Zsikva

	Zsikva (Žikava)
; Zsikva címere	; Zsikva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Aranyosmaróti
Rang	község
Első írásos említés	1075
Polgármester	Martina Pružinská
Irányítószám	951 92
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	ZM
	Népesség
Teljes népesség	528 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	274 m
Terület	11,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 22′ 60″48.444444°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 22′ 60″48.444444°N 18.383333°E
	Zsikva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsikva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsikva (1890-ig Zsikava, szlovákul Žikava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 8 km-re északra fekszik.

Története

A települést "Sikua" alakban 1075-ben a garamszentbenedeki bencés apátság alapítólevelében említik először.^[2] Később 1209-ben "Sichoua", 1293-ban "Sitva" néven szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság birtokaihoz tartozott. 1388-tól a hrussói, később a nagytapolcsányi uradalom része volt. 1424-ben említik vámját is. 1536-ban 6 portája adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul.^[3] 1601-ben 30 ház állt a faluban.

1715-ben 20 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, rákászattal foglalkoztak. Később főként mezőgazdasági idénymunkákat végeztek.

Vályi András szerint " ZSIKAVA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Gr. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapolcsánynak szomszédságában, és annak filiája; határja jó."^[4]

Fényes Elek szerint " Zsikava, Bars m. tót falu, 335 kath. lak. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."^[5]

Bars vármegye monográfiája szerint "Zsikva, a Tribecs-hegyek nyúlványai alatt fekvő tót kisközség, 528 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Hrussó vár tartozéka volt és akkoriban Zykava alakban van említve. Mátyás király 1486-iki adománylevelében Sykawa néven említi. Később a kistapolcsányi uradalomhoz csatoltatott és a Keglevich család és Károly Lajos főherczeg után József főherczegé lett. 1573-ban a törökök a község lakosait felkonczolták. Korabinszky e községet 1786-ban Zikava néven említi és megjegyzi róla, hogy hajdan híres ráktenyésztése volt. Katholikus temploma 1780-ban épült. Ide tartozik Széplakmajor és Krászni s Piszki telep is. A község postája, távirója és vasúti állomása Kistapolcsány."^[6]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1828-ban 47 házában 322 lakos élt.

1880-ban 432 lakosából 404 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 473 lakosából 452 szlovák és 12 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 528 lakosából 509 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 589 lakosából 535 szlovák, 53 magyar és 1 német anyanyelvű volt.

1921-ben 649 lakosából 647 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 683 lakosából 679 csehszlovák volt.

1970-ben 787 lakosából 785 szlovák volt.

1980-ban 701 lakosából 693 szlovák volt.

1991-ben 614 lakosából 610 szlovák volt.

2001-ben 584 lakosából 569 szlovák volt.

2011-ben 514 lakosából 476 szlovák és 1 magyar.

Neves személyek

Itt született 1902-ben Dezider Anton Dubay nyelvész, bibliográfus.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1804-ben épült klasszicista stílusban, 1849-ben átépítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Györffy György 1992.: Diplomata Hungariae Antiquissima I. Budapest, 150; Hoffmann István 2004: Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. Helynévtörténeti Tanulmányok 1, 44-50; Szőke Melinda 2006: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő szórványok nyelvi alkata és szövegbeli helyzete. In: Kovács, Z. – Szirák, P. (ed.): Juvenilia I. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája. Debrecen, 271; 2018: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medieval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 2018, 37.
↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

Források

Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.
Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 159-160.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Györffy György 1992.: Diplomata Hungariae Antiquissima I. Budapest, 150; Hoffmann István 2004: Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. Helynévtörténeti Tanulmányok 1, 44-50; Szőke Melinda 2006: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő szórványok nyelvi alkata és szövegbeli helyzete. In: Kovács, Z. – Szirák, P. (ed.): Juvenilia I. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája. Debrecen, 271; 2018: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medieval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 2018, 37.

[3] Reiszig Ede: Bars vármegye története.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[6] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Sablon:Aranyosmaróti járás m v sz Az Aranyosmaróti járás települései
Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Barskisfalud (Vieska nad Žitavou) · Barslédec (Ladice) · Barsvörösvár (Červený Hrádok) · Bélád (Beladice) · Csárad (Čaradice) · Ebedec (Obyce) · Feketekelecsény (Čierne Kľačany) · Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) · Garamnémeti (Tekovské Nemce) · Gesztőd (Hosťovce) · Gímeskosztolány (Kostoľany pod Tribečom) · Hecse (Choča) · Keresztúr (Hostie) · Kicő (Skýcov) · Kisaranyos (Zlatno) · Kislóc (Lovce) · Kistapolcsány (Topoľčianky) · Kisvezekény (Malé Vozokany) · Maholány (Machulince) · Mankóc (Mankovce) · Nagyvezekény (Veľké Vozokany) · Nemcsény (Nemčiňany) · Néved (Nevidzany) · Néver (Neverice) · Szelepcsény (Slepčany) · Szelezsény (Sľažany) · Taszármalonya (Tesárske Mlyňany) · Valkóc (Volkovce) · Velséc (Velčice) · Zsikva (Žikava) · Zsitvaapáti (Žitavany) · Zsitvaszentmárton (Martin nad Žitavou)