Ugrás a tartalomhoz

Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1992
SzékhelyPécs
AlapítóBudavári Attila
A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Magyarország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb orgonaépítő vállalkozása. 1992 szeptemberében alapították Pécsen. A közel 50 fős szakembergárdát foglalkoztató manufaktúra lefedi az orgonaépítő szakma teljes szélességét. Számos új orgonájuk mellett több, mint 100 orgonán végezetek már különböző munkálatokat. 2009-ben indult Organparts.info elnevezésű webshopjuk, amelyen keresztül orgonaalkatrészeket és orgonarészeket értékesítenek ügyfeleik számára 3 kontinensen. Munkájukat több alkalommal ismerték el díjak, kitüntetések formájában.[1][2]

Cégtörténet

[szerkesztés]

A manufaktúrát Budavári Attila testvérével, Budavári Csabával alapította. A testvérpár több felmenője, többek között ükapjuk intonatőrként, dédapjuk pedig orgonaépítőként dolgozott az Angster József által 1867-ben alapított híres Angster-orgona- és harmóniumgyárban. Ifj. Angster József a cégről alkotott véleménye szerint a „cég egyes tagjai a magas színvonalú Angster-cég szakmai törzsgárdájának leszármazottjai ”.[1] Többek között ennek is köszönhető, hogy a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra alapítása óta az Angster-gyár szellemi örökségét és hagyományait hivatott tovább vinni.[3]

A Kálvin téri református templom orgonája. Rekonstrukció, 2015.

A manufaktúra eleinte átépítésekre, restaurálásokra és felújításokra kapott megrendelést, melyek közül az első a Komló római katolikus templom orgonájának átépítése volt. Ezt egy igazán különleges projekt, a 2000 éves aquincumi víziorgona rekonstruálása követte, a Tűzoltó Múzeum részére, amely ma a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma nevet viseli.

Az első új orgonát 1995-ben, a Szentendrei Ferences Gimnázium kápolnájában adták át. A 16 regiszteres, 1041 fémsíppal és 149 fasíppal rendelkező, mechanikus működésű orgona munkálatai 1993-ban kezdődtek meg. A hangszert Zászkaliczky Tamás és Budavári Attila diszpozíciója alapján építette a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra.[4] A projektet követően sorra érkeztek a megrendelések Magyarországról, s már külföldről is. A következő két új orgonát például az ausztriai Sittendorf-ban építette a cég.

A nagy áttörést azonban egy, a német Mühleisen Orgelbau-val közös, 2005-ös projekt, a Művészetek Palotája (Müpa) Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának megépítése hozta meg a manufaktúra számára. A monumentális hangszer 6804 síppal, 92 regiszterrel és 5 manuállal rendelkezik. Az Európa legnagyobb koncerttermi orgonájának számító hangszer átadó ünnepsége 2006. májusában került megrendezésre. Az átadás óta számos neves hazai és külföldi orgonaművés látogatott el a Művészetek Palotája hangversenytermébe, hogy koncert keretében szólaltathassa meg a hangszert.Fassang László orgonaművész, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjai rendszeresen játszanak az orgonán.[5]

A következő fontos megbízás a Budavári Nagyboldogasszony-templom, más néven a Mátyás-templom nagyorgonájának teljes átépítése, valamint egy új karorgona építése volt, 2010-ben. A karorgona különlegessége, hogy saját manuálján, különállóan, valamint a nagyorgona játszóasztalán a nagyorgonával együtt is megszólaltatható.[6]

2010-ben a Zamárdi templom orgonáját adta át a pécsi cég. A hangszer különlegességét a Magyarországon ritkaságnak számító francia barokk stílus adja. A projektben Bertrand Cattiaux francia orgonaépítő és cége is közreműködött. Pálúr János, a Fasori református templom orgonistája a következőképp vélekedett az elkészült hangszerről: „.. igazi szakmai premierrel állunk szemben […] a zamárdi orgona új korszakot nyit a magyar orgonakultúrában, egyházzenében, a magas fokú oktatásban és koncertéletben”.[1][7]

A restei római katolikus templom orgonája.[8] Új orgona, 2015.

A következő meghatározó új orgona a Restei római katolikus templom orgonája volt, melyet különleges, formabontó külső megjelenése tesz egyedivé. A hangszer 2015-ben elnyerte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által adományozott Magyar Kézműves Remek kitüntetést.

