Ágoston József (zalai első alügyész)

Nemes Ágoston József (Alsónemesapáti, 1799. március 15. – 1865 után) Zala vármegye első alügyésze, táblabíró, földbirtokos, ügyvéd, zalalövői alszolgabíró.

Élete

Zala megyei nemesi származású család sarja. Apja Ágoston György, anyja Farkas Anna. Jogi tanulmányai befejezése után ügyvédként tevékenykedett. 1828. június 8. és 1831. június 20. között Zala vármegye másodalügyészeként dolgozott; 1831. június 20-tól 1834. szeptember 22-ig pedig a vármegye első alügyésze volt. 1832-ben házasodott össze a néhai domjánszeghi Dómján József volt alispán lányával, és ezúton került Zalalövőre. A felesége örökölte birtokok révén a meggyőződéses ellenzéki Zalapataka egyik legvagyonosabb földes ura, valamint Zala megye egyik legtekintélyesebb táblabírája lett.

Ezt követően tíz éven át táblabíróként vett részt az igazságszolgáltatás munkájában: 1844. június 10-től 1849. október 31-ig a zalalövői járás alszolgabírája volt, először 1848-ig Gyika Jenő, majd nemes Babos József főszolgabíró mellett. 1845 márciusában csatlakozott a Deák Ferenc által vezetett nemesi adómentességet az országban legnagyobb számban megtörő, és önkéntes adót fizető liberális zalai nemesekhez. A szabadságharc alatt aktív szerepet játszott. A lövői nemzetőrség soraiban ott találjuk Ágoston József alszolgabírót is. Ágoston József alszolgabíró szerint Zalapatakára nagyobb számban vetették ki az újoncokat, mint népességének száma indokolta volna, míg más településekre aránytalanul kevés újonc jutott. 1848/49-ben Zalalövőt és környékét elkerülték ugyan a harcok, de - mivel e települések fontos hadiút mentén feküdtek - itt is egymást érték a különböző, átvonuló és beszállásoló katonai alakulatok. A lövőiek már 1848 márciusában érzékelhették az itáliai forradalmak hatását. A megnövekedett katonai forgalom miatt Ágoston József alszolgabíró Zala megye közgyűléséhez fordult segítségért: „az olaszországi mozgalmak miatt Zalalövőn folytonosan általkelő katonaságnak fuvarozására a zalalövői s közelében lévő falukbeli lovas adózók elegendők s képesek nem lévén, ezen rendkívüli időszakban a nemes vármegye Zalalövőre folytonosan állomásozó pár lovakat rendelni méltóztasson". Május elején 200 mázsányi fegyverszállítmányt tartóztattak fel Zalalövőn, azután mégis továbbengedték, mert kiderült, hogy a puskák használhatatlanok. A szabadságharc leverése után visszavonult. 1862. január 30-tól 1865 novemberéig Zala vármegye másodalügyésze volt.

Házasságai és gyermekei

Ágoston József első felesége nemes Vargha Rozália (1800 – Felsőapáti, 1830. november 4.) asszony volt, akitől több gyermeke született, ám egyikük sem érte meg a felnőttkort, és az asszony is hamarosan elhunyt:

• Ágoston Apollonia Anna (Veszprém, 1824. június 23. – ?)
• Ágoston Mihály Márton (Veszprém, 1825. szeptember 26. – ?)
• Ágoston Mária Katalin (Veszprém, 1827. június 21. – ?)
• Ágoston József Lajos (Veszprém, 1829. február 13. – ?)
• Ágoston Rozália (Felsőapáti, 1830. november 3. – Felsőapáti, 1830. november 3.).

Első felesége halála után, 1832. november 13-án Zalalövőn domjánszeghi Dómján József (1765–1831) zalai alispán és tubolyszeghi Tuboly Borbála (1780–1832) asszony leányát, domjánszeghi Domján Rozália Borbála (Zalalövő, 1805. november 1. – Zalalövő, 1855. május 13.) kisasszonyt vette feleségül. Domján Rozália nagyszülei tubolyszeghi Tuboly László (1756–1828) költő, szabadkőműves, főszolgabíró, nyelvújító, és a boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (1761–1801) voltak, akik a boldogfai Farkas család felmenőitől jelentős birtokállományt örököltek Zalalövőn. Ágoston József és Domján Rozália házasságából született:

• Ágoston György István (Zalalövő, 1835. december 26. – Zalalövő, 1883. március 18.). Nőtlen.
• Ágoston Eleonóra (Zalalövő, 1838. november 28. – ?)
• Ágoston Mária (Zalalövő, 1851. május 8. – Zalalövő, 1853. január 31.)
• Ágoston Elek (Zalalövő, 1848. július 15.–Budapest, 1901. november 24.), budapesti külső Váci úti hajléktalan menházi felügyelő. neje: Vámosi Erzsébet (Tác, 1865. október 17.– ?) szakácsnő.