1893-as gazdasági válság
Az 1893-as pénzügyi pánik az Amerikai Egyesült Államokban 1893-ban kezdődött és 1897-ben ért véget.[1] Az 1893-as pánik a gazdaság minden ágazatát mélyen érintette, és politikai felfordulást okozott, amely az 1896-os politikai újrarendeződéshez és William McKinley elnöki tisztségéhez vezetett.
Okok
[szerkesztés]Az 1893-as pánikot számos okra vezették vissza, ezek közül az egyik Argentínára mutatott; a befektetéseket az argentin ügynökbank, a Baring Brothers ösztönözte. Az 1890-es búzatermés kiesése és egy sikertelen Buenos Aires-i puccs azonban véget vetett a további befektetéseknek. Emellett a dél-afrikai és ausztrál ingatlanokkal való spekulációk is összeomlottak. Mivel az európai befektetők aggódtak, hogy ezek a problémák továbbterjedhetnek, rohamot indítottak az amerikai kincstár aranyára. Az értékpapírt értékesebbnek tartották a papírpénznél; amikor az emberek bizonytalanok voltak a jövőt illetően, értékpapírt halmoztak fel, és elutasították a papírpénzeket.[2][3]
Az 1870-es és 1880-as évek aranyozott korában az Egyesült Államokban gazdasági növekedés és expanzió zajlott, de ennek a bővülésnek nagy része a magas nemzetközi nyersanyagáraktól függött. A nemzetközi befektetésekkel kapcsolatos problémákat súlyosbította, hogy a búza ára 1893-ban összeomlott.[2] Különösen az Egyesült Államok nyugati részén számos bánya megnyitása vezetett az ezüst túlkínálatához, ami jelentős vitákhoz vezetett arról, hogy az ezüstből mennyit kellene pénzzé veretni (lásd alább). Az 1880-as években az amerikai vasutak azt élték át, amit ma "buboréknak" nevezhetnénk: a befektetők özönlöttek a vasutakra, és azokat jelentősen túlépítették.[4]
A bajok egyik első egyértelmű jele 1893. február 20-án,[5] tizenkét nappal Grover Cleveland amerikai elnök beiktatása előtt jelentkezett, amikor a Philadelphia and Reading Railroad számára, amely jelentősen túlvállalta magát, csődgondnokokat neveztek ki.[6] Hivatalba lépése után Cleveland közvetlenül foglalkozott a kincstári válsággal[7] és sikeresen meggyőzte a Kongresszust, hogy helyezze hatályon kívül a Sherman-féle ezüstvásárlási törvényt, amely szerinte elsősorban felelős volt a gazdasági válságért.[8]
Ahogy a gazdaság állapota miatti aggodalom egyre jobban elmélyült, az emberek rohanták kivenni a pénzüket a bankokból, és bankrohamokat okoztak. A hitelválság végighullámzott a gazdaságon. A londoni pénzügyi pánik a kontinentális európai kereskedelem visszaesésével párosulva arra késztette a külföldi befektetőket, hogy amerikai részvényeket adjanak el, hogy aranyfedezetű amerikai pénzeszközökhöz jussanak.[9]
Benjamin Harrison elnök gazdaságpolitikáját a depresszióhoz hozzájáruló tényezőként jellemezték.[10]
A marxista válságelmélet szerint ez a válság a a tőkés társadalom periodikus túltermelési válságainak sorába tartozott.
Populisták
[szerkesztés]A Néppárt, más néven "populisták", agrárpopulista politikai párt volt az Egyesült Államokban. Az 1892 és 1896 közötti időszakban jelentős szerepet játszott az amerikai politikában, mint baloldali erő. A nyugati és déli feldühödött farmerek támogatását élvezte. Élesen bírálta a kapitalizmust, különösen a bankokat és a vasutakat, és szövetkezett a munkásmozgalommal.
Az 1891-ben a populista mozgalom eredményeként létrejött Néppárt az 1892-es elnökválasztáson érte el csúcspontját, amikor a James B. Weaver és James G. Field alkotta párt a szavazatok 8,5%-át szerezte meg, és öt államban (Colorado, Idaho, Kansas, Nevada és Észak-Dakota) győzött, valamint az 1894-es képviselőházi választásokon, amikor kilenc képviselői helyet szerzett. A déli (különösen Észak-Karolina, Alabama és Texas) szegény, fehér gyapottermelők és a síksági államok (különösen Kansas és Nebraska) nehéz helyzetben lévő búzatermelőinek koalíciójára építve a populisták az agrárizmus radikális formáját és az elitekkel, városokkal, bankokkal, vasutakkal és arannyal szembeni ellenségességet képviselték.
