Simon Csaba
Serfőző Szabolcs
Lenártek András
Szemán Ákos
Gottfried István
Kovács Imre
Molnár Istvánné
Borbás Imréné
Bartha Ferenc
Tóth Albert
Székely Bálint
Váradi Ferenc Zsolt
Batta Sándor
Anderkó József
Poráczki Máténé
Elekes Péter
Hegedüs József
Sáfrány Miklós
Sike István
Nagyné Tóth Tímea
Takács Józsefné
Illésy László
Panykó József
Farkas Zoltánné
Bartus József
Polák Péter
dr. Zemlényi István
MIÉP
Barati Attila
Miklós Árpád
Szilágyi Sándor
Lövey István Sándor
Vass József
További jelöltek
Bodnár Péter
Bodnár Csaba
Josovith Péter
FKGP
dr. Török Pál
Bárány Imre
Berzi János
Csorba György
Bárány Zoltán
További jelöltek
Stoff László
Greskovits István
Dániel Róbert Tamás
MDF
Labóczki János
Gergulics Péter
Papp László
Szarka Zoltán
Kemény Lászlóné
További jelöltek
Szabó Attila
Kertész Béla
Galkó Tibor
Zsiros László
Nagy Gábor
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MIÉP
Soltész Imre István
Várkonyi József Gyula
dr. Kós Csaba
Rácz Mihály
Szaniszló István Zsolt
További jelöltek
Lévai Ákos
Dobó Imre
ZTSZ
Laczkó Károly
dr. Jánosdeák Gábor
Németh Károly
dr. Szodoray Sándor
Tiszolci József
Fidesz-KDNP
Tállai András
Szamosvölgyi Péter
Riz Gábor
Molnár Oszkár
dr. Csiba Gábor
További jelöltek
Steinerné Vasvári Éva
Erdős Tamás
Budai Erzsébet
Farkas Félix
dr. Bélteczki János
Csiger Lajos
Déry Zoltán
Kundrák László
Török Dezső
dr. Kerékgyártó Judit
dr. Domján László
Hidegkúti Ákos
Hajdu Imre
Petercsák Pál
Obbágy Csaba
Feledy Péter
MSZP
Gyárfás Ildikó
Szabó György
Koscsó Lajos Sándor
Benedek Mihály
Szitka Péter
További jelöltek
Hutkainé Novák Márta
Sztupák Péter
dr. Soós Győző
Mihályi Helga
Vécsi István
Kovács Lajosné
Praták Zoltánné
Bráz György
Dóka János
Geregúr József
Kaló Gyula
Kosztrub Tibor
Rohonka Sándor
Szőgedi Szabolcs
Tarjányi Sándor
SZDSZ
Farkas Zoltán
Pétervári György
Bardi Miklós
dr. Almási György
Richter Péter
További jelöltek
Tóth István
Béres László
Takács László Krisztián
Bárczi Ágnes
Szentpéteri Jácint József
Munkáspárt
Budai Ferenc
Török Sándor József
Kardos Mihály
dr. Szentirmai Károly István
Bencs László András
További jelöltek
Éles János
Weinémer László
RPM
Horváth Aladár
-
Kótai József
Nagy Elemér
Berki Elemér
MDF
Szabó Gyula
Rizner József
Uray Attiláné
Veres Edit
Nagy György
További jelöltek
Bulla Gusztáv
Barna Péter
Orbán László
Erdélyiné Gardi Julianna
Kaló István
Krizmanics Attiláné

Kampány

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A szavazás menete

[szerkesztés]

A választást 2006. október 1-jén bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Kéked községben több visszaélés gyanúja merült föl a szavazás során, ezért a Területi Választási Bizottság a település választási eredményeit megsemmisítette és szavazás megismétlését rendelte el. Erre október 29-én került sor, így csak ezek után lehetett a végleges megyei eredményt kihirdetni. (Kéked polgárainak a száma 185 volt, ami a megyei közgyűlési választók 0,04%-ának felel meg, így a szavazás megismétlése igen kis mértékben befolyásolta a végeredményt.)

Részvétel

[szerkesztés]
A részvétel összesített adatai[19][20][21]
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult[4] 433 193
Szavazó 242 579 56,00%
érvényes szavazólap 233 657 53,94% 96,32%
érvénytelen és hiányzó 8 922 2,06% 3,68%
Távolmaradó 190 614 44,00%
szavazó 56,0% távolmaradó 44,0%
érvényes 96,3%
Kilenc polgár közül öt ment el szavazni

A 433 ezer szavazásra jogosult polgárból 243 ezer vett részt a választásokon (56%). Közülük kilencezren szavaztak érvénytelenül (3,7%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. A kistelepüléseken a polgárok közel 60%-a ment el szavazni, míg a középvárosokban ez az arány bőven 50% alatt maradt.

