Ugrás a tartalomhoz

Ólom-dioxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ólom(IV)-oxid szócikkből átirányítva)
Ólom-dioxid

Ólom-dioxid minta
IUPAC-név Ólom(IV)-oxid
Más nevek Plumbi-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1309-60-0
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet PbO2
Moláris tömeg 239,2 g/mol
Megjelenés Sötétbarna por
Sűrűség 9,4 g/cm³[1]
Olvadáspont 290 °C fölött bomlik[1]
Forráspont (nincs)
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T),
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R61, R20/22, R33, R50/53, R62[1]
S mondatok S53, S45, S60, S61[1]
Rokon vegyületek
Azonos anion Szén-dioxid
Szilícium-dioxid
Germánium-dioxid
Ón-dioxid
Rokon ólom-oxidok Ólom(II)-oxid
Ólom(II,IV)-oxid
Rokon vegyületek Tallium(III)-oxid
Bizmut(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom-dioxid vagy ólom(IV)-oxid egy szervetlen vegyület, az ólom egyik oxidja. Képlete PbO2. Sötétbarna színű por, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Erős oxidálószer. Megtalálható az ólomakkumulátorokban, annak pozitív elektródját alkotja.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Hevítés hatására ólom-oxiddá alakul és oxigén fejlődik.

Amfoter vegyület. Lúgokban jobban oldódik, mint savakban. Lúgok hatására az ortoólomsav (H4PbO4) sóivá, ortoplumbátokká, vagy a metaólomsav (H2PbO3) sóivá, metaplumbátokká alakul.

Erős oxidálószer. Ha kénnel vagy sárga foszforral enyhén összedörzsölik, azokat lángra lobbantja. Jódot tesz szabaddá a kálium-jodid oldatából. A sósavból klórt fejleszt.

Reakcióba lép a klórral és a brómmal, ekkor oxigén fejlődik. Ha kén-dioxiddal vagy nitrogén-dioxiddal reagál, sók képződnek.

Előfordulása

[szerkesztés]

A természetben megtalálható kis mennyiségben ásványként. Az ásvány neve plattnerit.

Előállítása

[szerkesztés]

Az ólom(IV)-oxidot míniumból állítják elő híg salétromsavval.

Előállítható ólomból vagy ólom-oxidokból is elektrolízissel, anódos oxidációval.

Felhasználása

[szerkesztés]

Felhasználják tűzijátékok készítésére. Oxidálószerként szolgál festékek előállításakor. A gyufa meggyújtásához szükséges, a gyufásdoboz oldalán található keverék is tartalmaz ólom-dioxidot. Alkalmazzák ólomakkumulátorok készítéséhez is, ezeknek a pozitív elektródját alkotja. Ha az ólomakkumulátort kisütik, az ólom-dioxid ólom(II)-szulfáttá alakul.

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bodor: Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások

[szerkesztés]