Árpád-házi Szent Margit-templom

Árpád-házi Szent Margit- templom
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–)
Egyházközség	Budapest Pesti-Északi espereskerület
Pap(ok)	Dr. Monostori László (esperes, plébániai kormányzó) Szűcs Bálint Géza (káplán)
Építési adatok
Építése	1931–1933
Stílus	neoromán
Tervezője	Möller István
Felszentelés	1933. október 15.
Felszentelő	Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1132 Budapest, Váci út 34.
Elhelyezkedése
Árpád-házi Szent Margit- templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 38″47.5167, 19.0606
Az Árpád-házi Szent Margit- templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Margit- templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Szent Margit-templom vagy Lehel téri templom Budapest XIII. kerületében, az Újlipótvárosban, a Lehel térből 2019. május 29-én leválasztott Szent Margit téren áll.

A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, és Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944-ben vette fel az ő nevet.

Budapest egyik legnagyobb temploma, amelyben a számos szentmise mellett mindennapos gyónási és szentségimádási lehetőség is van. A templomban számos közösség működik, melyek különösen is nyitottak keresők, érdeklődők befogadására.

A templom 2017. október 1. óta egész nap nyitva áll a hívek és látogatók előtt.

A plébánia története

1919-ben az akkori Lipótváros külső területein lakó katolikusok létrehozták a Kápolnaegyesületet, amely kezdetben lakásokban gyűjtötte össze a hívőket igehirdetésre, majd ebből a szervezetből jött létre a Lipótváros II. egyházközösség, 1920-ban. Az új egyházközség élére Zaymus Gyulát nevezték ki, aki lendületesen hozzálátott, hogy a híveknek megfelelő gyülekezési helyet biztosítson. Ekkor ugyanis a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében volt lehetőség vasárnaponként misézni. Zaymus munkássága nyomán az iskola alagsorában rendezhettek be egy kápolnát.

A Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnában hamarosan keresztelhettek és házasságot is köthettek. Megindult a karitatív munka és kulturális programok szervezésébe fogtak. A területen élő munkáscsaládok gyermekeivel előadásokat rendeztek, majd idővel vetítőgépet is vettek, és filmvetítések is bekerültek a programok közé. 1923-ban Budapest Lipótváros – lőportárdűlői Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, majd ezt a nevet hamarosan Árpád-házi Boldog Margitra változtatta. Ekkor hozzácsatolták a Terézváros egy részét is.

Az új plébánia még abban az évben elkezdett pénzt gyűjteni saját templomra, annál is inkább, mert a csatornán keresztül elöntötte a dunai árvíz az alagsori kápolnát.

A főváros által adományozott Ferdinánd téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933. október 15-én Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot, önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a Váci úton voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.

Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot. Bár az összesen kb. egymillió magyar pengős templomépítési költséget a közösség adományozók segítségével kifizette, belső terének kialakítására, megfelelő díszítésre még további tíz éven át gyűjtött az egyházközség és a szomszédos templomok.

A plébániát 2017. augusztus 1. óta dr. Monostori László esperes, plébániai kormányzó vezeti.

A templom épülete

A templom bélletes kapuja és a rózsaablak (a többi ablakkal egyetemben Róth Miksa műve), a vastag falak és a négyszögletes tornyok mind a mintaként szolgáló román kori templom középkori hangulatát idézi. A templomot Heintz Henrik falfestményei és Nemes Ősz György szobrai díszítik.

A templom harangjai Szlezák László harangöntő műhelyéből kerültek ki.

A második világháborút kisebb rombolásokkal túlélte a templom, a hívők pénzéből helyreállították a károkat.

1975-ben Bárdos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.

A templom 2017. október 1. óta bárki számára egész nap ingyenesen nyitva áll.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 
• Árpád-házi Szent Margit templom és plébánia
• Budapest-(XIII.) - Árpád-házi Szent Margit plébánia. Esztergom-Budapest Főegyházmegye. (Hozzáférés: 2010. július 23.)