Az érvénytelen szavazatok aránya is a kistelepüléseken volt magasabb (4,4%-1,7%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[21]
Kistelepülési választókerület[19] Középvárosi választókerület[20]
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában 		jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult[4] 295 984 137 209
Szavazó 177 115 59,84% 65 464 47,71%
érvényes szavazólap 169 327 57,21% 95,60% 64 330 46,88% 98,27%
érvénytelen és hiányzó 7 788 2,63% 4,40% 1 134 0,83% 1,73%
Távolmaradó 118 869 40,16% 71 745 52,29%

Eredmények

[szerkesztés]
Összesített eredmények[19][20]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
db arány kt kv fő arány +/–
Fidesz–KDNP 113 723 48,67% ✓ ✓ 32 54,24% +9 Növekedés[22]
MSZP 89 542 38,32% ✓ ✓ 27 45,76% –9 Csökkenés
MDF 6 903 2,95% ✗ ✗ 0 ±?[22]
SZDSZ 6 539 2,80% ✗ ✗ 0 ±0
ZTSZ 5 012 2,15% ✗ ✗ 0 ±0
MIÉP 4 757 2,04% ✗ ✗ 0 ±0
Munkáspárt 2 468 1,06% ✗ ✗ 0 ±0
RPM 2 268 0,97% ✗ ✗ 0 Új
FKGP 1 484 0,88% ✗ 0 ±0
MVPP 961 0,41% ✗ 0 ±0
Összesen 233 657 59

Választókerületenként

[szerkesztés]
Eredmények a kistelepülési választókerületben[19]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
Fidesz–KDNP 85 985 50,78% ✓ 23 57,50%
MSZP 60 377 35,66% ✓ 17 42,50%
MDF 4 849 2,86% ✗ 0
SZDSZ 4 219 2,49% ✗ 0
ZTSZ 4 200 2,48% ✗ 0
MIÉP 3 450 2,04% ✗ 0
Munkáspárt 1 953 1,15% ✗ 0
RPM 1 849 1,09% ✗ 0
FKGP 1 484 0,88% ✗ 0
MVPP 961 0,57% ✗ 0
Összesen 169 327 2/10 40
Eredmények a középvárosi választókerületben[20]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 29 165 45,34% ✓ 10 52,63%
Fidesz–KDNP 27 738 43,12% ✓ 9 47,37%
SZDSZ 2 320 3,61% ✗ 0
MDF 2 054 3,19% ✗ 0
MIÉP 1 307 2,03% ✗ 0
ZTSZ 812 1,26% ✗ 0
Munkáspárt 515 0,80% ✗ 0
RPM 419 0,65% ✗ 0
Összesen 64 330 2/8 19

A 4%-os küszöböt a kistelepülési választókerületben 6 773, míg a középvárosiban 2 573 szavazat jelentette.[19][20]

A kistelepülési kerületben arra a nyolc listára amelyik nem jutott képviselői helyhez, összesen 22 965 szavazat érkezett, míg a középvárosi hat kimaradó listára 7 427. (13,56% ill. 11,55%)

A középvárosi kerületben az SZDSZ és az MDF listája egy százalékpontos közelségben volt a bejutási küszöbhöz, de mind a kettő alatta is maradt.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)
Lista Választókerület Eltérés
Szavazat %p
SZDSZ középvárosi −253 -0,39
MDF középvárosi −519 -0,81

Az új közgyűlés

[szerkesztés]
A közgyűlés összetétele[23]

Közgyűlés

Lista Képviselő
Fidesz-KDNP 32 54%
MSZP 27 46%
Összesen 59

A közgyűlés alakuló ülésére november 9-én került sor. Az ülés elnökké választották Ódor Ferencet, a Fidesz-KDNP megyei elnökét, aki a kistelepülési lista éléről került be a közgyűlésbe. Ódor Ferenc 1998 és 2002 között már vezette a közgyűlést. Két főállású és egy társadalmi megbízatású alelnököt választottak még meg: Koncz Ferenc, Gergely Zsolt és dr. Sója Szabolcs személyében (mindhárman a Fidesz-KDNP kistelepülési listáján szerepeltek).[mti 2]