Hasonlóan modern designnal rendelkező orgona, a 2013-ban Portugáliába, Aveiro városába épített hangszer. Az aviroi dóm, orgonája Portugália második legnagyobb hangszere.[9]

Az új orgonák sorában a 2014-ben épített, a Pécs-Kertvárosi református templom orgonája a következő. A hangszert a váltócsúszkás rendszer teszi különlegessé, amit új építésű orgonában Magyarországon elsőként alkalmaztak.[9]

A manufaktúra a 2016-os évben adta át Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely ferences templomának új orgonáját. 2017 júniusában pedig a Budavári Evangélikus templom új, barokk stílusú, G. Silbermann késői hangszereinek mintájára épített orgona felszentelésére került sor.[10]

Új orgonák építésén túl számos szerkezeti átépítést, felújítást, restaurációt, javítást és karbantartást végez a cég. Alapítása óta, több, mint 130 orgonán végeztek különböző munkálatokat.

Orgonák[11]

[szerkesztés]

Díjai, elismerései[12]

[szerkesztés]
Budavári Attila vette át a hónap kkv-ja 2017. január díjat a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra nevében Varga Mihály humán erőforrásokért felelős államtitkártól
A Pécsi Székesegyház orgonája (készült a pécsi Angster-gyárban 1887-ben)
  • Baranya megyei szakképzési díj, Pécs-Baranya Megyei Iparkamara, 2017. február 27.
  • Digitálisan Felkészült vállalkozása elismerő tanúsítvány, Modern vállalkozások programja VÁLLALKOZZ DIGITÁLISAN! projekt, 2017. február 9.
  • A hónap kkv-ja, 2017. január, Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, 2017. január[13]
  • Pro Civitate kitüntetés, 2015 Budavári Attila részére Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésétől (dr. Lovász István jegyző, dr. Páva Zsolt, polgármester), Pécs, 2015. szeptember 1.
  • Az Év Kézművese Díj, 2015, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától a Restei római katolikus templom megalkotásáért, Budapest, 2015. február 19.
  • Magyar Kézműves Remek díj, 2015 a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére, a Reste Római Katolikus templom új orgonájának megépítéséért, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, Budapest, 2015. szeptember 23.
  • Emléklap az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére, a budapesti Mátyás templom felújított orgonája bemutatásának emlékére, Budapest, 2015. január 24-25.
  • Emlékérem a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére a Mátyás templom vezetőségétől a budapesti Mátyás templom megépítésének emlékére, 2015. január 24-25.
  • Ambassador Díj 2013 Budavári Attila részére az Ambassador Club Pécstől munkásságáért, Pécs, 2013. október[14]
  • Köszönő Oklevél a Dobrovnaki Plébánia orgonájának felújításáért Simon Stihec plébániai kormányzótól, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére a za obnovo orgel zupnijske cerkve orgonájának felújításáért, Dobrovnak, 2012. július 29.
  • Angster József Díj, Budavári Attila és Budavári Csaba részére, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségétől (dr. Kéri István elnök, dr. Sikfői Tamás elnök), Pécs, 2011. február 4.[15]
  • Mesterlevél, Ezüstkoszorús Mester cím Budavári Attila részére több évtizedes kiemelkedő munkásságáért, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Bizottságától, Budapest, 2011. október 2.
  • Az Év Esélyteremtő Munkahelye díj, 2009, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére, A fogd a kezem alapítványtól, A fogyatékos emberek Világnapja alkalmából, Pécs, 2009. december 12.
  • Levél Mayer Mihálytól, a pécsi megyéspüspöktől Árpádházi Szent Erzsébet Ünnepén a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére, Pécs, 1998. november 19.
  • Köszönő levél, a szabadkai Szent Teréz Székesegyház-Bazilika orgonájának felújításáért, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra részére, Kasza József szabadkai Polgármestertől, Szabadka 1996. szeptember 12.
  • Angster könyvdedikálás, Angster József, A pécsi orgonagyár és a család története című könyv elejébe Budavári Attila részére, Pécs, 1993. május 4.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/igaz-pecsi-mese-az-orgonaepitekrol-ime-egy-valodi-sikertortenet.
  2. ↑ http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/egyeb-anyagok/pecsi-orgonaepito-manufaktura-kft-4113
  3. ↑ Archivált másolat. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  4. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=pV91epnl2h0
  5. ↑ https://www.mupa.hu/rolunk/a-mupa-orgonaja
  6. ↑ Archivált másolat. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2016. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  8. ↑ http://www.pecsma.hu/hirzona/pecsi-orgonaepitok-a-felvideki-templom-epitesen/
  9. ↑ a b http://www.pecsma.hu/abszolut-pecs/europa-szerte-szolnak-a-pecsi-orgonak/
  10. ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  11. ↑ Archivált másolat. [2017. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  12. ↑ Díjaink, elismerések – Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra. [2017. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
  13. ↑ Januárban a hónap kis- és középvállalkozása a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft.. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
  14. ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
  15. ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pécsi_Orgonaépítő_Manufaktúra_Kft.&oldid=27607119”