Szent Mihály-templom (Angyalföld)

Szent Mihály-templom
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség	Angyalföldi Szent Mihály plébánia
Lelkész	Hodász András
Segédlelkész	Pál Ferenc
Diakónus	Kuzmányi István
Építési adatok
Építése	1929–1930
Stílus	neoromán
Tervezője	Foerk Ernő
Felszentelés	1930. szeptember 21.
Felszentelő	Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település	Budapest
Hely	1131 Budapest XIII. kerület, Babér utca 17/b
Elhelyezkedése
Szent Mihály-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″47.547322222222, 19.077102777778
A Szent Mihály-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus híveinek temploma. Az 1930-as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban. Tornyai magassága 59 méter.

A plébánia története

A Váci út külső területén 1917-ben indult meg a szervezett hitélet, ekkor alakult meg ugyanis a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület a Tripolisz területén, és ezután karmelita szerzetesek tartottak istentiszteletet a Tomori utcai iskola két tornatermében. Az egyházközséget 1923-ban szervezték meg, majd pár év múlva hozzálátnak a templom tervezéséhez.

Foerk Ernő, a szegedi dóm tervezője által elkészített tervek alapján indult meg az építkezés 1929-ben. Az épület 1930-ra készült el, szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Az egyházközséget hamarosan (1933-ban) plébániai rangra emelik. 1940 elején átadták a kultúrházat, és az év végére birtokba vehette a plébános az új plébánia épületét is.

A második világháborús Budapest ostroma okozta károkat fokozatosan helyrehozták. A szocializmus évtizedei alatt kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre a templomon, a 70-es években új liturgikus teret alakítottak ki.

A 90-es évektől a templom teljeskörű felújítására került sor, megújultak az ólomablakok és a tornyok is. 1995-ben építették meg az urnatemető első szárnyát is, a második átadására 2004-ben került sor.

Az egyházközség plébánosai

• Mester Jenő 1923 – ismeretlen
• Dr. Varga Béla adminisztrátor 1957 – ismeretlen
• Olbrich Béla adminisztrátor 1959 – ismeretlen
• Dr. Bucsi József kanonok 1962 – ismeretlen
• Vigyázó Miklós protonotárius, kanonok, esperes, 1992 – 2013
• Dr. Kovács Zoltán, plébános, 2013 – 2018
• Hodász András, plébános, kormányzó, a papi közösség moderátora, 2018 – 2022
• Pál Ferenc plébános-helyettes, kisegítő lelkész, 2021 – jelenleg is
• Válóczy József, a papi közösség tagja, jelenleg is
• Varga Norbert, a papi közösség moderátora, 2022 – jelenleg is
• Tomanovics József, nyugalmazott plébános, kisegítő lelkész 2016 – jelenleg is
• Kuzmányi István, állandó diakónus, 2014 – jelenleg is

A templom leírása

A Babér és a Tomori utca sarkán álló telken felépült templom északra, a Babér utca felé néz. Az építéskor még nagyrészt üres környék mára beépült, az út túloldalán álló, az utcára merőleges társasházak között a templommal szemben tér nyílik, ezzel még hangsúlyosabbá téve a kéttornyú épületet. A három hosszanti (egy fő- és két mellékhajó) és egy kereszthajós templom hagyományos román kori elrendezést mutat. Vöröses téglából és fehér kőből épült, a két szín kombinációjával létrehozott geometrikus formák fokozzák a templom külső díszét.

A bejárat fölött a karjait széttáró Jézus látható, a homlokzat közepén kilenc körablakból összeálló rózsaablak kapott helyet. A timpanonban, a tető alatt a templom védőszentje, Mihály arkangyal domborművét helyezték el. A mai ólomüveg ablakokat az 1990-es évek folyamán restaurálták.

A templom mennyezete kazettás kialakítású, a kazettákat nonfiguratív képek díszítik. Ez alól kivételt képez az apszis, aminek mennyezetét freskó borítja.

A süttői márványborítású liturgikus teret 1972-ben alakította ki Rácz Gábor. Ő készítette 1975-ben a szembemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is.

A mai tűzzománc főoltárkép 1980-ban került helyére, és azóta sokan kritizálták egyrészt a három főangyal különös ábrázolása, másrészt a templom többi részétől erősen elütő jellege miatt. A régi (még a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület idejében használt) faoltár a sekrestyében áll.

A templom orgonáját 1955-ben kapta meg az esztergomi tanítóképzőtől, amelyet 1967-ben korszerűsítettek. Mindhárom harangja a keleti (bal oldali) toronyban van elhelyezve, a másik (nyugati/jobb oldali) toronyban soha nem lakott harang. Közülük a harangfeliratok szerint a legnagyobb, 600 kilogrammos, g1 hangú nagyharang 1928-ban, a középső, 190 kg-os, c2 hangú 1950-ben, a legkisebb, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, 80 kg-os, g2 hangú harang pedig 1921-ben készült Szlezák László harangöntő műhelyében.

A plébánia tevékenysége ma

A plébánia óvodástól felnőttkorig hittanoktatást kínál, emellett két énekkart – egy klasszikus és egy gitáros kórust – is működtet. Vasárnaponként a plébánián agapét tartanak.

A templomban Mihály arkangyal napját, szeptember 29-ét követő első vasárnap tartanak búcsút.

Képtár

• 
  Az egész épület a Tomori utca felől nézve
• 
  A homlokzat alulról
• 
  Hátulnézet
• 
  Oldalnézet
• 
  Torony
• 
  A tornyok hátulról
• 
  Bejárat
• 
  Kapudísz (latin nyelvű felirata: „Christus regnat”, azaz „Krisztus uralkodik”)
• 
  Rózsaablak
• 
  Szobordísz
• 
• 
  Szentély
• 
  A szentély boltozatának falképe

További információk

• Angyalföldi Szent Mihály Plébánia honlapja. Angyalföldi Szent Mihály Plébánia. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
• Magyarország harangjai. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)