A megválasztott képviselők

[szerkesztés]
Fidesz-KDNP
kistelepülések
dr. Ódor Ferenc
Koncz Ferenc
dr. Szabó Csaba
Tamás Barnabás
Demeter Zoltán
dr. Sója Szabolcs
Gergely Zsolt
Baricsak István Jánosné
Panyik József
Bihari Márta
Milánkovich Ernő
Marton Péter
Szeles András
Görcsös Ferenc
Hajdú András
Ritó Lászlóné
Lehóczki István
Bodnár László
Czeglédi Sándor
Nyerges Tibor
Aros János
Molnár János
Vámos Zoltán
Fidesz-KDNP
középvárosok
Tállai András
Szamosvölgyi Péter
Riz Gábor
Molnár Oszkár
dr. Csiba Gábor
Steinerné Vasvári Éva
Erdős Tamás
Budai Erzsébet
Farkas Félix
MSZP
középvárosok
Gyárfás Ildikó
Szabó György
Koscsó Lajos Sándor
Benedek Mihály
Szitka Péter
Hutkainé Novák Márta
Sztupák Péter
dr. Soós Győző
Mihályi Helga
Vécsi István
MSZP
kistelepülések
Kormos Dénes
Gúr Nándor
Lukács András
Juhász István
Nyakó István
Ördög Jakab
dr. Kormos Imre
Vargáné Kerékgyártó Ildikó
Galuska László
Nyitrai Tibor
dr. Koleszár Lajos
Tóth Zoltán
Csabai Gyula
Balogh Attila Ágoston
Szvoboda László
Mészáros Barnabás
Molnár Magdolna

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A 2006-ban érvényes jogi szabályozásra nézve lásd: Jog. Törvények. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  2. ↑ A lakók számára vonatkozó adatok 2006. január 1-jére érvényesek. Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  3. ↑ a b A választásra jogosultak számáról lásd: Választókerületi beosztás – Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. október 14.)
  4. ↑ a b c A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén (júl.20.), másodszor pedig a választás napján (okt.1.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  5. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés választásának eredménye. 2002. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 12.)
  6. ↑ a b A választások hivatalos jelöltjei: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10 ezer és az alatti lakosú települések választókerületi listái. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 6.) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10 ezer feletti lakosú települések választókerületi listái. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  7. ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön. 65/2006. (IX.11.) határozat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság, 2006. szeptember 11. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  8. ↑ 39/2006. (VIII.25.). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területei Választási Bizottság, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve Zempléni Településszövetség által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  9. ↑ A névben szereplő megyei szervezet elnevezés ellenére nem a megyei, hanem az Országos Választási Bizottságnál kérték a nyilvántartásba vételüket: 347/2006. (VIII. 3.) határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. január 11.) Borsod-Abaúj-Zemplén megyén kívül még öt másik megye különböző településein állítottak helyi képviselőjelölteket. Megyei listákat azonban csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében állítottak. Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  10. ↑ 387/2006. (VIII.10.) határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 10. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve Magyar Vidék és Polgári Párt által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  11. ↑ 332/2006. (VIII.3.) határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  12. ↑ Magyar Kommunista Munkáspárt által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve 346/2006. (VIII.3.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  13. ↑ Magyar Igazság és Élet Pártja által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve 386/2006. (VIII.10.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  14. ↑ SZDSZ – A magyar liberális párt által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 11.), illetve 320/2006. (VII. 27.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. július 27. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  15. ↑ Magyar Demokrata Fórum által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 6.), illetve 325/2006. (VII. 31.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. július 31. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
  16. ↑ Magyar Szocialista Párt által állított jelöltek és listák. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 6.), illetve 310/2006. (VII. 24.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. július 24. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
  17. ↑ 368/2006. (VIII. 7.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
  18. ↑ 367/2006. (VIII. 7.) OVB határozat. Országos Választási Bizottság, 2006. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. január 6.)
  19. ↑ a b c d e Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés választás (10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések választókerülete) eredménye. Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  20. ↑ a b c d e Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés választás (10 000-nél több lakosú települések választókerülete) eredménye. Országos Választási Iroda, 2006. november 22. (Hozzáférés: 2017. január 11.)
  21. ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (C) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (E) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (I) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (E) és (I) mezője különbségének felel meg.
  22. ↑ a b 2002-ben Fidesz-MDF-MKDSZ közös listára lehetett szavazni mind a két választókerületben. A két listán összesen 23 képviselői helyhez jutottak a pártok.
  23. ↑ A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés választásának eredménye. 2006. Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 12.)

MTI hírek

[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

  1. ↑ MTI hír: „Önkormányzati választások - Borsod - megalakult a megyei közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 2002. október 31. (Hozzáférés: 2017. január 12.) 
  2. ↑ MTI hír: „Megalakult a borsodi önkormányzat közgyűlése”, Magyar Távirati Iroda, 2006. november 9. (Hozzáférés: 2017. január 12.) 

További információk

[szerkesztés]

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata (baz.hu):

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Sablon:Megyei közgyűlési választások
2006-os megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
SomogyBaranyaTolnaZalaVasVeszprémGyőr-Moson-SopronHevesCsongrádBékésBács-KiskunBorsod-Abaúj-ZemplénKomárom-EsztergomNógrádSzabolcs-Szatmár-BeregHajdú-BiharFejérJász-Nagykun-SzolnokBudapest fővárosPest megye
Dunántúl Alföld és Észak
Közép-Magyarország
Pest megye • Budapest főváros
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2006-os_közgyűlési_választások_Borsod-Abaúj-Zemplén_megyében&oldid=27270757”