Új zsinagóga (Szeged)
| Új zsinagóga | |
 | |
| Település | Szeged |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Stílus | Eklektikus (szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel) |
| Építés kezdete | 1900 |
| Építés befejezése | 1902 |
| Rekonstrukciók évei | 2017 |
| Tervező | Baumhorn Lipót |
| Építész(ek) | Baumhorn Lipót |
| Mai rendeltetése | kulturális rendezvények színhelye |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 1340 ülőhely |
| Hosszúság | 48 m m |
| Magasság | 48,6 m (belmagassága 32 m) m |
| Szélesség | 35 m m |
| Torony | 5 |
| Elhelyezkedése | |
 Új zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″46.253901°N 20.142649°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 08′ 34″46.253901°N 20.142649°E | |
 | |
| Az Új zsinagóga hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Új zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája.[1] A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. 2017-ben 950 millió forintból felújították. Szeged város egyik legfontosabb műemléke, kiváló akusztikájának és 1340 ülőhelyének köszönhetően rendszeresen komoly- és könnyűzenei koncerteket is tartanak benne.
Előzmények
[szerkesztés]A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ban kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800–1803-ban építették, amely nem maradt fenn.
1840–1843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsinagóga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében, kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik és Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál.[2]
Az Új zsinagóga története
[szerkesztés]A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900 és 1902 között épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag acélból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel (1854–1944) főrabbinak. A tervező Baumhorn Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.
A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be.
Építészeti stílus
[szerkesztés]A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, mintegy kifejezve a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét.[3] Baumhorn Lipót munkásságára jellemzően a késő eklektika korábbi korok építészeti stíluselemeihez visszanyúló illetve az új irányzat, a szecesszió formajegyei és törekvései egyszerre megfigyelhetőek.[4]
A gazdagon díszített homlokzatokon és a templomtérben az eklektikára jellemző, de rendkívüli egységben tartott stíluskeveredés figyelhető meg: barokkos kupolaformálás, gótikus ill. mór nyíláskeretelések, kőrácsok, boltozási megoldások, román ill. bizáncias stílusú oszlopfejezetek, szecessziós ívű ornamensek. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű, a kupola beillesztése csegelyekkel[5] bizánci stílust A tetődíszeken, A tetődíszeken, külső homlokzatokon a keleties hatás, a burjánzó díszítettség a mór stílust idézi, néhol szecessziós elemekkel színezve. A karzattartó oszlopok a román stílus, az orgona feletti csillagboltozat a gótikus stílus példái. Az épületen alkalmazásra került néhány a kor építészeti újításai közül, így például vasbetont is használtak, a tartószerkezetében is számos mérnöki újítást alkalmaztak.[6] A stíluskeveredés mégsem zavaró, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása. Löw Immanuel munkássága nyomán e zsidó templomban találunk először magyar nyelvű feliratot a diadalíven:
"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos:
"Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!"
Kupolabelső, festett ablakok
[szerkesztés]A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Manó munkája[6][7] (gyakran tévedésből testvére, Róth Miksa műveként emlegetik[8]). A templom színes, szecessziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg az Új zsinagóga felépítésének időpontját is beleértve. A főbejárat felett látható a Régi zsinagóga képe, elébe egy csónak kikötve, emlékeztetve a szegedi nagy árvízre (1879), s mellette az Új zsinagóga, mely 1902-ben lett kész.[9]
Az oltárfal
[szerkesztés]
A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van. Sajnos a holokauszt alatt az építési leírások eltűntek. Az ember s az Isten közti szövetségre utaló frigyszekrény ajtaja éppen úgy, mint az ősi frigyládáé Nílus-parti sittimfából[10] készült, izsóp növényt formázó pántdíszítései az alázatosság és a lelki tisztaság szimbólumai. A frigyszekrényt egy félretolható függöny takarja. A függönyön a templom architektúrája és stílusjegyei ismétlődnek középen a jeruzsálemi füstölő oltárral. A frigyszekrényben bársonyruhába öltöztetett tóratekercsek vannak, amelyek héber írással Mózes öt könyvét tartalmazzák. Ezekből egy-egy szakaszt(szidra) a zsidó szombatokon és ünnepnapokon a tóraolvasó olvas fel. A felső szószékből a rabbi szól híveihez, az oltárnál az előimádkozó imádkozik.
Orgona és előcsarnok
[szerkesztés]A frigyszekrény felett finom mívű örökmécses van, amelyet napkollektorok világítanak meg. Még feljebb a kiskupola, a templom nagy kupolájának egyszerűsített másolata magosodik.
Mögötte az orgona van, amely a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár alkotása. Az orgona rekonstrukcióját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte el 2001-ben. 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos ez a hangszer, amely nemcsak liturgikus célokat szolgál. Gyakran orgonakoncertek színhelye is a templom, amelynek kitűnő akusztikája van. Kiállításokat is rendeznek az előcsarnokban. A befolyt összeget a zsinagóga felújítására létrehozott alapítvány kezeli.
A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 ülőhely van a karzat padjaiban a nőknek.
A templomnak nagy méretű előcsarnoka van, régen itt gyűlt össze a násznép, itt történt az esketést megelőző lefátyolozás. Ma Holokauszt-emlékcsarnok, a második világháború alatt haláltáborokban vagy munkaszolgálatban meghalt zsidókra emlékeztet. 1944-ben mintegy 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza. A márványtáblákon 1900 név olvasható. Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő tábla a Kistelekről elhurcoltak neveit tartalmazza. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. A templom és a benne felhalmozott értékek megóvása elsősorban az orosz városparancsnoknak volt köszönhető.
Az Új zsinagóga és az Izraelita Hitközségi Székház 1945 után
[szerkesztés]A II. világháborút követően a zsinagóga épületének és berendezésének, s a vele egyidőben (1901–1902) ugyancsak Baumhorm Lipót tervei alapján egyazon eklektikus stílusban, mór, szecessziós elemekkel épült Izraelita Hitközségi Székház szintén műemlék épületének állagmegóvása jelent folyamatos gondot. 1979-ben volt egy kisebb felújítás, amely a madárbejárást és a beázásokat szüntette meg. 1990-től alakult meg a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely kulturális rendezvények (a már fentebb említett orgonakoncertek, kiállítások) bevételeiből próbálta finanszírozni a már nagyon esedékes felújításokat.
A II. világháború óta is folyamatos a Szegedi Zsidó Hitközség hitélete jeles rabbikkal, köztük Scheiber Sándor, kevés lélekszámmal.
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://hu.history-hub.com/vilag-legnagyobb-zsinagogai
- ↑ Részben Apró – Péter: Szeged c. könyve nyomán
- ↑ Löw Immanuel: A szegedi új zsinagóga című munkája nyomán
- ↑ Déry-Merényi 2000: Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest: Urbino, 2000. Baumhorn Lipót lásd 63, 103-104, 162. o. ISBN 9630034905
- ↑ gömbháromszög; a négyzetes alaprajz sarkaiból a kupola félgömbjéhez átvezető háromszögletű boltozatrész
- ↑ a b Zsinagóga, Szeged | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában (hu-HU nyelven). szecesszio.szegedvaros.hu. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Róth Manó, templomablakanno.blog.hu, 2011.09.25
- ↑ Eklektika és szecesszió. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ A szócikk alapvetően Csongrád megye építészeti emlékei c. kötet és Somorjai Ferenc munkái alapján készült
- ↑ cédrusfából
Források
[szerkesztés]- Lőw Immánuel: A szegedi új zsinagóga. Szeged, Traub, 1903.
- Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000. 757, ISBN 963-7193-28-6 Új zsinagóga ld. 415-417. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged : új zsinagóga. (Ser. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 0139-245X ; 700.) Budapest : TMK Egyesület, 2001. 20 o. Bibl. 20. Angol nyelvű összefoglalóval. ISBN 963-554-480-4
- Apró Ferenc – Péter László: Szeged : a városról lakóinak és vendégeinek. Szeged, Grimm Kiadó, 2002. 240 o. ill. ISBN 963-9087-58-0 Új zsinagóga ld. 173-178. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok) Szeged, Panoráma, 2002. 325 o. ill. ISBN 963-243-860-4 Új zsinagóga ld. 163-171. o.
- Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi, 2003. 171 o. ill. Új szinagóga ld. 133. o. ISBN 963-9416-49-5
További információk
[szerkesztés]- Zsinagóga=Synagogue, Szeged
- Új zsinagóga, Szeged műemlék
- Új zsinagóga, Szeged rekonstrukciós munkálatairól, s annak anyagi nehézségeiről
- Zsinagóga.lap.hu - linkgyűjtemény