Ezüst
[szerkesztés]Munkanélküliségi ráta az 1890-es években (az arányok 100 főre vonatkoznak)[11] | ||
---|---|---|
Év | Lebergott | Romer |
1890 | 4,0 | 4,0 |
1891 | 5,4 | 4,8 |
1892 | 3,0 | 3,7 |
1893 | 11,7 | 8,1 |
1894 | 18,4 | 12,3 |
1895 | 13,7 | 11,1 |
1896 | 14,5 | 12,0 |
1897 | 14.5 | 12,4 |
1898 | 12,4 | 11,6 |
1899 | 6,5 | 8,7 |
1900 | 5,0 | 5,0 |
A Free Silver mozgalom a mezőgazdasági és a bányászati érdekek szinergiájából alakult ki. A gazdák a gazdaság élénkítésére törekedtek, és ezáltal véget akartak vetni a deflációnak, amely arra kényszerítette őket, hogy a kölcsönöket egyre drágább dollárral fizessék vissza. A bányászati érdekek arra törekedtek, hogy az ezüstöt közvetlenül pénzzé tehessék, központi pénzverde nélkül. Az 1890-es Sherman-féle ezüstvásárlási törvény, bár elmaradt a szabad ezüst mozgalom céljaitól, az amerikai kormánynak több millió uncia ezüstöt kellett vásárolnia az 1878-as Bland-Allison-törvény által előírt mennyiségen felül (ami felhajtotta az ezüst árát és kedvezett az ezüstbányászoknak). Az emberek megpróbálták az ezüstjegyeket aranyra beváltani. Végül elérték a szövetségi tartalékokban lévő minimális aranymennyiség törvényes határát, és az amerikai bankjegyeket már nem lehetett sikeresen aranyra váltani.[9] A pánik idején a befektetéseket nagymértékben magas kamatozású kötvénykibocsátásokból finanszírozták. A National Cordage Company (NCC) pénzügyi nehézségeiről szóló pletykák (az NCC volt a legaktívabban kereskedett részvény abban az időben) arra késztették hitelezőit, hogy azonnal hívják vissza kölcsöneiket, és a vállalat ennek következtében csődeljárás alá került. A kötélgyártó vállalat megpróbálta sarokba szorítani az importált kender piacát. Mivel az ezüst és az ezüstjegyek iránti kereslet csökkent, az ezüst ára és értéke is esett. A tulajdonosok a kötvények névértékének elvesztése miatt aggódtak, és sok kötvény értéktelenné vált..[12]
Bankcsődök sorozata következett, és csődbe ment a Northern Pacific Railway, a Union Pacific Railroad és az Atchison, Topeka & Santa Fe Railroad. Ezt számos más vállalat csődje követte; összesen több mint 15 000 vállalat és 500 bank ment csődbe, sok közülük nyugaton. Magas becslések szerint a pánik tetőzésekor a munkaerő mintegy 17-19%-a volt munkanélküli. A munkanélküliség hatalmas növekedése, valamint a csődbe ment bankokban tartott megtakarítások elvesztése azt jelentette, hogy az egykor biztos középosztály nem tudott eleget tenni jelzáloghitel-kötelezettségeinek. Sokan emiatt elhagyták a nemrég épített otthonaikat.[13]
Hatások
[szerkesztés]A pánik következtében a részvényárak csökkentek. Ötszáz bank zárt be, 15 000 vállalkozás ment tönkre, és számos gazdaság szűnt meg. A munkanélküliségi ráta Pennsylvaniában elérte a 25%-ot, New Yorkban a 35%-ot, Michiganben pedig a 43%-ot. Leveskonyhákat nyitottak, hogy segítsenek a nincstelenek élelmezésében. Az éhínséggel szembesülve az emberek fát vágtak, köveket törtek, és kézzel varrtak tűvel és cérnával az élelemért cserébe. Egyes esetekben a nők prostitúcióhoz folyamodtak, hogy eltartsák a családjukat. A detroitiak megsegítésére Hazen S. Pingree polgármester elindította a "Potato Patch Plan" elnevezésű tervét, amely közösségi kertek voltak a földművelésre.[14]
Grover Cleveland elnököt hibáztatták a depresszióért. Az amerikai államkincstárban tárolt aranytartalékok veszélyesen alacsony szintre csökkentek. Ez arra kényszerítette Cleveland elnököt, hogy 65 millió dollárnyi aranyat vegyen kölcsön J.P. Morgan Wall Street-i bankártól és az angliai Rothschild bankárcsaládtól.[15] 1894-ben pártja hatalmas veszteségeket szenvedett a választásokon, mivel nagyrészt őt okolták a gazdaság lejtmenetéért és a Pullman-sztrájk brutális leveréséért. Az 1896-os vereségük után a demokraták 1910-ig nem szerezték vissza az irányítást a szövetségi kormányzat egyetlen ága felett sem.
Szállítás
[szerkesztés]Az 1893-as pánik a hajózási ágazat számos aspektusát érintette, mind a vasúti, mind a tengeri hajózást. Leállította a hajók és a gördülőállomány beszerzését, és a hajózási díjakat lefelé nyomta.
A vasúti beruházások ingadozása az 1893-as pánik után
[szerkesztés]Az 1894-es rossz előjel, hogy a befektetők a részvényalapú részvényekről az állandó hozamú kötvényekre váltottak, tükröződött a vasutak vállalatfinanszírozási intézkedéseiben, amelyek csökkentették a gördülőállomány beszerzését. A vasutak terjeszkedése, beleértve a tőkekiadásokat is, 1895-ben ismét emelkedett, de 1897-ben, egy újabb gazdasági mélypont idején lelassult.[16]
A csődeljárás
[szerkesztés]1893-ban az Egyesült Államokban a vasúthálózat teljes hossza 176 803,6 mérföld volt. Az 1894-es és 1895-ös években a vasutak csak 4 196,4 mérfölddel bővültek, bár 1878 és 1896 között 100 000 mérföldnyi új vasútvonal épült ki.[17] 1893-ban, a pánikot követő évben az összes vasúti mérföld egynegyede ment csődbe.[18] 1893-ban az amerikai népszámlálás ezt az értéket közel 1,8 milliárd dollárra tette (inflációval nem korrigálva), ami a legnagyobb összeg, amit 1876 és 1910 között jegyeztek fel. Ez több mint 1 milliárd dollárral (szintén nem inflációval kiigazítva) több volt, mint a következő legnagyobb összeg, 1884-ben.[19]
Pullman-sztrájk
[szerkesztés]1894-ben az amerikai hadsereg beavatkozott egy chicagói sztrájk során, hogy megakadályozza a vagyoni károkat.[20] 1894-ben a Pullman-sztrájk a Pullman Company-nál kezdődött Chicagóban, miután Pullman az 1893-as pánik miatt megnövekedett gazdasági nyomás miatt nem volt hajlandó sem a bérleti díjakat csökkenteni a vállalat városában, sem a munkások bérét emelni.[21] 1894-ben a Pullman Company egy vasúti kocsitársaság volt, ez csak növelte a gördülőállomány beszerzésének nehézségeit.
Az amerikai kereskedelmi tonnatartalom
[szerkesztés]Az Egyesült Államok tengerhajózási iparát sem kerülte el az 1893-as pánik hatása. A "kül- és part menti kereskedelemben, valamint a halászatban" alkalmazott teljes bruttó regisztrált kereskedelmi hajótonnatartalom az amerikai népszámlálás szerint 1888 és 1893 között körülbelül 2,74%-kal nőtt. 1894-ben azonban az amerikai bruttó tonnatartalom 2,9%-kal, 1895-ben pedig 1,03%-kal csökkent.[22]
A tarifák
[szerkesztés]1894-ben egy bushel (régi térfogat mértékegység) vasúti szállítási díja az 1893-as 14,70 centről 12,88 centre csökkent. Ez az árfolyam tovább csökkent, 1901-ben elérte a 9,92 centes végárat, és 1898 és 1910 között nem érte el a 12 centet.[19]
1893 és 1894 között a búzakötegenkénti átlagos tavi vagy csatornás szállítási díjak csaknem 2 centtel, 6,33 centről 4,44 centre csökkentek. A New York City és Liverpool közötti transzatlanti átkelés díjai szintén csökkentek, 2 és 3/8-ról 1 és 15/16-ra[pontosabban?], de ez az 1891 óta tartó csökkenő tendenciát tükrözte.[19]
A Morgan-Belmont szindikátus
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Panic of 1893 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Timberlake, Jr., Richard H.. Panic of 1893, Business Cycles and Depressions: an Encyclopedia. New York: Garland Publishing, 516–18. o. (1997). ISBN 0-8240-0944-4
- ↑ a b Nelson, Scott Reynolds. 2012. A Nation of Deadbeats. New York: Alfred Knopf, p. 189.
- ↑ The Depression of 1893. eh.net . (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Daniel Gross, The Bubbles that Built America: the Railroad; accessed 2021.02.25.
