Ugrás a tartalomhoz

Csukaháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Čukalovce szócikkből átirányítva)
Csukaháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
PolgármesterĽuboš Cima
Irányítószám067 35 (pošta Pčoliné)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség162 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság396 m
Terület9,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 22° 10′ 12″49.102778°N 22.170000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 22° 10′ 12″49.102778°N 22.170000°E
Csukaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csukaháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csukaháza (1899-ig Csukalócz, szlovákul: Čukalovce, ukránul: Csukalivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 13 km-re északra, A Keleti-Beszkidek völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÚKALOCZ. Csukalovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Szinai járásban, határja két nyomásbili, ’s ha trágyáztatik meglehetősen terem, réttyei jók, de szoross, malma helyben, itatója alkalmatos, vagyonnyait eladhattya Homonnán, fája nem lévén, harmadik Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csukalócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Papina fiókja, 14 róm., 505 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. templom. 787 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csukaháza, azelőtt Csukalócz. Ruthén község 72 házzal és 436 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Szinna, legközelebbi vasúti állomása Homonna. Mindvégig a homonnai uradalomhoz tartozott, de a mult század elején a Csáky grófok, majd a Lónyayak lettek az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Ősi templomának építési idejét a hagyomány a XIV. századba teszi, de a mostani gör. kath. templom 1826-ban épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 409, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 143 lakosából 82 ruszin, 50 szlovák és 10 ukrán volt.

2011-ben 158 lakosából 85 ruszin, 58 szlovák és 11 ukrán volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1740-ben épült.
  • Ortodox temploma.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség