Ugrás a tartalomhoz

1452 Hunnia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1452 Hunnia
Felfedezése
FelfedezőKulin György
Felfedezés ideje1938. február 26.
Felfedezés helyeBudapest
Névadómagyarok
Ideiglenes név1938 DZ1, 1953 YA, 1953 YM[1]
KisbolygókategóriaKisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
Aphélium távolsága3,7402 CsE[1]
Perihélium távolsága2,486 CsE[1]
Fél nagytengely3,113 CsE[1]
Pálya excentricitása0,201[1]
Orbitális periódus5,49 év[1]
Közepes anomália15,158°[1]
Inklináció14,202°[1]
Felszálló csomó hossza21,434°[1]
Perihélium szöge95,054°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő20,91 km
Forgási periódus17,2 óra[1]
Albedó0,046
Abszolút fényesség12,0 M[1]
SablonWikidataSegítség

Az 1452 Hunnia (ideiglenes nevén 1938 DZ1) egy kisbolygó, melyet Kulin György fedezett fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.[2]

Kulin György az 1028 Lydina megfigyelése közben akadt a kisbolygóra, melyről április 4-éig még további nyolc pozíciót tudott gyűjteni. Legközelebb 1949 tavaszán, a következő perihélium-oppozíció idején észlelték az amerikai Lowell Obszervatóriumban. Azonosítására további négy évet kellett várni, 1953-ban az amerikai Yerkes Obszervatóriumban és Almatiban is észlelték.[3]

1998. február 27.március 2. között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fizikus Tanszékcsoportjának támogatásával fotometriai megfigyeléseket végeztek a Piszkéstetői Obszervatóriumban. A hosszú megfigyelési adatsor ellenére is csak a két minimum környékét sikerült meghatározniuk, de a két minimum és az amplitúdó alapján ezek az eredmények a későbbiekben jól használhatóak lehetnek.[4]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k l NASA JPL Small-Body Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  2. Magyar elnevezésű kisbolygók. [2008. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  3. Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 52. o. ISBN 963-218-243-X.
  4. Szabó Gyula: Kisbolygó-fotometria. SZTE. (Hozzáférés: 2009. május 8.)