- ↑ IN RE RICE. Findlaw
- ↑ James L. Holton, The Reading Railroad: History of a Coal Age Empire, Vol. I: The Nineteenth Century, pp. 323–325, citing Vincent Corasso, The Morgans.
- ↑ "Grover Cleveland Archiválva 2010. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.," whitehouse.gov
- ↑ "Grover Cleveland Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.," American President: A Reference Resource, millercenter.org
- ↑ a b Whitten, David O.: EH.Net Encyclopedia: Depression of 1893. eh.net. [2009. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 20.)
- ↑ Taylor, Mark Zachary (2021. március 23.). „Ideas and Their Consequences: Benjamin Harrison and the Seeds of Economic Crisis, 1889-1893”. Critical Review 33, 102–127. o. DOI:10.1080/08913811.2020.1881354. ISSN 0891-3811.
- ↑ Romer, Christina (1986). „Spurious Volatility in Historical Unemployment Data”. Journal of Political Economy 94 (1), 1–37. o. DOI:10.1086/261361.
- ↑ Northrup, Cynthia Clark. The American Economy: Essays and primary source documents. ABC-CLIO, 195. o. (2003). ISBN 9781576078662
- ↑ Hoffman, Charles. The Depression of the Nineties: An Economic History. Westport, CT: Greenwood Publishing, 1970. p. 109.
- ↑ Parshall, Gerald. "The Great Panic Of '93." U.S. News & World Report 113.17 (1992): 70. Academic Search Complete. Web. 26 Feb. 2013.
- ↑ Faulkner, Harold U.. Politics Reform and Expansion: 1890–1900, 143–44, 155–57. o. (1959)
- ↑ Hoffmann, Charles (1956. november 5.). „The Depression of the Nineties”. The Journal of Economic History 16 (2), 137–164. o. DOI:10.1017/S0022050700058629. JSTOR 2114113.
- ↑ (1887) „Annual report of the Interstate Commerce Commission. 1896.” (angol nyelven). Interstate Commerce Commission ... Annual Report.
- ↑ Leonard, W. N. (1949. november 5.). „The Decline of Railroad Consolidation”. The Journal of Economic History 9 (1), 1–24. o. DOI:10.1017/S0022050700090306. JSTOR 2113718.
- ↑ a b c Internal Communication and Transportation. United States Census Bureau , 2015. március 30.
- ↑ Rondinone, Troy (2009. november 5.). „Guarding the Switch: Cultivating Nationalism during the Pullman Strike”. The Journal of the Gilded Age and Progressive Era 8 (1), 83–109. o. DOI:10.1017/S1537781400001018. JSTOR 40542737.
- ↑ Bigott, Joseph C.. From Cottage to Bungalow: Houses and the Working Class in Metropolitan Chicago, 1869-1929. University of Chicago Press, 93. o. (2001. augusztus 15.). ISBN 9780226048758
- ↑ Merchant Marine and Shipping. United States Census Bureau , 2015. március 30.
További Irodalom
[szerkesztés]Kortárs források
[szerkesztés]- American Annual Cyclopedia...1894 (1895) online
- Baum, Lyman Frank and W. W. Denslow. The Wonderful Wizard of Oz (1900); see Political interpretations of The Wonderful Wizard of Oz
- Brice, Lloyd Stephens, and James J. Wait. "The Railway Problem." North American Review 164 (March 1897): 327–48. online at MOA Cornell.
- Cleveland, Frederick A. "The Final Report of the Monetary Commission," Annals of the American Academy of Political and Social Science 13 (January 1899): 31–56 in JSTOR
- Closson, Carlos C. Jr. "The Unemployed in American Cities." Quarterly Journal of Economics, vol. 8, no. 2 (January 1894) 168–217 in JSTOR; vol. 8, no. 4 (July 1894): 443–77 in JSTOR
- Fisher, Willard. "‘Coin’ and His Critics." Quarterly Journal of Economics 10 (January 1896): 187–208 in JSTOR
- Harvey, William H. Coin’s Financial School (1894), 1963 (Introduction by Richard Hofstadter). online first edition
- Noyes, Alexander Dana. "The Banks and the Panic," Political Science Quarterly 9 (March 1894): 12–28 in JSTOR.
- Shaw, Albert. "Relief for the Unemployed in American Cities," Review of Reviews 9 (January and February 1894): 29–37, 179–91.
- Stevens, Albert Clark. "An Analysis of the Phenomena of the Panic in the United States in 1893," Quarterly Journal of Economics 8 (January 1894): 117–48 in JSTOR.
Másodlagos források
[szerkesztés]- Barnes, James A. John G. Carlisle: Financial Statesman (1931).
