Ólom(II)-szulfát

Ólom(II)-szulfát
ólom(II)-szulfát minta
IUPAC-név	ólom(II)-szulfát
Más nevek	anglesit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7446-14-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	PbSO4
Moláris tömeg	303,26 g/mol
Megjelenés	fehér, kristályos, szilárd
Sűrűség	6,2 g/cm³, 20 °C
Olvadáspont	1170 °C
Oldhatóság (vízben)	0,0425 g/l, 25°C
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	rombos, barit
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)
R mondatok	R61, R62, R20/22, R33, R50/53
S mondatok	S53, S45, S60, S61
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom(II)-szulfát (PbSO₄) egy szervetlen vegyület, az ólom kénsavas sója. Fehér színű, kristályos por. Vízben alig oldódik. Híg savak sem oldják, de nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatban feloldódik. Oldja a tömény kénsav is, ekkor ólom-hidrogén-szulfáttá alakul.

Kémiai tulajdonságai

Ha magas hőmérsékletre hevítik, elbomlik. A bomlásának termékei: kén-trioxid és ólom(II)-oxid. Magasabb hőmérsékleten a hidrogén és a szén-monoxid redukálja.

Előfordulása

A természetben az anglezit nevű ásványként fordul elő. Ez az ásvány rombos szerkezetű kristályokat alkot. Az anglezitet ólom és ólomvegyületek előállításának céljából bányásszák.

Ólom(II)-szulfát keletkezik az ólomakkumulátorokban is.

Előállítása

Az ólom(II)-szulfátot ólom(II)-nitrátból állítják elő híg kénsav vagy valamilyen szulfát hozzáadásával. Az előállítása nátrium-szulfáttal:

$\mathrm {Pb(NO_{3})_{2}+Na_{2}SO_{4}\rightarrow PbSO_{4}+2\ NaNO_{3}}$

Felhasználása

Az ólom(II)-szulfátot pigmentként használják fehér festékek gyártásakor. Mérgező hatása miatt azonban nem használható belső festésre. Hátránya, hogy a levegőben található kén-hidrogén hatására ólom-szulfiddá alakul, megbarnul. Felhasználják még ólomüveg készítésére is.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret