2,5-Diklóranilin
| 2,5-Diklóranilin | |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 95-82-9 | ||
| PubChem | 7262 | ||
| ChemSpider | 13869655 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | AVYGCQXNNJPXSS-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H5Cl2N | ||
| Moláris tömeg | 162,02 g/mol | ||
| Olvadáspont | 47–50 °C | ||
| Forráspont | 251 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A 2,5-diklóranilin szerves vegyület, a C6H3Cl2NH2 képletű hat diklóranilin izomer egyike. Színtelen, vízben oldhatatlan szilárd anyag. 1,4-Diklór-2-nitrobenzol hidrogénezésével állítják elő.[1] Festékek és pigmentek, például a Pigment Yellow 10 prekurzora.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gerald Booth (2007). "Nitro Compounds, Aromatic" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry Wiley-VCH, Weinheim, 2005.
- ↑ K. Hunger. W. Herbst "Pigments, Organic" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2012. doi:10.1002/14356007.a20_371
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2,5-Dichloroaniline című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.