- Barnes, James A. (1947). „Myths of the Bryan Campaign”. Mississippi Valley Historical Review 34 (3), 383–94. o, Kiadó: The Mississippi Valley Historical Review, Vol. 34, No. 3. DOI:10.2307/1898096. JSTOR 1898096.
- Bent, Peter H. (2015), "The Stabilising Effects of the Dingley Tariff and the Recovery from the 1890s Depression in the United States", Crises in Economic and Social History: A Comparative Perspective, pp. 373–390. [1]
- Bent, Peter H. (2015). „The Political Power of Economic Ideas: Protectionism in Turn of the Century America”. Economic Thought 4 (2), 68–79. [2]. o.
- Destler, Chester McArthur. American Radicalism, 1865–1901 (1966).
- Dewey, Davis Rich. Financial History of the United States (1903). online.
- Dighe, Ranjit S. ed. The Historian's Wizard of Oz: Reading L. Frank Baum's Classic as a Political and Monetary Allegory (2002).
- Dorfman, Joseph Harry. The Economic Mind in American Civilization. (1949). vol 3.
- Faulkner, Harold Underwood. Politics, Reform, and Expansion, 1890–1900. (1959).
- Feder, Leah Hanna. Unemployment Relief in Periods of Depression ... 1857–1920 (1926).
- Friedman, Milton, and Anna Jacobson Schwartz. A Monetary History of the United States, 1867–1960 (1963).
- Harpine, William D. From the Front Porch to the Front Page: McKinley and Bryan in the 1896 Presidential Campaign (2006) excerpt and text search
- Hoffmann, Charles (1956). „The Depression of the Nineties”. Journal of Economic History 16 (2), 137–64. o. DOI:10.1017/S0022050700058629. JSTOR 2114113.
- Hoffmann, Charles. The Depression of the Nineties: An Economic History (1970).
- Jensen, Richard. The Winning of the Midwest: 1888–1896 (1971).
- Josephson, Matthew. The Robber Barons New York: Harcourt Brace Jovanovich (1990).
- Kirkland, Edward Chase. Industry Comes of Age, 1860–1897 (1961).
- Lauck, William Jett. The Causes of the Panic of 1893 (1907). online
- Lindsey, Almont. The Pullman Strike 1942.
- Littlefield, Henry M. (1964). „The Wizard of Oz: Parable on Populism”. American Quarterly 16 (1), 47–58. o, Kiadó: American Quarterly, Vol. 16, No. 1. DOI:10.2307/2710826. JSTOR 2710826.
- Nevins, Allan. Grover Cleveland: A Study in Courage. 1932, Pulitzer Prize.
- Ramsey, Bruce. The Panic of 1893: The Untold Story of Washington State's First Depression. Caxton Press (2018). ISBN 978-0870046216
- Rezneck, Samuel S. (1953). „Unemployment, Unrest, and Relief in the United States during the Depression of 1893–97”. Journal of Political Economy 61 (4), 324–345. o, Kiadó: The Journal of Political Economy, Vol. 61, No. 4. DOI:10.1086/257393. JSTOR 1826883.
- Ritter, Gretchen. Goldbugs and Greenbacks: The Anti-Monopoly Tradition and the Politics of Finance in America (1997)
- Ritter, Gretchen (1997). „Silver slippers and a golden cap: L. Frank Baum's The Wonderful Wizard of Oz and historical memory in American politics”. Journal of American Studies 31 (2), 171–203. o. DOI:10.1017/S0021875897005628.
- Rockoff, Hugh (1990). „The 'Wizard of Oz' as a Monetary Allegory”. Journal of Political Economy 98 (4), 739–60. o, Kiadó: The Journal of Political Economy, Vol. 98, No. 4. DOI:10.1086/261704. JSTOR 2937766.
- Romer, Christina (1986). „Spurious Volatility in Historical Unemployment Data”. Journal of Political Economy 94 (1), 1–37. o. DOI:10.1086/261361.
- Schwantes, Carlos A. Coxey’s Army: An American Odyssey (1985).
- Shannon, Fred Albert. The Farmer’s Last Frontier: Agriculture, 1860–1897 (1945).
- Steeples, Douglas, and David O. Whitten. Democracy in Desperation: The Depression of 1893 (1998).
- Strouse, Jean. Morgan: American Financier (1999).
- White; Gerald T. The United States and the Problem of Recovery after 1893 (1982).
- Whitten, David. EH.NET article on the Depression of 1893
- Wicker, Elmus. Banking panics of the gilded age (Cambridge University Press, 2006) contents
További információk
[szerkesztés]- Causes of the Business Depression by Henry George; appeared in Once a Week, a New York periodical, March 6, 1894